Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-14 / 157. szám

K>3?vía®i űhás S (2*256 Clttj-Kolozsvar, 1932. fulius 14 ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali Ulefon: 508, 6.94 XV. évfolyam >fí 157. szám Előfizetés belföldön: Egy évre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L Egyes szám ára 3 leli Előfizetés Magyarországon'. Egyévre 50 Pangó, félévra 25 Pangó, negyedévret2.53 ft Egyes szám ára 20 Hüér. I 1 ö J2 T iursm Meghívj nk a miniszterelnököt IJjabb $is§zetttközé§ek Vlad Aurélnak Kudzsirban feltették a kérdést: ki szakította el Erdélyt Magyarországtól? — Szenvedélyes vita a nép között a régi és a mostani állapotokról — Vaida miniszterelnök a külföldi újságok számára tiszta választást ígér — Halottat jelentenek Valceaból is — Az adórendeletnek rossz a hatása Vaida miniszterelnök magához kérette a ;külföldi újságírókat, akiknek azt mondotta, hogy meghívja őket választást nézni. Nem hív­ta meg azonban a Székelyföldre, azokba a ma- ígyar lakosságú megyékbe, amelyekre ráfeküd­tek a csendőrök. Elfeledte azt mondani nekik, hogy nézzenek be például Udvarhelyre, Három ■székre, Csikba s ezt a kis feledékenységet még íjóvá tehetné a mi szerény figyelmeztetésünk 'alapján. Addig is azonban, amig hirét vesszük, hogy a külföldi lapok bukaresti tudósitóinak a ÍSzékelyföldet is figyelmébe ajánlja a kormány­elnök, mi is bátorkodunk tiszteletteljes meg- ■hivó szót venni a pennánkra: — Fáradjon el a miniszterelnök ur a Szé­kelyföldre. Szeretnők, ha Románia kormányának el- jnöke fogalmakat szerezne, képeket látna arról, milyen is ama bizonyos tiszta választás, amire fogadalmat tett s amiről olyan sok szépet tud mondani a külföldi lapok számára. Bízza reánk a végigkalauzolást, mi a legnagyobb szolgalat- készséggel állunk rendelkezésére. Mert—mi egy kicsivel többet tudunk, többet látunk, a bőrün­kön többet érzünk eme tiszta választásnak nyugalmi állapotáról. Hadd lássa a miniszter­elnök ur a népakarat elé állított szuronyos akadályokat, azoknak a hivatalos embereknek a siirgését-forgását, amit a kormánypárt érde­kében kifejtenek. Ha a hivatalos teendők inté­zésében is ilyen serények volnának, ki lehetne .gyalulni azzal az energiával a rettenetesen el­hanyagolt gidres-gödrös országutakat. Rendkívül érdekes ismeretségekre is te­hetne szert. Bemutattathatja magának azokat a diszfigurákat, amelyekkel magyaros szint vél­tek kölcsönözni a kormánylistáknak. Elvégre, ha csak harmadrangú szerepben is, de ezek is reprezentálják a' kormánypártot, Őfelsége kor­mányának a pártját. Illenék a kormánynak is megtudni, milyen emberek jelennek meg hiva­talos jelöltekként a nép előtt, mert a nép ezek­ből alkot fogalmat a bukaresti politikáról. Sze­retnénk kieszközölni ezeknek a szerencsétlen bolygó potyautasoknak a számára csak leg­alább két-két perces audienciát. Ennyi elég ahhoz, hogy a képességeikről, műveltségi álla­potukról, társadalmi pozícióikról, népszerűsé­gükről egy kis Ízelítőt szerezhessen a kormány­nak elnöke. Elvégre a kormány érdekében fej­tik ki a felvállalt tevékenységet. Aztán meg is kellene vigasztalni őket, ha panaszolnak, hogy az ueeán hátat fordítanak nekik azok a meg­átalkodott székelyek. Jó volna, ha a miniszter- elnök egy-egy gyalogsétában kipróbálná mi­csoda utakat kell megtenniük erdélyi magyar falvaknak hazulról a szavazókörig, amit azért vittek olyan messze, hogy ne tudjon a választó eljutni az urnához. Ilyen nagy fáradságot már nem is kívánunk. Van elég bemutatható doku­mentum a Székelyföldön. A választás napjára küldené, hozná le a külföldi lapok bukaresti tudósitóit. Mert lesz ott néznivaló, ugylátszik. De akármi lesz, akárhogyan lesz, megláthat­nák egy öntudatos népnek a meghatóan kitartó magatartását. Étlen-szomjan, esőben, vagy csii lagos éjszakán a leszavazásra várakozását, aminek idejét erőszakosan szokták elhúzni, amig csak tudják. Ha a miniszterelnök ur s a kormányok általában, nem fedezték fel azt a hatalmas erkölcsi erőértéket, amit az a nép képvisel, meglátnák a külföldiek és elcsodál­koznának azon, hogy ilyen értékes néperőt a hatalom akar erőszakkal demoralizálni. (Kolozsvár, juliüs 12.) A választási izgal­mak egyre emelkednek s a román pártok egy­más elleni izgatásába mindegyre beleszól a re­volver. Felfegyverzett kortesek csapatai csatan­golnak a regátban és ugylátszik mindennapnak meg van egy-két halottja. Erdélyben még mindig jóval nagyobb a nyugalom s nem is valószínű a pártok egy­mással szembenállása úgy elfajuljon, mint a regátban. Az érdéig remén nép általában le­targikusnak mutatkozik a választási mozgal­Az Országos Magyar Párt máramarosszi- geti tagozata 11-én este 10 órakor tartotta a választói népgyülését a Polgári-kör udvarában. A hatalmas udvar teljesen megtelt hallgatók­kal. körülbelül 6—700 választó volt jelen. Szé­kely Ákos dr. a tagozat elnöke előadta a jelölés történetét, meleg szavakkal üdvözölte a központ által jelölt Hexner Béla kolozsvári vegyész- mérnököt, aki programbeszédet mondott. Rámutatott arra, hogy azok az idők, ame­lyekben ez a választás történik, oly történelmi fontosságúak, hogy eredményük a magyarság sorsára talán újabb évszázadokra 'esz döntő ki­hatással. Máramarosmegyében a nyomor oly nagy, az emberek helyzete oly kétségbeejtő, hogy az uj gazdasági határok oly lehetetlen ál­Meghivjuk a miniszterelnököt, hadd lássa, hogy milyen ott a nép és milyen az a hivata­los apparátus, amely a Magyar Párt elleni haj­szahadjáratot viszi. Aztán döntsön az önmaga számára arról, melyik jelent több érteket az makkal szemben s már nem fűz vérmes reménye két egyik párthoz sem. Az a gazdasági nyomor, amivel koldussá tették az erdélyieket, ránehe­zedett a román népiélekre s nem ad már semmit a programokra és Ígéretekre. Ezzel az elkesere­déssel találta magát szemben Vlad Aurél volt miniszter is hunyadmegyei régi választói kö­zött, akikkel igen parázs vitája volt. A Magyar Pártnak a hozzá beérkező hírei nem jelentenek a néphangulatról mást. csak kedvezőt. lapotokat létesítettek, hogy a megélhetés teljé­én lehetetlen. A Tisza nem arra való, hogy Máramarost a világtól elzárja, hanem arra- való, hogy Máramaros a tiszántúli Európával összekapcsolja, a Tisza nem arra való, hogy el­válassza az embert az embertől, testvért a test­vértől, földet a földtől, gyárat a vevőtől, a Tisza arra való, hogy földjeink hozzanak, bérceink, sónk és fánk az ő utján piacra kerüljön és pénz­zé váltódjék, hogy el tudjuk tartani magunkat és családunkat, iskoláinkat és templomainkat, orvosainkat, tanárainkat és papjainkat. Rámu­tatott a lausannei konferencia eredményére. Er­dély gazdasági helyzetét ismertetve, mindenkit arra kért, hogy Erdély minden népének, Er­dély minden lakójának jóvoltának érdekében állam számára. Vagy nem az állam a fontos, csak a párti Ha jön, ne feledje elhozni a külföldi ujság- irókat, hadd mutassuk mi meg nekik a tiszta választást, Letiltva az adófealadák Mironescu pénzügyminiszter, — amint je­lentettük, —- azzal a meglepetéssel szolgált a választás előtt álló polgárságnak, hogy letil­totta egy rendelettel az adóhaladékot. Rende­letet adott ki, amelyben csak 10—15 napos ha­ladékot enged meg, azt is csak „indokolt“ eset­ben és aki ezt a haladékot kapja, annak is fizet­nie kell nyomban a hátraléknak egy részét. Ezt a rendeletet, amely tényleg riasztóan hat, az ellenzéki választási kortesek felkapták és lobogtatják mindenfelé. A kormánypárt Ko­lozsváron magyarnyelvű választási újságot csi­náltat s ezt viszik le a Székelyföldre a karikás magyarok támogatására. Ebben a lapban bor­zalmas förmedvények jelennek meg a magyar­ság ellen, azonban, hogy lap formája legyen, más híreket is beleraknak. Nem nézték meg, jól, hogy miket tesznek belé s bekerült ez az adórendelet is, még pedig olyan címen, hogy megszorították az adósró főt. A rendelet leközlése nagyszerven hat a székelyek között. mint a legjobb propaganda. Mert azt prédikál­ja, hogy a népnek nem szabad az adóhátra­lékra haladékót adni. A nép fizessen, akkor is, ha nem tud. így rendeli a pénzügyminiszter és Bordeauxtól — Ugrón Ákosig a „gazdasági“ szövetség erre a karikára gyűjti, keresi a szava­zatokat. Hexner Béla másodszor is program- beszédet mond Szigeten

Next

/
Oldalképek
Tartalom