Keleti Ujság, 1932. július (15. évfolyam, 147-173. szám)

1932-07-16 / 159. szám

Cluf-Koloxsvdr, . 1932. /uifus ia. * SssomJbat •ra» jp» KMUtftlUlSMG bhhbbhhhs^hgrSéhhshbbmhhhhihshhhhh EtöHzeéés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lel. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatal) telefoni 503, 6.94 XV. évfolyam s|e 159. szám Előfizetés nagy arorsz igoT. Egyévre 50 Pangó, félévre 25 Pangó, negyedévre 12.59 Egyse szám ára 30 fillér. Udvarhely példát mutat Bethlen György elnököt és a magyar jelölteket nagy tömeg ünnepelte  sfatul tiltakozik az ellen, hogy Kolozsváron jelöltet állított volna — Bukarestben is volt verekedés és gyilkosság — Bordeauxről meg" kapta a kormány az információt — Merény­lettel fenyegették meg Maniut és Vaidát Az udvarhelymegyei székely nép példát akar mutatni a magyar magatartásról. Talán még egyetlen választási alkalommal sem volt ennyire felháborodottan és elkeseredetten tüzes a népnek általános tömeghangulata, amit a csendőrökkel és árulókkal hozott a kormány­párt lázba. Bethlen György grófot, a Magyar Párt elnökét és a magyar jelölteket ez a föllel­kesített szeretet veszi körül s a Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlésen is feledhetetlen je­lenetekben nyilatkozott meg ez a tömeghangulat. Most látszik nyilvánvalóan, ami már előre is sejthető volt, hogy a kormány nagyon jó, reánk nézve kedvező eszközökhöz is nyúlt és a magyar nevek fogdosása, nehány embernek a szánalmas vállalkozása felizgatta a népnek megsértett önérzetét. A választási pártok hallatlan nagy száma s a rengeteg jelölőlista azt hozná magával, hogy az ország egész területén leadandó szavazatoknak igen nagy lesz a száma. Igen sok sza­vazat kell ahhoz, hogy valamelyik párt parlamenti képviselethez jusson, mert a szükséges százalékot nehéz lesz elérni. Éppen ezért igen fontos, hogy a magyar választók teljesitsék kötelességeiket. A sok román párt egymás elleni izgatása, véres szenvedélye igen felemeli, különösen a Regátban a szavazatok számát s ez megnehezíti a magyarság küzdelmét, válasz­tási esélyeit, bár kétségtelen, hogy népünk magatartása a Magyar Párt melletti kitartásban a legbiztatóbb. Magyar nagygySlés Udvarhelyen Az a felháborodás, amit a renegátfogás vá­lasztási politikája kiváltott, felkorbácsolta az udvarhelymegyei székelység lelkes hangula­tát. A inagyargyalázás felháborító eszközei megbotránkoztatták a népet, amely előtt addig gyalázták a régi Magyarországot, a régi ma gyár uralmat, a Magyar Pártot és annak vez.c tőit, hogy a legfélreesöbb falvakban is várva várják a választás napját. A magyar szavaza­tok leadásával ' akarják megmutatni, hogy mennyire magyarok. Hatalmas, lelkes tömeg gyűlt össze Szé­kelyudvarhelyen a Barkóczy-kertben, hová a magyar nagygyűlést összehívták. Nemcsak a városból, hanem a vidéki falvakból is tömegek vonultak fel. Jodál Gábor dr. elnöki megnyitó beszéde után, Bethlen György gróf emelkedett szólásra, akit hosszasan ünnepeltek. Az Országos Magyar Párt elnöke közel egy órás beszédben ismertette a magyarság hely­zetét és annak a szükségességét, hogy a párt ne térjen le az önálló választási magatartásról Bethlen György a renegátokról. Megemlékezett az elnök a kormány román listáján szereplőkről is, akik azt a feladatot kapták, hogy „gazdasági szövetség“ néven de­magógiával bolonditsák a székely népet. Az alakulat úgy gerálta magát, hogy egyáltalá­ban nem politizál, a politikamentesség hamis köpenyege alatt egyik-másik a Magyar Párt­hoz tartozónak is igyekezett magát feltüntetni. Amikor jött a választás, a Magyar Párthoz fordultak mandátumokén 9 alig várták az el­utasító választ, hogy rohanjanak a kormány­párthoz a jelöltségekért. Ott vannak, ahova va­lók és oda bo is illenek. Felemlítette Bethlen György azt is, hogy a demagóg-szolgálat az ő családi származását kifogásolja s azt, hogy gróf. — A név nagy adósság, de annál rútabb, ha valaki a név nagy tőkéjét feléli és nemzete ellen fordítja. Tomboló éljenzés tört ki erre a mondásra, mert mindenki tudta, hogy ez a Magyar Párt árulójára. Ugrón Ákosra vonatkozik, aki röp­cédulák és más nyomtatványok özönében azze! könyörög magyar szavazatokat is, hogy szé kely főúri családból származik. Szamarak a jászolnál. Balogh Arthur dr. szenátor jelölt elmon dotta programbeszédében, hogy a demokrata állam feltételei: a valódi alkotmányosság, az igazi parlamenti népképviselet, parlamentáris kormányrendszer, a teljes jogegyenlőség. Na­gyon messze vagyunk a demokráciától s a ki­sebbségi élet feltételei nincsenek meg ebben az országban. Állást foglalt amellett, hogy a ki­sebbségi egyezményben lefektetett székely is­kolai autonómia megvalósítandó. A renegátok­ra, akik csak addig voltak magyarpártiak, amig hasznot akartak huzni belőle, idézte Eöt­vös Józsefnek a mondását: — A hazafiság nem a szamárnak a ragasz­kodása a jászolhoz. Aki szamár-jászolnak nézte a magyarsá­got, unnak nem kell ragaszkodnia hozzá, A ma­gyarság az igaz magyar emberek népegyüt- tese. Gyújtó hatású beszédek. Sebesi János dr. szenátorjelölt a különböző kormányoknak arról a kísérletezéséről beszélt, amivel a magyarságot szétbontani és megtör­ni akarják. A nemzeti-parasztpárt a múltkor is felöltöztetett gyászmagyarokat. Akik erre vállalkoznak, azokkal lo kell a népnek számol­nia. Laár Ferenc a magyar iskolapolitikáról, az iskolasérelmekről beszélt s a nép szeretettel ün­nepelte régi képviselőjét. Wilier József az irredenta-vádakra adott feleletet, beszélt a lélek és az ész irredentizmu­sáról. Nagy Frigyes ütötte, verte, kergette a parkban a gyermeket s azt követelte, hogy sze­resse őt. Aki üt, ver, üldöz bennünket, ezzel nem tudja megnyerni a szeretetünket; amit nem ütéssel lehet kikövetelni. Hinléder Ákos dr, programbeszédében a nemzeti-parasztpárt múltkori, két és félévi kor­mányzásából idézett fel emlékeket, amik emlé­kezetesek a kisebbségek számára. Sok súlyos sérelmünk származik ebből az időből s most ígérnek ismét. A felháborodás tüzeli a lelkesedést. A beszédeket a leglelkesebb hangulatban hallgatta a tömeg. Este a városi és környék­beli magyarság társasvacsorát rendezett a pártelnök és a magyar jelöltek tiszteletére. Az egész közönségnek a legnagyobb felháborodá­sa a hatezerlejes állás miatt a magyarságból kiszakadt Ugrón Ákos ellen fordul irtózatos ha­raggal, aki köznevetség tárgyává lett különösen röpcéduláival, amelyekben családi nevével balgán korteskedik. A renegátok az­zal próbálnak maszlagolni, hogy a Magyar Párt kétfelé szakadásának álhirét terjesztik. A hazugság azonban olyan fegyver, amely most is visszafelé sült el. Udvarhelymegyében még általánosabb a magyar hangulat lelkessége, mint az eddigi választásokon volt. Wilier József, a parlamenti csoport főtit­kára most először jelöltje Udvarhelymegyének s úgy az udvarhelyi, mint a falusi közönség a legnagyobb szeretettel fogadta, Bemutatkozá­sát mindenütt lelkesen megünnepelték. A Sfatul tiltakozik az ellen, hogy Kolozsváron jelöltje volna. Kolozsváron néhol meg lehet találni egy- egy kiragasztott plakátot, amelyen a Filder- rnann zsidóblokkjához tartozó úgynevezett „közgazdasági“ front jelöltjeit ajánlják be. Négy fénykép van a plakáton, amelynek elől román a szövege és csak hátul magyar, éppen úgy, mint a karóbahuzó román ligának ugyan­azokon a helyeken megkapható plakátjain. Ál­talában a román pártok mind ilyen fényképes plakátokat ragasztottak ki. Egy külföldi mű­vészember, aki a napokban nagy sikerrel sze­repelt a közönség előtt, állott meg a plakátok előtt s odaszólt ismerőséhez: — Te mik ezek a plakátok, nem tudok ro­mánul. — Ezek a választáson jelöltek — világosí­totta fel a kísérője. — Igen! — jegyezte meg a művész — azt hittem, hogy körözik. A Fildermannék pártjának átlós karikája alatt Bordán şi Konc fényképei állanak. Bor- dau román fényképész az egyik jelölt, akit úgy; szerepeltetnek, hogy ő a Sfatul Negustoresc nevű kereskedő egyesületnek a jelöltje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom