Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-09 / 153. szám

Ü3pvis,el Öház BUDAPEST V. * Clnf-Koloxsvdr, 1932. fullus 9. - * Sssombat mtiursxG Ü.V» -. ........ ............. £°HMIz*té4 belföldön: gjjyévreSOO, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L, Egyes szám éra 3 lel. orszAqos magyarpArti lap SzerkesztSségl és kiadóhivatal! telefon: 508, 6.94 XV. évfolyam # 153. szám Előfizetés Magyarországom Egyévre 50 Pangó, félévre 25 Pangó, nagyadévralí.SO ■*. Egyes szám ára 29 fillér« összeomlóban a megtévesz­tésekre kieszelt alakulatok A potyautasok azt akarják elhitetni a székelyekkel, hogy régen »barbár korszakiban éltek s most van jó dolguk — A cujka- pártnak nem sikerült Erdélyben jelölő listákat letenni — Napról- napra lelkesebb a magyar tömegek megnyilatkozása mindenfelé Azokban a mesterségesen csinált alakulatokban, amelyeket a magyar nép megtévesztésére 6s a magyarság ldizdelmi frontjának a megbontására szántak, megindult a természetes össze­omlás. Ez magától értetődő és előre látható volt. Aki arra számit, hogy a magyar választót megtévesztéssel lehet eltántorítani a magyarságtól és a testvéri összetartástól, az mindig még rosszul számitott. Most az a sok aknamunka, amit az erdélyi magyar élet szétszaggatá- sára kieszeltek, kiváltotta a magyar tömegek elkeseredett megnyil ami megbecsü­lést és megélhetési jogokat követel a szorzójellel minden magyarnak e testvéri választási je lével. Akik paradicsomot prédikálnak A kormánypárti román listán szereplő né­hány magyaruevü embernek, akik a Székely­földön kaptak mandátummentes utolsó jelöltsé­geket a magyarok ellen, van egy déli újságjuk Kolozsváron. Ebben Írja Brebera az ő temes­vári üzeneteit a székelyek megváltásáról és ez ad ki propagandaszámokat. A székelyekről hal­vány sejtelmük sincs, hogy kicsodák. Nagy írást penderítettek arról, hogy a székelyeknek milyen rossz dolguk volt az impériumváltozás előtt, már Werbőczy óta rabigában nyögtek 1919-ig. S csak egyetlen mondatot idézünk még, Udvarhely megyében is teljes erővel meg­indult a választási mozgalom. Amint onnan je­lentik, a megye népében most még sokkal erő­sebb a magyar lelkesedés, mint volt az eddigi választási alkalmakkor. Bethlen György gróf, az országos Magyar Párt elnöke, aki listave­zető az udvarhelyi magyar listán, pénteken utazik le a megyébe, Balogh Arthur dr. egye­temi professzor, volt szenátornak, a kisebbségi jogok Európaszerte ismert nevű tudósának a kíséretében. Balogh Arthur dr. magyar szerjá- torjelölt Udvarhelyen. Szombaton Székelyke- reszturon lesz nagy magyar gyűlés, kedden pedig Székelyudvarhelyen. Udvarhely megye közönségét a legnagyobb jnórtékben felháborította az, hogy a kormány­párt a székelység egyik legelvakultabb ellensé­gét küldte oda jelöltnek ismét és hogy akadtak olyan magyarok, akik ismeretlenek a megyében, de akik odaadták magukat a román listára szol­gai uszályhordozóknak. A székely nép nem ismeri őket másból, csak ebből az uszáiyhordozó szerepből. A bukaresti potyautasoknak úgynevezett gazdasági szövet­sége KilyarÄelx megyében ismeretlen fogalom. amely ezt mondja: — „Évszázadokig nyögte a székely nép a jármot és most, amikor uj politikai elhelyezke­désbe jutottatok, nagyon vigyáznátok kell, ne­hogy visszaessetek a barbár korszakba.“ Ezt mondják ők a székely népnek. Ebből minden székely láthatja, hogy kicsodák ők és mit akarnak, A zöld mezőben bujkáló ököl, désbe jutottak, nagyon vigyáznotok kell, ne­lehessen a székelynek, mint amilyen most van. Ez aztán a jó propaganda. Az öt-hat emberből álló idegen társaság inkább mondható összeesküvésnek, mint szövetség­nek. Nem ismerik ott sem Bárdost, sem Samut, sem a Mátis nevű idegent, isme­rik azonban Ugrón Ákost és Rétit, ezeket aztán alaposan ismerik. Ugronról nagyon jól tudja mindenki, hogy nem most esett el messze a családi fájától, hanem még annak idején s a magyar közügyekben használhatat­lan volt. Olyan embernek ismerték, aki mindig felszedhető volt a mostanihoz hasonló szolgála­tokra. Rétiről Udvarhely megyében nem kell beszélni, az ő neve mindent megmagyaráz ar­ról a listáról, amelyiken szerepel. Az egész tár­saság különben arra van szegődtetve, hogy Solomon román listavezetőnek a szekerét tologas­sák az udvarhelymegyei hegyi utakon. Verejtékez­nek a nagy melegben, mert a szuronyos csend­őr is inkább dirigál, mint segit nekik s a szé­kely nép nevet rajtuk s menekül tőlük, mint a bélpoklosoktól. Molnár Dénes nem szerepel a kormánylistán. Beérkezett a jelentés arról, hogy hány lis­tát tettek le Hároms.;> kmegyében és milyen nevekkel. A nemzeü-parasztpárt jelöltjei kö­zött nem szerepel a Molnár Dénes dr. neve. Lis­tavezetőjük román, a lista végén a bukaresti Bordeax és egy ismeretlen Ágoston név fityeg­nek, Dr. Molnár Dénes kézdivásárhelyi ügy­védnek a nevét a* potyautasok agrártárgasága ugylátszik csak bediktálta a kormánylistára s a lista bukaresti központi összeállítói ezt r ne­vet be is Írták, a lapokban igy publikálták. Akik Molnár Dénest ismerik, egyáltalában nem csodálkoznak azon, hogy nem lépett be ebbe a társaságba. Ugylátszik, csak rá akarták venni, de ö visszautasította nevének a felhasz­nálását. Brebera és kommunisták. A háromszéki jelölésekkel kapcsolatosan még egy pár feljegyezni való van. Az egyik: gazdasági szövetség eimen szerepeltetik kor­mánypárti .szenátorjelöltként az egyik temes­vári dalárda Brebera Vencel nevű elnökét. A temesvári dalegyieíek levélben szólították fel, hogy elnöki minőségét ne használja fel politi­zálásra. A levél értelme voltaképpen felszólítás arra, hogy tá­vozzon. Brebera a háromszékieket akarja boldogítani gyanúsan hangzó nevével. Érdekes, hogy Háromszéken sem kevesebb, mint tizenkét listát adtak be. Az összes román pártok találtak jelölőket a megye kevésszámú román lakosságából. Van nagy dohánygyár és némi más ipari munkásság. Ez is alaposan megoszlott, mert a szociáldemokraták is, a füg­getlen szocialisták is külön listákat adtak be és itt elfogadták a kommunisták jelölését is. Szabad toborzást engednek itt a kommunisták­nak. mert arra számítanak, hogy azok is a ma­gyaroktól hódítanak el szavazatokat. Tiltakoznak a kolozsvári iparosok. Egyik kolozsvári délutáni lap a napokban azt irta, hogy kétszázötven iparos kilépett volna a Magyar Pártból. Ez nem felel meg a valóságnak s ilyen kilépéseknek a pártnál egy­általában nincsen semmi nyoma. Tény az, hogy a Fildermann-féle regáti csoportosulás­hoz, amelynek magja a liberális pártból kivált regátí romén zsidó-csoport, magyar iparosokat is halászni akartak Erdély­ben, A regáti cujkafőzőknek a pártja ez, rövi­den a cujka-párt, Kolozsváron sikerült néhány magyar iparossal elhitetni, hogy az iparosérde­keket szolgálja s Fildermann bukaresti zsidó ügyvéd azt hiszi, hogy a zsidó kereskedők is vele fognak tartani. Ebben azonban eddig is mindig súlyosan csalódott. A mozgalom azon-, ban nem jutott túl a kolozsvári iparosok egy Bethlen gró! Udvarhely megyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom