Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-12 / 131. szám
XV. ÉVF. 181. SZÁM. KuetiUjskg 1 Vőgveszedelemben a mezőgazdasági szeszgyárak Irta: br. Jósika Gábor Az 1928. év a szeszszindikálus megalakulása óta e gyáraknak élete a szalmaszálba kapaszkodó fordulója volt és kétségbeesésében várta a megváltó szeszmonopólium-törvényt, mely a jelen pillanatban ki is végezte a mezőgazdasági szesztermelőket, ha nem ocsúdnak fel és nem teremtenek maguknak olyan érdekképviseletet, mely aztán az illetékes fórumok előtt meg is védi a mezőgazdasági szesztermelők érdekét. Az ipari gyárak,, melyek keményitőtartalmu nyersanyagokat dolgoztak fel, szintén kemény harcot állottak ki a sokkal alacsonyabb adó- tételű bors"esírzel szemben, e harcban még sem emelkedtek fel ama bajtársi érzésre, melyet a közös ügyért való küzdelem szokott megteremteni, hanem állandóan az öncéluság vezette azokat és a vazallusuk a szeszszindikátus utján olyan abszurd helyzetet teremtettek, melyet minden jozanésszel gondolkozó ember csak el- itélni tud. Például a Tordai Központi raktárba nem a vármegyei gyárakból utalták be a szeszt, pedig a magamé is csak öt kilométernyire fekszik a várostól, hanem Aradról és Nagyváradról. Ennek természetesen az lett az eredménye, hogy az áruraktár megtelt, a termelést abba kellett hagyni, miáltal a hizlaldát időclőtt kellett feloszlatni nagy anyagi veszteség mellett. Ennek folytatólagos ifihatása a kevesebb trágyatermelés és igy a szántók és kaszálók kisebb terméshozama lett. Ezzel ugyebár már nem csak a magángazdaság, hanem az államháztar- tás„is tetemes kárt szenvedett, mert nem folyhatott be tetemes összegre menő szeszadó a kasszájába és egy kiváló adóalany teljesítő képessége apadt évről-évre. Jíiába van öt évre előre megállapítva a mezőgazda adója, ha nincs termés, nincs miből fizessen és ahol nincs, hat der Kaiser sein Recht verloren. Ha már itt tartok, meg kell említsem a szeszmonopól-ttir vény 22. szakasza ama intézkedését, mely szerint a „Legfelsőbb szeszes italbizottság határozza meg minden év szeptember bó 1-ig a következő termelési időszakra nézve a monopolnak termelendő szeszmennyiséget, arra törekedvén, hogy annak gyártása a kvóták összevonása folytán minél szőkébb számú, a monopol ke- zelösége által elismert gyárban történjék.“ Az előbb közöltökből már világos, hogy ez az intézkedés magában is mennyire káros egy olyan államra, mint a miénk, mely par excellence mező- gazdasági állam, melynek az állana érdekében, hogy minél nagyobb területen fokozódjék a földnek termő ereje, melynek az volna az érdeke, hogy a vámhatáron át minél több hízó állatot tudjon kiszállítani, melynek az volna az érdeke, hogy minél tökéletesebb legyen a mező- gazdasági berendezkedése a felaprózott birtokok mellett is. Márpedig e célt megfelelőbben sommi más berendezés nem szolgálja, mint a mező gazdasági szeszgyár és ennek dacára, amint az említett szakasz mutatja, az uj monopol-törvény arra céloz., hogy a következő öt évben te- melendő háromszázötvenezer hl. szeszmennyiséget, melynek évente felét a 200 mezőgazdasági szeszgyár tudná feldolgozni és általa szűke1" számítva 16 ezer darab marhát prímára felhizlalni és ezek trágyájával ötös forgó mellett nyolcvanezer kát. holdat megtrágyázni, mégis azt mondja, hogy a gyártás a kvóták összevonása folytán minél szőkébb számú, a monopol kezelőség által elismert gyárban történjék. Miért ez? Kérdem. Feleletül azt nyerem, hogy a könnyebb ellenőrzés kívánja igy. Nyílt kaput döngetek. mikor azt mondom, hogy ez nem áll mert egy modern mezőgazdasági gyár épülete és berendezése olyan, hogy ha a főajtón beíön az ellenőr " közeg, máris áttekintette az árrész füzemet, míg egy nagy ipari szeszgyárnál lehetetlen ez, még a legzseniálisabb építész és uvár- iberende 5 cég nem tudja, azt úgy megoldani mint ez a mezőgazdasági gyáraknál sikerült, már csak azért sem. mert mig a mezőgazdasági gyár egy 24 órában 7 hl. képes termelni maximumképpen, addig van olyan ipari gyár. mely ugyanabban az időben 7 vagon szeszt termel. Ilyen arányok mellett a,laikus előtt is világos, hogy az utóbbinál könnyebben elkerülheti a figyelmét a legszakavatottabb ellenőrző közegnek is valamelyes kis hiány, vagy szerkezeti hiba, mely a rosszhiszemű gyárosnak nagy hasznot hajthat. Az ellenőrző személyzet fizetése sem képezheti azt az akadályt, melyért ajánlatos lenne éppen a mezőgazdasági szeszgyárak üzemének fenntartását megakadályozni és a monopol-törvény egy szeszmonopól s fogyasztási adók vezérigazgatóságát létesíti, melynek legalábbis lész 200 személyből álló tisztviselő állománya és ezeknek fizetése legalább is mégegyszer akkora lesz, mint négyszáz pénzügyi vigyázóé. Ilyenképpen se a réven, se a vámon nem nyer hét az állam, hanem csak veszíthet, minthogy veszített is, mikor a szeszszindikátust felállította. Ezt nem én állapítom meg, hanem egy köz ismert nemzetgazdász „Rist“, 1927-ben _ azt mondták, hogy igen kevés az a néhány milliárd ami befolyik szeszadóból az államkincstár kasz szájába, de meg a termelők is rosszul járnak mert a szeszárak mélypontra siilyedtek, de ;> szindikátus árszabályozó lesz és ime ezt a szabályozást úgy állította be a monopól, hogv 10 lej 50 banii hoz ki literenként a finom szeszre. A mult szesztörvény 6 lejes bonifikációt engedélyezett a mezőgazdasági szesznek literenként H monopol-tői vény is elismeri a bonifikációl "••re a szeszre és mert annak nagyságát nem mondja, igy az előző törvényben megállapított összeg kell legyen most is. Jelen soraim részben azt is célozzák, hogy kéz a kézben és harcoljuk ki legalább azt a kis morzsát magunk számára mielőtt ismét azt halljuk, hogy most már késő mert bizottságilag ki lett szabva mit fizet a mo- "opol az átveendő szeszért. Könnyű volt a 16 lej r0 banis szeszárba belemenni azoknak, kik röviddel ezelőtt 40 lejt kaptak a szeszükért, mert ül elnökséget választott a kolozsvári Kereskedő Tanács (Kolozsvár, junius 10.) A Kereskedők Tanácsa néhány nappal ezelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését, mely alkalommal a régi vezetőség helyét u.j választmány foglalta el Az elnökválasztást keddre halasztották. Az elnökséget egyhangúan választották meg. Elnök óomsa Tonei szenátor, alelnökök: Rózsa Mór. dr. Jacob Adrian és Salíak Dezső. Főtitkár Romanpv.iei Őri gore, pénztárnok Fodor Viorel, mig a számvizsgáló-bizottság elnöki tisztjét idler Józsefre ruházták. A választmány ezután az egyesület átszervezését és a fontosabb kérdéseket tárgyalta. Megállapította, hogy az egyesület munkaképessége a kolozsvári kereskedők összességének támogatásától függ és elhatározta a szakmai szakosztályok felállítását. Tekintettel arra, hogy az uj vezetőség a munkaprogram megállapítását és mielőbbi keresztülvitelét sürgeti, agy a választmány, valamint az elnökség minden héten ülést tart. —o-A devizakorlátozás miatt szünetel az idegenforgalom. Az ország gazdasági érdekeltségei hetek óta kilincselnek Bukarestben, azt remélve, hogy végre sikerül kiegészíteni a, devizakorlátozó intézkedéseket. A jelenlegi helyzet korántsem alkalmas arra, hogy a kereskedelmi forgalmat fellendítse, sőt éppen ellenkezőleg. Újabban az ország fürdővárosai mozdultak meg. Eddig ugyanis évente néhány ezer külföldi ember látogatta meg nevesebb fürdőhelyeinket és tekintélyes összeget hagytak az országban. Most természetesen szünetel az idegenforgalom. A Vaida-kormány feladata lenne, hogy a helyzeten mielőbb változtasson. Harminc év óta nem volt olyan gyenge gyapottermós Egyiptomban, mint az idén. Londonból jelentik: Kedvezőtlen időjárás miatt Egyiptomban katasztrofális a gyapottermés helyzete. Szakemberek véleménye szerint harminc év óta nem jegyeztek fel olyan gyenge termést, mint amilyent az idén várnak. mondjuk úgy, ők voltak a doktorok és a szeszkonjunktúra pulzusán' tartották a kezijket, de mi „misera plebs contribuens" mezőgazda szeszgyárosok csak a penna nyelén tartottuk kezünket egyik lamentot Írva a másik után a szindikátusnak kiutalásért vagy denatnrálásért vagy akármi a csudáért, hogy a raktárból kimehessen a szeszkészlet és úgy a kincstárral meg egyéb felé is kötelezettségünket rendezhessük. Válaszul rendesen a kereslet pangására és az illető gyár alacsony kvótájára hivatkozták, mivel az osztó igazság az, melyet Aesopus meséje mond ei „Ego sum leo“. Mig a nagy nem lakott jól, addig coki a kicsinek — szabad fordításban igy hangzanék. Ezekután azt mondhatják a tisztelt mezőgazda szeszgyárosok, ez mind igaz, de annak dacára, hogy szervezkedtünk is már jónóhányszor, de még mindig csak ott vagyunk, hol a mádi feketeszeszes, hát mit tegyünk most? Szerény nézetemből fakadó válaszomat ne vegyék tolakodásnak, hisz mindnyájunknak a körmére égett a gyertya, gondolom, mikor azt felelem, hogy azt kell tegyük saját arányunknak meg- felelőleg. mit az ipari szeszgyárosok tesznek. Tudniillik állandóan van valakijük Bukarestben. ki a törvény vagy annak végrehajtási utasításának készítésénél, annak szövegezésébe meg felelően tud tanácsolni. Miént ne tudnánk mi is kapni valakit, ki jó stiliszta és a még el nem ké- ••zitett monopol-törvény végrehajtási utasitásá- iak szövegelésénél a mi érdekeinket is szolgáló mondatokat a megfelelő helyre ajánlaná A kerekszám kedvéért mindig kétszáz mezőgazdasági gyárról szóltam, de az a néhány ezenfelüli sem gondolnám, hogy magára előnytelennek tartaná, ha azt mondom: gyáranként 1000 lej áldozatot meghozhatnánk, igy ez egész tekintélyes összeg létesülne, melyet honoráriumképpen adnánk annak, aki állandóan a készülő végrehajtás? utasítás szövegező bizottságával vagy személyével érintkezik, állandóan tájékoztatja magát a munka haladása felől, javasolna szöveget a következő részekre, a meglevőket pediglen, ha szükséges, a mezőgazdasági gyárak érdekévei összhangba javítja. Mi sem természetesebb. hogy ez az én propozicióm csupán, ki ennél praktikusabbat tud, az közölje az érdekei- lekkel. Talán a leggyorsabban és általánosabban ugv a je’en soraimmal fel is kérem az EGE tisztelt elnökségét, sürgősen hívja össze szeszgyáros tagjait értekezletre, hogy le ne késsünk! i Harmadosztályú utasok is válthatnak hálókocsi jegyet. Bukarestből jelentik: lonescu vasúti vezérigazgató rendeletet adott ki, mely szerint junius 10-től kezdve a Bukarest—Nagyvárad és Bukarest—kisenevi gyorsvonatokon a harmadosztályú utasok is válthatnak hálókocsi jegyet. Meghívó, A „Lapkiadó és Nyomdai Müintézet Rt." Kolozsvár 1932 junius hó 24-én délután 4 órakor tartja a „Minerva" Irodalmi és Nyomdai Müintézet Rt. Kolozsvár, Str. Baron L. Pop 5. sz., I. em. helyiségében XIV. évi rendes közgyűlését, amelyre vállalatunk t. részvényeit tisztelettel meghívjuk, Tárgysorozat: 1. Részvényesek igazolása, a határozatképesség megállapítása, 2. Az igazgatóság jelentése és a zárószámadások előterjesztése. 3. A félügyelöbizot.tság jelentése. 4. Határozathozatal a mérleg megállapítása és a felmentvény megadása iránt. 5. Határozathozatal a kereskedelmi törvény 187. §-a értelmében. 6. Az alaptőkének 3,000.000 leire való leszállítása, ezzel kapcsolatban az alapszabályok 4-ik 5-ának megváltoztatása. 7. Indítványok. Mérleg-számla 1931 december 31-én. Vagyon: 1. Gépek 3,132.000 2. Berendezés, felszerelés 295.000, 3. Betű 692.000. 4. Pénztárkészlet 47.333.63. 5. Adósok 4,960.557.74. 6. Értékpapír 2700.—. 7. Anyagok 68.884.—. 8. Veszteség 1931. évben 3,318.945.03, összesen 12,517.420.40. Teher: 1. Részvénytőke 6,000.000.—. 2. Tartalékalap 137.031,96. 3. Hitelezők 6,380.388.44. összesen 12,517.420.40. Eredményszámla 1931 december 31-én. Veszteség: 1. Veszteség- áthozat 1930. évről 138.432.97. 2. Általános üzleti költségek 456.099.70. 3. Üzemi költségek 120.518.50. 4. Felhasznált anyagok 1,090.940.—. 5. Házbér 337.864.—. 6. Kamatok 235.675.—. 7. Tisztviselők fizetése 360.350.—. 8. Munkások bére 1,252.730.94. 9. Amortizáció 458.000.—. 10. Adó 107.000.—. 11. Keleti Újság 2,268.497.73. Összesen 6,826.108.84. Nyereség: . 1. Bruttó üzemi bevételek 3,507.163.81. 2. Veszteség 1931. évben 3,318.945.03. Összesen 6,826.108.84. Az igazgatóság. A munkásbiztositó törvények módosításáról és azoknak az egész országra való kiterjesztéséről szóló törvény (megjelent, a folyó évi 122. számú Monitorul Oficialban) magyar fordítása és román szövege kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 30, vidékre portóval 40 lej, mely, ievélbé- lyegben is beküldhető.
