Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1932-06-13 / 132. szám

KSpvÍselőháa BUDAPEST 7. Előfizetés belföldön; Egyivre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 4 lei« Irányváltozás I Irta: Héxaer Béla Ris' ur, a francia főszakértő ismert jelenté­sének következménye volt, hogy a román „szak­értők“ kormánya lemondott. Hogy ki fogja az állam hajóját ezután irányítani, az még nin­csen teljesen eldöntve, véglegesen elhatározva. Reméljük, hogy sikerülni fog olyan uj kor­mányt alakítani, mely munkaképes lesz és mely meri ás tudja a felelősséget vállalni, mert a mai időkben éppen a gazdasági nyomorúságnak e szörnyűséges napjaiban, egyszerűen kibírha­tatlan az a bizonytalan állapot, mely egy ideig­lenesen működő kormánynak természetes vele­járója. Az ország gazdásági rendjének helyreállítá­sa a véglegesen kinevezett kormány első és leg­fontosabb feladata kell, hogy legyen, annál is inkább, mert a Iorga—Argetoiann miniszté­rium éppen ezen a téren követte el legvégzete­sebb hibáit, soha meg nem bocsájtkató bűneit, fis amikor ezt megállapítjuk, nem tévesztjük el szem elől azt a tagadhatatlan tényt, hogy a világkrizis tényleg gigantikus feladatok elé ál­lította a lelépő kormányt, örömmel búcsúztunk' tőle. de nem fosztanók meg elismerésünktől már csak azért sem, mert a népszerűtlenség számtalan akadálya ellenére rálépett a defláció útjára és kitartott mellette gazdasági romláson, bankbukásokon, vállalatösszeomlá­sokon és hullákon is keresztül. És ha a deflációi úgy intézte volna, ahogy azt a gya­korlat és tudomány megköveteli, akkor a ked­vező eredmény el nem maradhatott volna. Mert a defláció két szorosan összefüggő részből áll: a pénzmennyiség szűkítéséből és a termelési és létfenntartási költségek csökken­téséből. A bukott kormány azonban csak a pénz- mennyiséget és a létfenntartási költséget nem­csak, hogy nem csökkentette, hanem az egész vonalon lényegesen emelte. Tehát nem csinált deflációt, hanem csak a deflációnak fájdalmait és kárait szenvedtette az országgal, a defláció előnyei és esetleges ered mén.vei nélkül. Ezért ez a ténykedése nagy hiba volt és ezerszer nagyobb a bűne, mintha infla­torikus kísérletekbe bocsájtkozott volna, ame­lyekkel a gazdasági helyzeten gyakran segíthe­tett volna, már csak avval is, hogy az egész gazdaság: helyzetet a holtpontból kiemelhette volna. Az Argetoianu-rezsim gazdasági ténykedé­sét még az is jellemezte, hogy teljesen hijján volt a cselekvés tudásának és erejének. Képte­lenek voltak gazdasági elgondolásaikat, tervei­ket hasznos eredményeket hozó cselekedetekké változtatni. Hiányzott koncepciójukból az a bi­zonyos vörös-fonál, az az egyenes ut, amelyen tévelygés nélkül értek volna célhoz, vagy csak megközelítették volna azt a célt, mely Románia gazdasági életének gyógyulását jelenti. Osztály, nemzetiségi, vallási és főleg párt- politikai szempontok folyton-folyvást mellék- vágányokra vezették, aminek következménye olyan politika volt. melyben ha egy lépést tet­tek előre, kettőt hátrafelé léptek utána. Bizonyos, hogy ha ma fölállítanák az or­QRSZAGOS HAGY ARP ART! LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatali telefon: 503, 6.94 XV. évfolyam $ 132. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, nogyedávra 12.50 P« Egyes szám ára 20 fiSlér. Titulescu tovább tárgyal a koncentráció érdekében a választások kimeneteléig Ma is elmaradt a házieloszlatás — Duca és Bratianu között meghiúsultak a tárgyalások Vaida Sándor választási kormánynak ne­vezett átmeneti kabinetje, amelyet a legjobb akarattal sem lehet elit-kormánynak nevezni, körülbelül megfelel azoknak a pesszimista vá­rakozásoknak, amelyek a kinevezést követték. Határozatlanság és tájékozatlanság jellemzi a kormány néhánynapos uralmát, amely még a választások megejtésének, előzőleg pedig a par­lament feloszlatásának kérdésében sem tudott dűlőre jutni. Az egyetlen „erélyes“ gesztus, amelyet a Vaida-kormány produkált, az uj pénzügyminiszternek kó».. . delete, amely a pénzügyigazgatóságokat fokozottabb tevékeny­ségre buzdítja. Ugyanakkor ad ki ilyen rende­letet az uj kormány, amikor miniszterei az el­lenzéken a leglesujtóbb véleményüket nyilvání­tották a bukott kormány olyan irányú műkö­dése fölött, amelynek csak az adósróf megszorí­tására terjedt ki a koncepciója és egyetlen öt­lete nem akadt a gazdasági helyzet kormány- iniciátból, való megjavítására, ami pedig ter­mészetszerűen az adóbevételek emelkedését vonta volna maga után. Egyébként, noha a választás Időpontja egé­szen bizonytalan még, a kulisszák mögött foly­nak a kartelltárgyalások erőfeszítései, a kor­mány azonban ezen a téren sem tud különö­sebb sikerekkel eldicsekedoi és azt is csak mint valószínűséget jelenti be, hogy a szászokkal, bolgárokkal és ukránokkal együtt fog haladni a választáson. Mai jelentéseink a politika eseményeiről alább következnek: Â parlamentet még mindig* nem oszlatták fel (Bukarest, junius 11.) A kormánynak leg­főbb gondja a választások kérdésének elinté­zése. E tekintetben azonban semmiféle elhatá­rozó lépés nem történt és a parlament feloszla­tása mindezideig nem történt meg. Kormánykö rökből eredő hirek azt kolportálják, hogy csak azokban a megyékben fogják megtartani a köz­ségi és megyei tanácsosok szenátorválasztását, ahol Iorgáék nem oszlatták fel a tanácsokat. Ezekben a megyékben tudniillik még mindig a nemzeti parasztpárti rezsim alatt választott ta­nácsok működnek. Az egész országban azonban csak tizenöt ilyen megye van. A többi megyé- Den a szenátor választásokat elhalasztanák a községi választások utáni időpontra. Kartell-tárgyalások. A kormány minden irányban tájékozódik választási kartellek megkötésére vonatkozólag, de mindezideig konkrét megállapodásokat nem sikerült kötnie. Mint valószínűséget közük, hogy a kormánypárt a szászokkal, bolgárokkal és ukránokkal fog megegyezést kötni. A zsidó párt kommünikét adott ki, mely szerint junius 10-iki és 11-iki ülésein elhatá­rozta, hogy a zsidó párt önálló listával vesz részt a választásokon. Hir szerint a liberális párt is felajánlotta a kartellt a zsidó pártnak, amely azonban vita nélkül visszautasította azt. Ugyancsak elvetették a szocialisták karteil- ajánlatát is. (Folytatás a 2-ik oldalon). ......1 szág gazdasági életének leltárát, vagy nyers- mérlegét, avval az összezsugordott csekély jö­vedelemmel, mely ma a nemzeti jövedelmet te­szi ki, azokkal a rettenetes adósságokkal, me­lyekkel a belföldnek tartozik, a külföldön való eladósodottságot, annak fojtogató borzalmas ka­mataival, az adóknak, a szociális-, az ut-, a kon­verziós- törvény, a deviza korlátozás, a borzal­mas munkanélküliség figyelembevételével, úgy egy ei sem képzelhető nagy passzív egyenleg­hez jutnánk. Szó sincsen róla, igazságtalanság volna ez­ért a passzív szaldóért, azaz ennek teljes egé­széért az Argetoiann kormányt hibáztatni. Hoz­zájárult ehhez nagyban a világkrizis és az elő­ző kormányok bűnei, azonban a legnagyobb ré­széért magát az Argetoianu kormányt illeti a felelősség. ' Az uj kormánynak radikális irányváltozta­tást kell az ország gazdasági életében kezdemé­nyeznie. Kérlelhetetlenül szakítania kell az államnak a gazdasági életbe, de legalább is a magángazdasági életbe való beavatkozásával. Haladéktalanul vissza kell vonnia 1327. novem­ber 1-én kelt 851. számú Ordin eircular-t, mely még ma is nagyrészt érvényben van és megtilt­ja egy csomó anyagnak a kivitelét és behozata­lát, szakítania kell a vámpolitikának fiskális rendszerével és a legszabadabb és a legkorlátla­nabb lehetőséget kell megadni a magániniciati- vánnk, a produkciónak. Az uj kormánynak határozott, felelősségtel­jes cselekedeteire van szükségünk, amelyek a szabad gazdasági élet iránya félé haladnak. En­nek első következménye a bizalom lesz. Bizalom az egyes gazdasági tényezők között belföldön és külföldön egyaránt és a bizalom az állam iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom