Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-16 / 159. szám

4 SntnttjsXG XV, ÉVF. 159. SZÁM. Az érmihályfalvai selyemcsempészés botrányos fejleményei Hiteles közjegyzői nyilatkozat arról, hogy az érmihályfalvai saiyemcsempészésl ügyben Luca váminspector milyen ígé­rettel hirta rá Debrecenben a Bika kávéházban Gelberger Pál csempészt valótlan vallomásra (Nagyvárad, július 14.) Az érmihályfalvai eelyemcsempészée ügye, amely, mint a Keleti Újság keddi számában megirtuk, valóságos rémregénnyé nőtte ki magát, egyre több olyan részletben bővelkedik, amely érdekes bevilági- tást enged a nem mindennapi ügy szövevé­nyébe. Az ügy főhőse egy Gelberger Pál nevű érmihályfalvai ember, aki, amint megirtuk, a csempészés felfedezése után átszökött a magyar határon, de aztán, dacára, hogy neki elvitázha- tstlanu! része van a csempészésben, éppen ak­kor térhetett vissza, haza Érmihályfalvára, araikor a többi gyanúsítottakkal jegyzőköny­vet vett fel a kiszállt nyomozó bizottság az érmihályfalvai vámhivatalban. Gelberger ekkor vallomást tett, amelynek következményeképpen nem őt, hanem egy ál­tala lelkiismeretiemül bevádolt nagyváradi ke­reskedőt, Weisz Lajost, akinek ebben az ügy­ben való ártatlansága már az előző nyomozás során beigazolódott, vonták be ismét az ügy gyanúsítottjai közé. Weisz Lajos, amint ezt is megirtuk, ártat­lansága t adatában átutazott Debrecenbe, hogy ott Spitzer Ignác ottani szállítótól, akit Gelber ger, mint forrást nevezett meg rágalmaiban, sze­gélyesen győződjék meg, vájjon tényleg álli- totta-e azokat, amikre nézve Gelberger reá hi­vatkozik. Spitzer felháborodással értesült Gelberger állításairól és királyi közjegyző előtt a követ­kező szenzációs nyilatkozatot tette: Hogy szól a debreceni közjegyzői nyilatkozat. 237. ügyszám, 1932. HITELES KIADVÁNY. Közjegyzői okirat. Előttem dr. Lintner Sándor debre­ceni királyi közjegyző helyettese vitéz dr. László Béla előtt az alulirt helyen és napon megjelent az általam személye­sen ismert Spitzer Ignác, szállítmá­nyozó, debreceni (Széchenyi ucca 41) lakos, s kiállította a következő ok­iratot: Nyilatkozat, Alulírott Spitzer Ignác kijelentem, miszerint nein felel meg a valóságnak Gelberger Pál, érmihályfalvai lakosnak az ottani vámhivatalnál eszközölt ki­hallgatása során, vagyis folyó év ju­nius 2£. napján tett azon kijelentése, miszermt tőlem tudja, hogy az általam szállított és az érmihályfalvai vámhiva­tal által lefoglalt áruk között Weisz Lajos, kereskedő, nagyváradi (Oradea-i) lakos tulajdonát képezd árak is lenné­nek, avagy, hogy ezeket az árukat ne­vezett részére szállítottam. Én ilyen ki­jelentést sem Gelberger Pál, sem más előtt soha nem tettem. Egyben azonban kijelentem, mi sze­rint Debrecenben az Arany Bika kávé­házban folyó év jnnins hó 24. napján délután jeler voltam és saját füleimmel hallottam, hogy az ott szintén jelen volt G. Luca, román váminspektor Gel­berger Pált arra bírta rá, hogy je­lentse ki előtte, miszerint az érmiháiy- falvai vámhivatalban lefoglalt áruk Wei$z Lajos kereskedő, oradeai lakos tulajdonát képezik, s ezen kijelentés ellenében nevezett váminspektor kije­lentette Gelberger Pálnak, hogy Érmi­hályfalvára haza mehet és bántódása nem lesz. Kész és hajlandó vagyok fenti vallo­másomat bíróság előtt, szükség esetén esküvel is megerősíteni. Hiteles kiadványok Weisz Lajos ur részére korlátlan számban adhatók ki. Miről én királyi közjegyző-helyet­tes ezt a közjegyzői okiratot fél kíván­ságára fenti tartalommal felvettem, őt a következményekről felvilágosítot­tam, amire ő azt kijelentett akaratá­val mindenben egyezően felvettnek ki­jelentette és előttem saját kezűleg alá­írta. Debrecen, 1932, ezerkilencszázhar- minckettedik év julius hó 2, második napján. Spitzer Ignác, sk., vitéz Dr. László Béla sk., dr. Lintner Sándor debreceni kir. közjegyzőnek a debreceni kir. közjegy­zői kamara 495/1927. számú rendelvényé­vel kirendelt helyettese. P. H. 1 pengős bélyeg. Bizonyítom, hogy ez a Weisz Lajos nagyváradi (Románia) lakos részére ki­Mici. A valamikor híres szép asszony neve az elmúlt tíz esztendő legrettentöbb bűncselekményével, Kodelka hentesmester meggyilkolásával került kapcsolatba. Lé- dererné soha bűnét be nem ismerte, a főtárgyalás óta férjé kivégzésének rettentő tudata, az ezzel kapcsola­tos szomorú emlékek, a súlyos büntetés és a mária- nosztrai fegyházban eltöltött esztendők mégis erősen megtörték a hajdan büszketartásu szép asszonyt. Ledé­remé a márianosztrai fegyházból az elmúlt napokban levelet irt ügyvédjének, akit az árvaszék gondnokául rendelt ki és aki annakidején a hagyatéki eljárás so­rán képviselte. Léderer Gusztáv után 757 pengő 52 fillér fel nem vett tiszti Illetmény maradt, továbbá néhány csekély- értékű ingóság és 125.000 korona névértékű hadiköl- csönkötvény. A kis hagyatékhoz való igénye Léderer Gusz­távaiénak akkor nyílt meg, mikor férjét a had­bíróság halálos Ítélete alapján felakasztották. Az Igény azonban nem jelentette egyben a hagyaték­hoz való jogot is. Az ügyvéd, aki a hagyatéki tárgya­láson Léderer Gusztáv hozzátartozóit képviselte, közöl­te a gondnokkal, hogy Léderer rokonai a maguk ré­szére követelik a hagyatékot ajándékozás címén. El­mondta, hogy 1925 május 25-én, a Jialálo3 Ítélet elhang­zása után Léderer Gusztáv felhatalmazta öccsét, hogy másik testvérét, aki az ö bűnügye folytán állását vesz­tette, kártalanítsa hagyatékából, részint a kincstártól járó illetménye átengedésével, részint a hadikölcsön­állitott hiteles kiadvány az őrizetemben levő. 297/1932. ügyszám, 2 (Kettő) pengő bélyeggel ellátott eredeti közjegyzői ok­irattal mindenben egyező. Debrecen, 1932, ezerkilencszázhar- minckettedik év julius hó 2. második napján. vitéz Dr. László Béla, dr. Lintner Sándor debrece- Kör- ui kir. közjegyzőnek a deb­bélyegző reeeni kir. közjegyzői ka­helye. mara, 495/1927. számú ren­delvényével kirendelt he­lyettese. Ilyen érdekes közjegyzői nyilatkozat csak ritkán kerül horogra. Világos benne, hogy egy­részt Gelberger Pál valótlant állított, amikor az érmihályfalvai nyomozó bizottság előtt azt vallotta, hogy Spitzer Ieoáctól tudja, miszerint a szóban forgó szempészett áruk Weisz Lajos tulajdonát képezik, másrészt pedig nagy szen­záció erejével hat, hogy G. Luca román váminspektor ott Debre­cenben az Arany Bika-kávéházban ha­mis vallomásra akarta és amint Érmi- hályfalván pár nappal később tényleg megtörtént, rá is bírta Gelberger Pált azzal a beváltott ígérettel, hogy ha azt vallja, miszerint a csempészett áruk Weisz Lajoséi, úgy nyugodtan visszatér­het Érmihályfalvára és semmi bántó­dása nem lesz. Hogy mi érdeke lehetett G. Luca vámins­pektornak, vagy a köznek, illetve az államnak, hogy egy ártatlan embert megvádoljanak, azt a mi véges emberi elménkkel felfogni nehezen tudjuk. De hisszük, hogy a vizsgálat mégis csak tisztázni fogja ezt a szerepet is, amint hogy az egész ügyre ideje volna már világos­ságot deríteni. ötvös Béla. részben szülei jegyezték, részben ö maga és csak azért tette le a bankban felesége nevére, mert a kötvénye­ket házassági óvadéknak szánta. A hagyatéki tárgya­láson a hozzátartozók ügyvédje hevesen ellenezte az asszonynak a hagyatékra való igényét azzal, hogy őt abból sem özvegyi jog, sem háztartási öröklés cimén semmi sem illeti meg. Az eljárás mégis egyezségei végződött, amelynek alapján Léderernének a hagyatékából 200 pengő és a hadikölcsönkötvények jutottak. Léderer Gusztávnő Is értesült erről s moet a fegyház igazgatósága által cenzúráit német levélben megköszöni ügyvédjének mindazt, amit érdekében tett és annak kieszközlésére kéri fel, hogy a budapesti ár­vaszék betegségére való tekintettel utaljon ki neki 100 pengőt férje hagyatékából, amelyet a gyámpénztár kezel. — öt és fél éve vagyok itt már pénz nélkül — Írja —. Most betegeskedem és szeretném, ha néhány hó­napig magam élelmezhetném magamat, hogy erőre kaphassak. Kérem tisztelt ügyvéd urat, tájékoztasson a hadikölcsön-ügyröl. Hallottam, hogy a kötvénytulaj­donosoknak segélyeket osztogatnak. Milyen jő volna, ha ezen a réven nagyobb összeghez juthatnék. A levél aláírása ez: „Mizzi Léderer." A 100 pengő kiutalására vonatkozó kérelmet az ár­vaszék teljesítette és már el is ment a pénz a szomorú falak közé, ahol az Intézeti apácák felügyelete alatt még sok-sok esztendőt kell eltöltenle a hajdan szép asz- szonynak. Felhívás Sorsjegytulajdonosokhoz! Â Kereskedelmi Hitelintézet Részv»-Társ» CLUJ-KOLOZSVÁR, PIAŢA UNIRII 20. a szabadalmazott román állami osztálysorsjáték föelárusitója felkéri igen tisztelt sorsjegyvásárló ügyfeleit, hogy az ötödik osztálya sorsjegyek: újí­tását játékjoguk megóvása érdekében legkésőbb Julias 31-ig eszközöljék pénztáránál. Szerencsés ügyfeleinek sorsjegyeit, melyeket a negyedik osztályban nyereménnyel húztak ki, ugyancsak az intézet pénztára váltja be, ahol a hivatalos nyereményjegyzék is a nagyközönség rendelkezésére áll. — Húzás augusztus 10-tőI szeptember 16-ig. Lédererné Márianosztráróí segélyt kért felakasztott férje hagyatékából (Budapest, julius 14.) Hatodfélévi hallgatás után, | kötvények neki ajándékozásával. Ehhez annál is in­most életjclt adott magáról Léderer Gusztávné Schwartz I kább joga van — mondotta, — mert a kötvényeket FELÁRON! elsőrangúan fest, tisztít ruhákat CZINK.CUIJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom