Keleti Ujság, 1932. augusztus (15. évfolyam, 174-198. szám)

1932-08-20 / 189. szám

t KumUjs&G XV. ÉVF. 189. SZÁM. Piccard ismét felrepidt a sztratoszférába (Brüsszel, augusztus 18.) Piccard professzor ma délelőtt 10 óra 30 perckor rádiójelentést s,dott le, amelyben tudatja, hogy 14—15 ezer méter magasságban vannak Zürich és Murán között. Az időjárás igen kedvező és tudomá­nyos megfigyelések nagyszerűen észlelhetők. (Brüsszel, augusztus 18.) Piccard profesz- szor ma hajnalban 5 óra 5 perckor, mintegy 39—40 ezer főnyi tömeg örömujjongása köze­pette a sztratoszférába startolt. A hatalmas érdeklődésre jellemző, hogy már hajnali 3 órakor mintegy 2000 gépkocsi és egyéb jármű szorongott a brüsszeli repülőtéren s amikor Piccard professzor felesége és 4 gyer­Imeke társaságában megérkezett a starthoz, a tö- Imeg ujjongása nem ismert határt. Piccard professzor indulása előtt az újság­írók előtt kijelentette, hogy léghajóján 650 kg. terhet visz és azért választotta Zürichet az in­dulás helyéül, mert az ottani légköri viszonyok nagyon kedvezőek. A sztratoszféra repülés tudományos sike­réről optimista nyilatkozatot tett a világhírű professzor, majd elbúcsúzott feleségétől é? gyermekeitől, belga pilótájával beszállt a gon­dolába és elindították a léghajót. Majd a hatal­mas közönség kitörő ujjongása közben pár pil­lanat alatt eltűnt a felhők között. Piccard megtette az előkészületeket a leszállásra Déli 12 órakor újabb rádiógramját fogta«: fel Piccard professzornak. Eszerint a ballon visszasodródott Svájcba és délnyugati irány­ban az Engadin-völgy felett haladt 16.500 mé­teres magasságban a méréseket folytatva. Ugyanabban az órában a turisták az Ortler csúcsáról tisztán látták a ballont, amely úgy tetszett, mintha teljesen mozdulatlanul állana. Délután három órakor a ballon a Gárda-té fölött volt és tovább sodródott délkeleti irány­ba, Svájc felé. Ezen időben Piccard professzor rádiógramon közölte, hogy megtette az élőké születet a leszállásra, mert attól kell tarTani, hogy a ballon a tenger fölé sodródhatik. Kínáiban folytatódik a f apán ellenes bojkott (London, augusztus 18.) Kínában fokozódik a japánellenes hojkott-mozgalom. Sanghaiban a japán konzul hiába kérte a főpolgármester töl a bojkott-mozgalmat irányitó társadalmi egyesületek megrendszabályozását, a főpolgár­mester kijelentette, hogy nem áll módjában e.- --- me**ntaai0** — — — — — — — — — egyesületek ellen fellépni. A japán kereskedel mi szervezetek a panaszok özönével árasztják el a japán kormányt és erélyes fellépést köve­telnek. A helyzetét londoni diplomáciai körök­ben veszedelmesnek látják. Páníkliangnlatot Idézett elő az ír hire (London, augusztus 18.) Írországból egyre aggasztóbb hírek érkeznek Angliába a közvet­len küszöbön álló ir polgárháború előjeleiről Az események rendkívüli’ gyorsasággal halad nak kifejtésük felé, úgyhogy Írországban élő angol családok Angliába kezdik küldeni asszo­nyaikat és gyermekeiket, mert nem tartják s helyzetet biztonságosnak Írországban iríegulá ris haderők szervezkedései s esetleges polgár háború bekövetkezése miatt. A labooatermés nagyarányú csökkenése miatt Oroszországban tovább fokozódik az élelmiszer krízis Sztálin bukásával számolnak Oroszországban (Moszkva, augusztus 18.) Már a hivatalos moszkvai termésjelentések is nyíltan célozgat­nak arra, hogy a lakosság ellátásában valószi- nüleg elkerülhetetlen lesz az újabb megrázkód­tatás, mert a gabonanemüekben még a tavalyi gyenge eredményekhez viszonyítva is, igen nagy mértékben csökkent a termés. Oroszország­ban általában julius közepe után kezdődik az aratás s amig 1931 julius 20. és 30-ika között na­ponta átlag négy és félmillió hold gabonát arat­tak le az orosz parasztok, addig az idén ugyan­ezen időszakban csak napi hárommillió holdat. A csökkenés legnagyobb Ukrajnában, ahol több mint 22 millió holddal maradt alatta az idei aratás az utolsó évek átlagánál, de csaknem ugyanilyen nagy mértékű volt a csökkenés Kau­kázusban cs a Volga völgyében is, Oroszország legfontosabb gabonatermő területein. Szovjet- Qroszország egész területét véve számításba, a csökkenés körülbelül 35 százalékot tesz ki s ugyanakkor a holdankénti termésátlagok is lé­nyegesen kisebbek, mint tavaly. A mezőgazdasági népbiztos jelentése szerint a nagyarányú terméscsökkenés oka elsősorban az. hogy az ötéves terv folyamán bármennyire is beszorították a parasztokat a kommunista tér melési formák közé. azok még mindig a legna­gyobb ellenszenvvel és apátiával reagálnak a szovjetkormány gazdaságpolitikai intézkedései­re s miután a termeléshez fűződő közvetlen és személyes érdekeiket még a legminimálisabb mértékben is csak nagy nehezen elégíthetik ki, ha tavasszal el is vetették a gabonát a kollek- tivizált farmokon, az aratást most már legtöbb­ször csak hatósági kényszerre végzik el. Maga a népbiztos mondja a kormány elé terjesztett idei aratást jelentésében, hogy „nem lehet lel­kes és eredményes munkát várni azoktól a pa­rasztoktól, akik nem nyúlhatnak az általuk le­aratott gabonához akkor, amikor családjukkal együtt éheznek.“ Nem nyúlhatnak a parasztok a learatott gabonájukhoz. Bár Sztalinék a májusi gabonarendeletben, mellyel a parasztság termelési kedvét akarták fokozni, több kíméletet és a gabona rekvirálás mérséklését Ígérték, a nagyarányú terméscsök kenés és az általános élelmezési krízis miatt most mégis a legnagyobb szigorral hajtják be a parasztoktól a kormány részére kivetett gabo nát. A gabonarendeletben 20 százalékkal csök­kentette ugyan a kormány a beszolgáltatandó gabonamennyiséget az 1931-es kényszerbeszol­gáltatások mértékéhez viszonyítva, miután azonban a termés idén 30—35 százalékkal keve­sebb, mint tavaly, igy végeredményben a pa­rasztság lényegesen rosszabb helyzetbe került. A kormány emellett szigorú rendeletben tiltotta meg a kollektivizált parasztoknak, hogy az ál­taluk learatott gabonához hozzányúljanak, még akkor is, ha saját szükségleteik kielégítéséről volna szó, mindaddig, amig a kormány által előirt kvóta nincs beszolgáltatva. Minthogy pe­dig ezzel a rendelettel szinte rákényszeriteíték a parasztokat hogy a saját területükön termelt saját gabonájukat rendszeresen lopkodják, en­nek megakadályozására most statáriumot és azonnali agyonlövetést proklamáltak mindazok­ra, akik saját gabonájukból el mernek valamit használni, mielőtt arra a rekviráló biztosoktól engedélyt kaptak volna. Az élelmezési nehéz­ségekkel küzdő parasztság — különösen Ukraj­nában —- kenyér helyett; rákényszerül nymo­don a kukoricafogyasztásra, de ahhoz sem le­het hozzájutni a kormány által fenntartott szö­vetkezetekben. Csak titokban lehet vásárolni és az ára ennek a kézalatti forgalomnak megfe­lelő: egy púd kukorica negyven rubel, vagyis egy kiló 150 lej. Háromhónapi munka után megszün­tette üzemét egy kétmilliárdos költ­séggel felépített motorgyár. A termelés csökkenésének másik oka a me­zőgazdaság mechanizálásában bekövetkezett válság, melyet főleg a motor-, traktor- i auto­mobilgyárak produktivitásában előállott óriási hanyatlások idéztek elő. A szovjetsajtó júniusi és júliusi jelentései szerint a hires ^ stalir . radi traktormüvek termelése 50 százalékkal esett vissza és ezért junius 15-én teljesen megszüntet­ték ott a munkát, hogy alapjában reorganizál­ják az üzemet. A cherkovi traktorgyár terme- lése 70 százalékkal csökkent az idén. A moszkvai Amo-telep, amely eddig 70 teherautót állított elő naponta, júniusban már csak 35 kocsit tu­dott naponta elkészíteni. Az uj orosz motoripar legnagyobb kudarcát azonban a nizsninovgoro- di automobiltelepek bezárása jelenti. Ez az üzem egyik legtipikusabb példája volt az ötéves terv uj nagyipari organizációdnak, amelyet ameri­kai mérnökökkel építtettek fel és Amerikából hozatott gépekkel szereltek fel. A telep 119 mil­lió dollár, körülbelül kétmilliárd lej költséggel, idén tavasszal készült él és feladata az volt, hogy a detroiti Ford-gyár mintájára, évente 144.000 automobilt állítson elő. A telepen 32.000 munkást alkalmaztak és megnyitása után há­romhónapi próbaidőt engedélyezett^ számára a moszkvai legfőbb közgazdaságig tanács, hogy az előirt nagyüzemi termelés mértékét elérje és azt áltandósitsa. Amikor azonban a háromhó­napos próbaidő most nemrégiben eltelt, a szov- jetkormány által kikijţdott gazdasági szakér­tők megállapították, hogV'áz uj automobilgyár nemcsak hogy nem tunja ’'elérni a befektetett tőke és felszerelés alapján előirányzott produk- tivitási fokot (a legnagyobb napi termelése is 80 százalékkal maradt alatta a tervbevett mér­téknek), de Szovjet-Oroszországban jelenleg fennálló körülmények között sohasem fog gaz­daságosan termelni, sőt egyáltalában nem tud­ja az üzemet rendszeresen munkában tartani- Egyrészt azért, mert a gyár üzemben tartásá­hoz szükséges nyersanyagok termelése Orosz­országban ma még igen hiányos és rendezetlen, másrészt azért, mert o&y ilyen kanttal ista ala- pokon felépített nagyipari vállalkozás nem tud gazdaságosan termelni akkor, ha az üzem vezetői és felelős 5 rányom,,.állandóan kénytele­nek engedelmeskedni rá"K,0.mmunista kormány­ügynökök folytonos utasításainak s ha a válla­lat* üzletpolitikájába és‘ adthinisztráciojába a legutolsó munkás is bármikor önkényesen bele­szólhat, Miután pedig ezeket a megállapításokat a szovjet hivatalos gazdásági szakértői tették, a kormány kénytelen-kedvetlen elfogadta azo­kat és a további veszteségek elkerülése^ végett a háromhónapos próbaidő’iátán teljesen és végleg megszüntette az üzemerfc " Ez volt kétrnil- liárd lejes nizsninovgoródi automobil- és motor­gyár rövid életének szomorú befejezése. Válságba jutott a Sztalin-kormány. Ezek a kudarcok természetesen rendkívül idegesítik Sztálint korm|&yával együtt és azok­nak különféle magyarázatot igyekeznek adni a szovjetsajtóban. Még-az általános gazdasági vi­lágválságra is hivatkoznak, pedig Oroszország már 15 évvel ezelőtt kikapcsolódott a világ gazdasági életéből s igy, ha van is általános krí­zis. a szovjet gazdasági bajainak kizárólag bel­ső okai vannak. A bajokért azután dörgedelme- kiáltványokban hibáztatják a parasztságot is, amely egyáltalán nem akarja megérteni a szov­jet ' „'felsőbbven dü céljait“, hibáztatják a tehet­ségtelen (de inkább tehetetlen) ipari vezetőket ‘s most már kezdik hibáztatni az eddig kényez­tetett (de a kényeztetés mellett is éhező) ipari munkásokat is. akiknek nagyrészt lassú és fe­lületes munkájával most már egyáltalán nincs megelégedve a szovjetkormány és a kommunista párt. Az élelmezési nehézségek és a gazdasági bajók pedig közben tovább terjednek és ugvlát- szik, hogy ezekkel még Sztálin, az „acélember“ sem tud megbirkózni. Az angol és amerikai la­pok oroszországi tudósitói a mostani krízissel kapcsolatban már számolnak á szovjetkormány válságával, amely után Kalinin kerülne Sztá­lin helyébe. Hogy Sztálin nyolcesztendős kor­mányzásának a felváltása aztán milyen válto­zást fog hozni Oroszország életében, vájjon újabb terrort-e, vagy pedig a kommunista ter­melési rendszer lassú visszafejlesztését, azt ma még nem lehet megmondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom