Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-17 / 160. szám

KtitnUjsXG XV. ÉVF. 160. SZÁM. NEMZETI DAL Izgatás-e az, ha a színész az öltözőben levő Masat lejébe kalapot nyom? (Kassa, július 15.) Még ez év márciusában, Masaryk elnök születésnapján, díszelőadást rendezett az akkor Rozsnyón játszó magyar szintársulat. A színpadim babérággal övezve állott az elnök nagy mellszobra. A felvonásközti szünetben váratlan inci­dens történt. A társulat egyik tagja, Fáy Béla akaratlanul súlyos hibát követett el. Az öltö­zőben levő Masaryk-szobor fejére kalapot tett, állítólag megjegyzés kíséretében. Többen tartózkodtak az öltözőben. Volt köz­tük, aki nyomban figyelmeztette Fáyt arra, hogy hibát követett el, mire Fáy kijelentette, hogy kirakatokban is látott Masaryk-szobrot kalappal a fején, egyáltalán nem lehet tehát sértő, ha az öltözőben is kalapot tett a szo­borra. Közben kezdetét vette a második felvonás. Az öltözőbeli incidens felett napirendre tértek és kollégialitásból nem hozták azt Iván direk­tor tudomására, mert biztosak voltak felőle, hogy az ügynek Fáyra nézve igen súlyos kö­vetkezményei lennének. Feljelentés utján tudomást szerzett azon­ban későbben a rozsnyói hatóság az öltözőben történt jelenetről és megindította a vizsgálatot annak megállapítására, tényleg tiszteletlen volt-e Fáy Béla viselkedése, vagy csak felelőt­len vádaskodás az egész. Minthogy a szintársu­lat időközben eltávozott Rozsnyóról és vissza­tért Kassára, a tanuk kihallgatására a rendőr­séget kérték fel, amely egymásután idézi be azokat a színészeket és zenészeket, akik tanúi voltak a jelenetnek. Ma délig 5 tanúkihallgatás történt az ügy­ben, holnapra újabb szinészeket idéztek be ki­hallgatásra. Elsősorban azt kívánja tisztázni a vizsgálat, volt-e tiszteletlen tendenciája Fáy Béla cselekedetének, tett-e megjegyzést és m' volt az? Rovatvezető: TARC2A BERTALAN. ♦♦♦♦ A Tordai Magyar Dalkor július 10-én nagyszabású és fényes keretek között ünnepelte 60 éves jubileumát. Nemcsak Torda város közönsége, hanem — mondhatni egész Erdély magyar társadalma ünnepelte a nagy és dicső múltra visszatekintő Tordai Dalkört. Az ünnep­ségek sorozata a délelőtti istentiszteletekkel kezdődött. A dalárdák közül a Kolozsvári Törekvés Dalegylet az ótordai reí., a Kolozsvári Magyar Dalárda, a róm. kát. s a Tordai Ref. Dalkör az ujtordai ref. templomokban énekeltek. Istentisztelet után-díszközgyűlés volt a Viga­dó nagytermében a következő sorrendben: 1. Gaál Fe­renc: Szent hamvak. Előadta a jubiláns dalkör. Kar­nagy: Erdős Mihály. 2. Megnyitó beszédet mondott: Lörinczy Dénes eLnök. 3. Ünnepi beszédet mondott: dr. Inczédy-Joksman Oden, a Dalosszövetség elnöke. 4. a jubiláns dalkör 60 éves történetét ismertette: Nagy Gyula. 5. A jubiláns dalkörnek a IV. országos verse­nyen, a férfikar első csoportjában, II. a. dij gyanánt nyert ezüst serleget méltató beszéd kíséretében átadta: Tárcza Bertalan főtitkár. 6. A jubiláns dalkör jubiláns tagjáit éremmel s az összes tagokat díszoklevéllel ki­tüntette és üdvözölte Tárcza Bertalan főtitkár. A test­véregyesületek közül a kővetkező dalárdák üdvözölték a jubiláns dalkört: a Kolozsvári Magyar Dalárda ré­széről: Hadházy Sándor elnök, 3 Kolozsvári Törekvés Da’egylet nevében:.,dr. Cseke S^^ige elnök, a Nagyenye- di Iparos Önképzőkör részéről:' Sulyok Ferenc ügyv. elnök, az Aranyosgyérest Ref. palkör nevében: Vizy Lajos karnagy, â Tordai RéíEöaikör részéröl: Nagy Mózes elnök, a Felvinci Férfi Sajégylet nevében: Hor­váth Péter karnagy, a Maroávásárhelyi Ref. Egyh. Dalkör nevében: Csiby Béla ügyv. elnök. A Tordal Munkás Dalkör beszéd helyett énekkel üdvözölte a ju­biláns dalkört. Az elhangzott' üdvözléseket Lörinczy Dénes elnök köszönte meg. Délben az Jparosegylet nagytermében ünnepi bankett ífeltDélután 4 órakor a kegyelet adóját rótták le a dalosok a jubiláns dalkör elhunyt karnagyai hantjai fölött. Adorján Domokos sír­jánál Lörinczy Dénes beszélt és a Kolozsvári Törekvés Oalegyiet énekelt, mig Donáth Mátyás sírjánál Ková­csi Pál beszélt és a Kolozsvári Magyar Dalárda éne­ken. Este 8 órakor a megyei prefektusnak, a város polgármesterének és dr. Inczédy-Joksman Ödön dalos­szövetségi elnöknek szerenádot adtak a dalárdák. Este 9 órakor díszhangverseny volt a Vigadóban a kővet­kező műsorral: 1. Pogatsvhrigg: Daf a dalról. Előadta a jubiláns dalkör. Karnagy: Erdős Mihály. 2. Román dalokat énekelt a Tordai Román Dalkör Karnagy: Ja- sinszky Izidor. 3 Veress Gábor: Legyen a dal... Elő­adta a Tordai Ref. Vegyesl-.ar. Karnagy. Zalányi György..4 Weyt3: Oda az erdőhöz. Előadta a Kolozs­vári Törekvés Dalegylet. Karnagy: Kárpáti Emil. 5. Magyar nótákat hegedüsző mellett énekelt cigányzene kísérettel- dr. Inczédy-Joksman Ödön.. G. Emil Stele: Meine Königin. Előadta a Tóidat Magyar Jparosegylet zenekara. Karnagy: Papp 1. Muresan: Hegyek felöl. JC!ő?dta- a Tordai Munkás palkör. Karnagy: loan Mureşan. Lányi Ernő- Fet-öfijv Előadta a Marosvá­sárhelyi Ref,- Egyh. Dalkör. Karnagy: Hajak Károly. 9. Poldini: Magyar nyelv. Előadta’ a Kolozsvári Magyar Dalárda. Karnagy- Rezik Károly. 10. Pogatschnigg' Esti dal. Előadta ? Nagyenyeţli ;T*mploml Vegyeskar. Karnagy: VVohlfartb Lőrinc, iţjiaa^ngvorwnji után reg­gelig tartó táncmulatság. volt. , A Dicsőszentmártoni Glória .Dalkör julius 2-án Medgyesen kitünően sikerült műkedvelő előadást ren­dezett. -Szinre került Tamási—-Sens' A tót leány c. ope­rettje. A címszerepet Mitkovszkv Sándorné alakította művésziesen. Elsörendüek voltait továbbá Rosenberg Mica, Kováts Tibor, BölÖni Láslzló, Papp József, Du- schinszky BŐske és Emília, Negri Oszkár. Kötő János. Mihályffy Lajos és Benyovszky Rózsi. Kü'önösen tet­szett a közönségnek a magyarruhás lányok és legények csoportja, úgyszintén a tót summások együttese. A c'arabot betanította és rendezte: Simon László karnagy. Felhívás a műkedvelő előadást rendező dalárdák­hoz. A művészeti vezéi-felügyelö a Dalosszövetség fő­titkárát a következők közlésére kérte föl: 1. A műked­velő előadásra az engedélyt az előadás előtt 3 héttel kell kérni. Aki ezt a határidőt nem tartja be, enge­délyt nem kap. 2. A kérvényt a kultuszminiszterhez kell intézni, de Isac Emil inspektor úrhoz kell bekül­deni. (Cluj, Str. Saguna 22.) 3. A kérvényhez az elő­adásra kerülő színdarabot 2 (kettő) példányban kell beterjeszteni. 4. A kérvényt beküldés előtt falun a fő­szolgabírónak, városon a rendőrkvesztornak kell be­mutatni. aid rávezeti a véleményezést. 5. A miniszter S nap alatt a kérvényt okvetlenül elintézi, fölösleges te­hát minden közbenjárás; vagy zaklatás. 6. A miniszter az engedélyt nem az illető egyesületnek, hanem a he­lyi hatóságnak küldi meg. T, B. Hatvanöt övvel ezelőtt végezték k! Ferencz 3özsef öccsét, mexikói császárt (Becs, julius 15.) Hatvanöt esztendővel ezelőtt, 1867 junius 19-én Miksa mexikói csi­szárt agyonlövette Juarez diktátor, miután Ki­hagyta, III. Napoleon császár nevében: Hazamé generális. Miksa Ferdinand József osztrák io- herceg, I. Ferenc Tőzsef császár és király test- véröccse már a halál küszöbén állott 1867 ju­nius 8-án, amikor Magyarország királyává ko­ronázták Ferenc Józsefet. A világraszóló koro­názó ünnep mögött ott sötétlett a király becsé­nek bizonytalan sorsa. Miramareban kereste fel Miksa főherceget az a mexikói küldöttség, amely 111. Napo­leon francia császár ajánlatára. neki kí­nálta fel a meg csak megalapítandó mexikói császárság koronáját. 1863 nyarán járt a küldöttség Miramareban és I. Ferenc József csak a küldöttség után érte­sült arról a tervről, amelyet ő nyomban eluta- sitandónak tartott és ezért többször is magához hívta és a terv elfogadásáról lebe:-." Ini igye­kezett öccsét. Az utolsó, drámai jelenetek közt történt találkozás 1864 április havában úgy végződött, hogy Miksa főherceg lemondott osz­trák és magyar trón igényéről és elfogadta a felkínált mexikói trónt, amelyet junius 12-én foglalt el. Innentől kezdve Miksa, akit császárrá kiál­tottak ki, egyik tragikus helyzetből a másikba hányódva igyekezett mentem azt. ami menthető. A szerencse a császárt teljesen elhagyta. Jelen­tékeny uralkodói ói diplomáciai képességei sem voltak elegendők arra, hegy iróniát megsz.'lár- ditsa. /- Miksa császár sorsát az Egyesült Államok ;TÍBefoglalása döntötte el. 1866-ban a Mo'-rec- dcrftlrina értelmében olyan erős nyomást gyöke. roTták III. Napóleonra és olyan fenyegetően ke­Megjelsnl a Műveltség* Kis Könyvtára első száma Halász Pá! Mi a villamosság ? na 20 . Küldje bélyegben Lei Lepagehoz, Kvár. vetették csapatainak visszavonását, hogy elkövette — talán inkább kényszerből, mint rosszindulatból — n nagy szószegést és feláldozta Miksa császári. A francia csapatok visszavonultak Európába. Bazaine'befejezte amerikai expedícióját, hogy néhány ;vivl később utolérje a szószegésért a büntetés Sedannál. A magára hagyott Miksa császár a biztos hub.-:s előtt ö ilott. de már önérzetének helyre­hozhatatlan sérelme nélkül nem vonulhatott vi.'-sza. Fc Adatta a reménytelen harcot Juarez zel szemben, akit az Egyesült Államok elismeri jogszerinti ekjüknek s pénzzel én had islerekkel támogatott. Miksa 1867 elején, katonáiból, pén­zéből. fegyvereiből kifogyva, esekélyszámti hí­veivel Queretaro hegyi városkába vonult ahol őt egy Lonez nevii áruló ezredes május 15-én Esco' 'do köztársasági tábornok kezébe szolgál- tp tţs. Sorsa meg volt pecsételve. Juarez paran­csára Miksa császárt haditörvényszék ele állították. V császár revéhez és méltóságához méltó mó- •’m viselte el a megpróbáltatást. A törvényszék 'lőtt fejedelmi, császári méltósággal viselke­dett. A tárgyalás , junius 14-én kezdődött és természetesen csak olyan forradalmi önkényes bíráskodás volt ez, amelyet sem törvény nerc szabályozott, sem erkölcsi tekintetek nem fé­kezték. A császárt M iramon és Me ja tábornokokkal együtt halálra ítélték. A halálos ítélet még a forradalomba ’-.züllött Menőkében is mélységes megdöbbenést keltett. Az idegen államok köve­tei és konzulai azonnal közbeléptek, de Juarez végezni akart és hajthatatlan maradt. Néhány, hive, kísérletet tett arra. hogy Mik­sái kiszabadítsa tragikus helyzetéből. De Miksa császár vonakodásán meghiúsultak a mentő ki-' serietek. Junius 19-én hajtották végre Queirctaroban a baláíog Ítéletet s a császár nagy bátorsággal fogadta a golyókat, amelyeket a katonák sortüze mellébe röpített. A császár holttestét Juarez kiadta az osztrák kormány kérelmére és 18GS január 18-án Bécs ben a császári sírboltban temették el. FfÉLJIPI^N 1 elsőrangúan lesL tisztit rafiákat CZINK.CUIJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom