Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-11 / 155. szám

KtltnUjSXG XV. ÉVF. 155. SZÁM.' v&stft&V*- <*mr- ­Â világ első filmje bizonyítvánnyal ásároljon egyszer foto-kereskedőjétől egy Voigtländer filmet. A csinos, kék. sárga firmcsomagok mindegyike sem­leges szakértőtől származó vizsgálati bizonyít­ványt tartalmaz, amelynek megállapításai bizo­nyítják, hogy a Voigtländer film valóban min­den jó tulajdonságot egyesit magában. A leg­magasabb általános érzékenység finom szem­csével párosul s különösen értékes ezen film nagyfokú szinérzékenysége és biztos fényudvar- mentessége. Kívánság szerint kaphatunk fino­man részletezett negativeket és brilliáns ké­peket, az pedig egyik legértékesebb tulajdon­sága a Voigtländer filmnek, hogy még többszö­rös tulexpoziciót is automatikusan kiegyenlít. Semleges szakemberek megállapításai sze­rint ilyen messzemenő garanciát ma az egész világon csak egy film tud nyújtani: a Voigt­länder Film. táv eo1) Ititas ,«8* FILM ín BESZEREZHETŐ t KOVÁTS P. fényképészeti szaküzletében, Cluj-Kolozsvár, P. Unirii 8. Telefon: 2-67. 2 tója volt, hirtelen lerántja az egész társaságról a leplet. Azt irja, hogy nem történt egyéb, csak bárom ember a román listán akar mandá­tumot szerezni s erre a célra odaadták minden feltétel nélkül magukat. Azt irja, hogyha meg­szerzik ezek a három mandátumot, az sem fog ást jelenteni, csak három fej fát, mert három ualoííja lesz a magyarságnak. Érdekes és odavágó megállapítás. Nekünk nincs is más hozzátennivalónk, csak annyi, hogy a fejfafaragás erdélyi magyar népművé­szetével fejfát sem szoktak faragni minden po­litikai halottnak. Babtisták listái. Arra a nagy tolongásra, amivel a jelölő­csoportok a törvényszéki elnököket megrohan­ták, jellemző, hogy a babtisták is jelölteket állí­tottak Nagyváradon. Nem is egy listát adtak ‘•be. Illetőleg a babtista szektában történt ott valami belső kirobbanás és az egyik kis cso­port politikai érvényesülést keresett, a liberá­lis párt listáján kapott elhelyezést. Erre egy másik csoport külön listát adott be, jel nélkül, azonban azzal a kevésbbé érthető magyarázat- ttal, hogy ők a nemzeti-parasztpárt mellék­pártjának tartják magukat. A listán minden jelölt babtista. A magyar babtisták küldöttsége megjelent a Magyar Párt nagyváradi tagoza­tának irodájában s bejelentette, hogy a magyar babtisták nem azonosítják magukat egyik előbbi csoporttal sem, hanem híven kitartanak a Magyar Párt mellett. Szükségét látták e be­jelentésnek azért, nehogy olyan színben tűnje­nek fel, mintha ők is a jelölteket támogatnák. Eltűnt az egyik bnzani gyilkos. Az Igazságügyminiszter a buzaui főügyész hivatalos jelentését tette közzé. A jelentés sze­rint mintegy 20 liberális polgár belépett a Piti s-féle bodegába, ahol két-három nemzeti- parasztpárti üldögélt. A liberálisok közül töb­ben, elsősorban Staneseu és Bradeanu gúnyolni kezdték a nemzeti-parasztpártiakat, akik visz- zafeîetek, mire éles szóváltás keletkezett, majd poharakat és szódásüvegeket dobtak eg\más felé. Hirtelen lövés hangzott el és Bianciu fel­kiáltott: Meglőttek. Ezután az esemény« k a már ismert módon zajlottak le. Az ügyészség megállapította, hogy nem Bradeann lőtt, de hogy ki adta, le a lövést, nem tudták eddig konstatálni, mert a revolver eltűnt. Az ügyészség egv Si- mionescu nevű egyént gyanúsít a gyilkosság- mi, aki eltűnt. Feleségét letartóztatták. A miniszter gyászbc^zéde. Ma délelőtt temették el Boianciut. Sokezer ember kisérte utolsó útjára a szerencsétlen vá­rosi tanácsost. A gyászbeszédet P. Ioaniţescu .■irtotta, aki tetemre bivta a liberálisokat. A pyilkosok még tetézik bűnüket azzal, hogy a : -eresétlen áldozatot, Boianciut kiáltják ki •yilkosnak. A bosszú gondolatáról le kell • nni, mert a politikai harcokban a megértés- ív és meggyőzésnek kell lennie az egyetlen -chznek, nem pedig a revolvernek. Boianciu .niálos ágyán megbocsátott gyilkossának és ajnaiatát fejezte ki a kapitány véletlen bal- r voto felett, akit golyója szerencsétlenségre el- ' . ic. L gy viselkedett a halálos ágyon is, mint s; pártjának és városának igaz férfia. Azok, ;,k előre megfontolták ezt a gyilkosságot’ -’.álljanak magukba és ne provokálják a nép haragját. L Anghelescu terrorcsapata uralkodik Buzauban. L Di eptatea szerint Buzauban előre meg- loníolt gyilkosság történt. A kormánylap tanu- ’ állomásokat közöl ennek bizonyítására. Töb- ; ve rázott Valerian Trandof, volt prefektus ki- 3 mentette, hogy a véres incidens napján a já- rasLuróságon volt, ahol kivette választási iga­zol ■- anyát és itt alkalma volt egy párbeszédet 1 oUgatni két általa ismert liberális között. Ennek során az egyik választó ezt mondotta: — Boiangiunak jobb lenne, ha abban hagy­ná a politikát, mert nem fogja gyermekeit fel­nevelni. A lap egy Marin Niculescu nevű ismert li­beră’ kortesre hívja fel az ügyészség figyel­mét, akinek lelkiismeretét már több választási gyil­kosság terheli, de akit liberális Protek­torat mindenkor kiszabadítottak a bör­tönből. Ugyancsak’ a Dreptatea foglalkozva Angim lescunak a Dimineataban megjelent nyilatkoza­tával, megállapítja, hogy a képmutatás és ci­nizmus iskolapéldája az a nyilatkozat, amely azonban mégis arra jó, hogy elárulja a liberáli­sok terrorját, amit Anghelescu szeretne leta­gadni. A volt közoktatásügyi miniszter ugyanis azt mondja, hogy Bradeanu vezette az előző évi választásokon Anghel jelenlegi prefektus: a sza­vazó urnához és igy biztosította, hogy bántó- dása ne történhessen. Ez mindennél jobban bi­zonyítja, — irja a Dreptatea, — hogy a liberá­lisok terror-szervezete nem engedi az urnákhoz az ellenpártok szavazóit és esaic azok szavazhat­nak le, akiket egyes liberális vezetők nagyke­gyesen megvédenék. De az egyszerű polgárok és parasztok nem jutnak ahhoz, hogy leszavaz­zanak a buzaui választásokon. Legalábbis eddig, amikor Angkelescuék vezették a választásokat, igy történt. Anghelescu hálátlansággal is vá­dolja a prefektust és Boiangiut gyilkosnak ne­vezi. Felháboritó ez a cinizmus, amikor minden­ki tudja, hogy Boiangiu fegyvertelen volt és 30 liberális korles támadt rá. Anghelescu mégis azt mondja, hogy Boiangiu csak eszköz volt a prefektus kezében. — Berczelly Jenő meghalt. Budapestről je­lentik: Berczelly Jenő a felsőház legöregebb tágja, a nógrádmegyei Bercellen kilencven­éves korában meghalt. Berczelly jogász volt és Kolozsváron is működött, mint a kolozsvári ítélőtábla elnöke. Berczelly szépirodalmi mun­kássággal is hirnevet szerzett magának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom