Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1932-06-06 / 128. szám

r KlLETlUjSPCG XV. ÉVF. 128. SZÁM. 0 Rovatvezető: Kováts P. Fia! cég. Kolozsvár e Fotó-Ieckék. (10. közlemény) Gázfény- papír másolatok készítése. A másolás most következő eljárásának ismertetése' az elő- hivós papirokra \ onatkozik, amely összefoglaló el­nevezés alatt a gázfény és bromezüst papírokat értjük. A gázfénypapirokra tulajdonképpen a „mii- fény-papir“ elnevezés volna a helyesebb, amint azt a németek „Kunslicht-Papier“ kifejezéssel újabban használják, mert ezen papírok minden mesterséges fényforrás mellett a sárga fény, vagy erősen tompított fehér fény medett ki is dolgoz hatók. Az amatőr másolatok készítéséhez leginkább a kevésbbé érzékeny chlorezüst gázfénypapirokat használjuk, mint amilyenek pl. az Agfa-Lupex a Gevaert-Ridax. a Voigtländer-Satrox stb fajták, mig a magasérzékenységü bromezüst papirokra amelyek kidolgozása csak vörös fény mellett tör­ténhetik, főként csak nagyításokat készítünk, A gázfény és bromezüst papírok közölt újabban át­menetet képeznek az u. n. ,.magasérzékenységü gázfénypapirok“, mint pl. a Mimosa-Orthotyp, vagy Kodak-Kovita, amelyek szintén nagyítási célokra ajánlhatók. A gázfény másolatok készítéséhez különleges berendezés nem szükséges. Ugyanazon tálakat és vegyszereket használhatjuk, mint a negativ eljá­rásnál és csak egy sáiga égőt, vagy sárga üveg­burát kell beszereznünk. Egyes kevesbbé érzékeny papírfajtáknál még a úrga fényforrás is mellőz­hető, mert az előhívást és fixáiást egy nagyobb kartonlap árnyékában is elvégezhetjük. Aki sok másolatot készit és módja van rá, jól teszi ha egy másológépet szerez be, mert ennek használata meggyorsítja és igen kényelmessé teszi a gázfény másolatok készítését. Ilyen másológép kevés ügyességgel házilag is elkészíthető egy nagyobb ládikó, a másoló keret s egy fehér és sárga villany- körte. fel használásával. A gázíénypapirt ugyanúgy helyezzük a másoló keretbe, amint ezt a kimásoló papírokkal kapcso­latban előző cikkünkben ismertettük. Ezután a másolás, illetve helyesebben mondva megvilágítás következik, amit a legegyszerűbb úgy végezni, hogy a másoló keretet 50 cm. távolságban 6—12 másodpercig egy 25-ös villanykörte alá tartjuk. A helyes megvilágítási idő megá’lapitása tisztán gyakorlati kérdés, mert esetenként függ a hasz­nált papír érzékenységétől, a fényforrás erősségé­től és a másoló keretnek a fényforrástól való "tá­volságától. Ha egyfajta papírral és ugyanazon kö­rülmények között készítjük másolatainkat, a helyes megvilágítási idő megállapításában hamar nagy gyakorlatra teszünk szert. Aki elakarja kerülni a nagyobb papírlapoknak, esetleg tömegesebb el­rontását, az keskeny gázfénypapir szeletekre elő­zetes próbamásolatokat készíthet, amelyek alapján a helyes másolási idő megállapítása igen könnyű. A másolás után a gázfény papíron épugynem1 látszik a képnek semmi nyoma, mint a leexoonálí lemezeken. A képet tehát elő kell iiivDunk s erre a célra minden jó előhívó használhat ), de külö­nösen a Metol-Hydrochinon alkalmas. A negativ alatt megvilágított másolatot az előhívóba helyez- I zük, ahol — ha a másolás Ideje helyes volt — a kép hamarosan megjelenik s rendesen y* -1 perc múlva teljes erőben kifejlődik. Az előhívott máso­latot tiszta vizben leöblítjük és a lemezeknél is használt savanyu fixálóba helyezzük, ahol a vé­kony papírokat 10 percig, a karton-vastagságuakat pedig 15 percig fixáljuk. Ha több másolat van a tálban arra kell ügyelnünk, hogy a másolatok ne tapadjanak össze, mert az elégtelen ktfixálás kö­vetkeztében egyes helyeken később foltok kelet­kezhetnek. Ha az előhívás alkalmával azt látjuk, hogy a kép hirtelen megjelenik s már néhány másodperc múlva meg kell szakítanunk az előhívást, ez annak a jele, hogy a másolási idő igen hosszú volt, tehát kevesebb ideig kell megvilágitanuk. A kezdőknél ez a leggyakoribb hiba s ez az oka annak, hogy erőtlen és csúnya szürke szinü másolatokat kap­nak s ezért elmegy a kedvük a gázfénypapirok- i tói. Addig-kell tehát változtatnunk a megvilágí­tási Időt, amíg az előhívás menete a kép kifejiő désére és megerősödésére időt enged, ami egy helyesen másolt képnél 1 —1 */2 percet jelent. Azon­ban ha a kép 2, vágy maximum 3 perc múlva sem ' fejlődik ki teljesen, ez a tulróvid megvilágítás következménye s 3 percnél további előhivás már céltalan. Ilyen esetekben tehát uj másolatokat kell készíteni hosszabb megvilágítási idővel. Közvetlenül az előhivás után igen célszerű a másolatot néhány percig 5—l,)°/*-os ecetsavas viz­ben. vagy 4°/o-os kaíiummetabisulfit oldatban fürösz- teni. Ez az u. n. megszakitó-fürdő kettős célt szol­gál, mert egyrészt azonnal megállítja a további előhívást, ami különben bizonyos mértékig az öb­lítő vizben is folytatódik, másrészt pedig közöm­bösíti az előhívó alkalikus maradványait s igy mentesiti ettől a munkától a savanvu fixálót, amely ezáltal hatékonyabb és hoszabb ideig használható marad. A megszakitó-fürdő után a másolatot tisz­ta vizben is le kell öblíteni s csak ezután szabad mmvn BoraUwtó: TÖRGK F.AI.CTT. a* EGE titkár*. Az odvosi búzaminőség- verseny eredményei II. A második vizsgálat lisztanyagát az elsőhöz hasonló módon január 27-én őrültük meg és febr. 26—27-én dolgoztuk fel. A második feldolgozással a minőségbuzák igazi hivatásának megfelelően, azt igyekeztünk kideríteni, hogy a minták közül melyek legalkal­masabbak gyenge minőségű búzák lisztjének megjavítására? Mert a külföld erre a célra keresi a fixálóba tenni. (Következő közlemény: A fel­vételek technikájának tökélesitése és a fényké­pezés részlet kérdései.) A« uj 8 felvételes rollltlmek 0x9 és 6.5x11 cm. méretben forgalomba kerültek és ugyan­azon áron kaphatók, mint eddig az ilyen méretű o felvételes roliíilmek. Az említett két méretben az eddigi 6 felvételes rollfilmek is forgalomba ma­radnak, azonban ezek árai olcsóbbak lettek. Az uj S felvételes rollfilmek bevezetése ismét haladást jelent a fényképészetben, mert a felvételek készí­tését kényelmesebbé és olcsóbbá teszi. (Beszerez­hetők, vagy megrendelhetők a Kováts P. Fiai fotószaküzlettől Cluj, Piaţa Unirii 8.) és vásárolja búzáinkat és csak, ha ilyen minősé­geket sikerül termelnünk, biztosítjuk a könnyebb es kedvezőbb külföldi elhelyezést. Hogy ezt a célt megvalósítsuk, az elitminák- ból és a rendelkezésünkre álló leggyengébb liszt­ből keverékeket csináltunk (a/s rész gyenge liszt és */s rész jó liszt) s ezeket a keverékeket vetettük alá a vizsgálatnak. Egyszersmind meghosszabbí­tottuk a tésztának pihentetési idejét, amely a kö­zönséges vizsgálatoknál 3 gyúrás C3 lyukasztás között 30 perc szokott lenni, 180 percre. Ezzel a sikereknek az ellágyulással szemben kifejtett el­lenállását akartuk próbára tenni. Ez egy igen fontos tulajdonság, mert hiszen kenyérsütés köz­ben körülbelül 3 óra hosszat gyúrják és pihen­tetik a tésztát, amelynek akkor sem szabad össze­esnie amikor ennyi idő után belekerül a kemen­cébe. Ezek után a következő táblázatokban adom közre a vizsgálatok főbb eredményeit s az azok­nak alapján megállapított versenyeredményeket. Buzafajták Hány mints került meg­vizsgálásra? Hl-suly kgr. Nedves sikér százalék Átlagos minőség sorrendi ér- tékszáma Odvosi 3....................................... 8 80.7 29.18 51.8 Odvosi 116 ................................... 6 80.4 31.50 28.8 Odvosi 146,.................................. 10 80.6 30.00 46.2 Odvosi 156 ................................... 24 80.8 29.55 25.2 Odvosi 241 ................................... 7 80.7 35.87 17.7 Odvosi különféle ....................... 4 81.5 29.95 88.0 Más fajták, részben neme dtett... 7 79.3 34.69 46.3 Érdekes ebben a kimutatásban hogy a Hl-]ségei mellett a sikérminőség által a 3 minőeég- suly és sikérmennyisóg kisebbmértékü különb-1 fajta: az odvosi 116., 156 és 241. fajták javára. Sor­rend Termelő neve Község, megye Búza fajtája Hl. -súly kgr. Nedves fcikér 0/0 Díjazás 1. Br. Györffy Lajos .... Kraszna, Szilágy Odvosi 156. 80.2 38.78 I. dij 3000 Lei. 2. Br. Bín°fy Ferenc ... K. Borsa, Kolozs Odvosi 116. 79.8 39.19 II. díj 2000 Lei. 3. Ria Bielak .................. Apatelek, Arad Odvosi 241. 79.1 50.52 (Versenyen kívül) 4. Purgly László ............. Sofronya, Arad Odvosi 156. 81.1 33.21 III. dij 1500 Lei. 5. Br. Báaffy Ferenc ... K. Borsa, Koloza Odvosi 241. 78.9 38.63 (2 alatt díjazva) 6. Ugyanő .................. U. ott Árpádhalmi 263 (?) 81 36.85 (2 alatt díjazva) 7. Mihail Muntean ........ Arad Odvosi 241. 79.2 29.65 IV. di] 1000 Lei. 8. Ugyanő .................. Odvosi 116. 80.6 37.83 (7 alatt díjazva) 9. Gál Lajos .................. Alsó Gáld, A.-Fehér Odvosi 241. 82 9 35.41 V. dij 500 Lei. 10. Bugaiiü 'osif ............. Capruţa, Arad Odvosi 146. (?) 80.6 27.41 11. Kíntzíg János ............. Tövisegyháza, Arad Odvosi 241. 82.5 40.06 12. Hampel Alexander ... N. Pereg, Arad m Odvosi 156, 78.7 37.24 13. Gr. Tisza Kálmán ... Csegőd, Bihar Odvosi 156. 81.4 34.72 14. H;dl Ferenc ................ Ág vi, Arad Odvosi 156. 82.2 31.87 15. Kronacher Josef ........ Szent-Márton, Arad * 156. 80.8 36.09 18. Gulyás István .......... Dorbanc, Arad „ 156. 80 5 36.31 17. Gurban Nicolae ........ Cicir, Arad „ 156. 78.7 34.97 1 (A 3. sz. minta nem közönséges gazdasági ter­melés eredményé, hanem egy kis kerti próbapar­cella termése s mint ilyen, nem vesz részt a díja­zásban.) A versenyeredmények több érdekes megálla­pításra. adnak alkalmat. Feltűnő a nagyobb gazdaságok előnye a mi­nőségtermelés szempontjából. Ez mindenesetre összefügg a termelőhelynek jobb vetésforgóbeli elhelyezésével. Sajnos, ebben a tekintetben any- nyira hiányosak az adataim, hogy nem tudom velük saját itthoni tapasztalataimat a jó előve- teményeknek a minőségre gyakorolt hatása te­kintetében általánositani. Mindenesetre kétségte­len, hogy a jó elővetémény, amely után a mag beéredett s nem nagyon kiélt földbe kerül, minő­ségjavító hatással van a búzára. Szintúgy a ve­tésidének nem túl kései volta is, amire azonban ezúttal szintén nincsenek adataim. Nyilvánvaló, hogy a fajta minőségi értékén kívül ezek a többféle más minőségre ható ténye­zők is erősen közrejátszanak a jóminőség kiala­kításában. Ezt ige zol ja az egy-egy gazdaságból származó 2—5—6. valamint a 7—8. sorszámú min­ták minőségi hasonlósága is. A hektolitersulynak a minőségértékkel való korrelációja ezúttal sem nyer beigazolást. Több kiváló mintának Hl-sulya maradt az illető fajta Hl-suly átlaga alatt, igy az 1—2—3—5—7—12— 16—17. számú mintáké. A minták tetszetőssége sem vác össze a tész­ta- és sikérvizsgálnt utinp megállapított minő­ségi értékkel. —* Ebből a szempontból csak az 1—3—9—11—12—13—1-1 15. sorszámú minták vol­tak legelsőrendüek. A 2—3—5—6—16. sorszámnak éppen kevésbbé tetszetőseimet voltak mondha-1 tók. Akárcsak a Manitoba 4—5. számú világkeres­kedelmi márkák, amelyeknek otthon őrölt lisztjé­vel állítólag a kanadai malmok a Monitoba 1. számú búzából európában őrölt liszteket szokták lekonkurrálni... Már sikérmennyisóg dolgában másképp áll a dolog. Csaknem mindenik elitmintának sikérszá- zaléka felette van fajtája átlagértékének. Kivé­telt csak a 7—9—10. sorszámú minták képezik. Ezek között is a 9-es megközelíti az átlagot, a 10- es pedig valószínűleg tévesen szerepel 146-os búzának. Alighanem elcserélődött a termelőnél egy másik, talán a 156-os búzával. Azonban kiviláglik az is, hogy a sikér nagy vagy csekély mennyisége nem mindenkor jelenti egyszersmind a magas vagy alacsony minőségi értéket. A két legsikórdusanb minta: a 3-ns és 11- es sorszámú, sikérjének kissé lágy volta miatt nem került a legelső két helyre". Viszont a 7-cs és 10-es minták aránylag alacsony sikértartalmuk­kal az elitminták köze kerültek. Sokat lehetne még elmélkedni a fenti adatok felett. De a mai helyzetben nem szabad hosszadal­masnak lenni, mint ahogy nem lehetett a verseny- vizsgálatban a pontosságnak és mindenre kiter­jedő figyelemnek azt a fokát elérni, amelyet csak azok tudnak megvalósítani, akik szei’encsésebb körülmények között végezlek hasonló vizsgála­tokat. Mégis úgy hiszem, hogy ezzel a szerény kísér­lettel sikerült célomat elérnem: levizsgáztattam buzafajtáimat utánterméseikben és ismét felhív­hattam gazdatársaim figyelmét a búzaminőség- kérdés jelentőségére. Dr. Konopi Kálmán,

Next

/
Oldalképek
Tartalom