Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-01 / 123. szám
XV. EYF. 122. SZÁM. KnmUjsxa 5 Válasz a Patria „Tetemr ehivás“ című cikkére Román bíróság állapította meg, hogy Endresz György, a hősi halált halt pilóta nem azonos a simándi vádlottal, aki régen meg is halt Néhány nappal ezelőtt „Hősi halottgyalázás" eimen cikket írtunk, amely nemcsak az ittélő magyarság, hanem román körökben is méltó feltűnést keltett. Visszautasítottuk azt a hangot, amellyel a Patria Endresz György tragi kus szerencsétlenségét és egyben hősi halálát aposztrofálta. Hősi halottgy alázatnak minősítettük a Patria durva és Ízléstelen cikkét, amely éppen akkor Íródott meg, amikor a magyar nemzet tragikus hősi halottját egy nemzet, sőt bátran mondhatjuk az egész világ mélységes gyásza mellett elhantolták. Azt szokták mondani, hogy a halottakról vagy jót, vagy semmit. A Patria azonban erről megfeledkezett és nemcsak a hősi halottnak az emlékét, hanem az egész magyar nemzetnek, sőt no künk, itt élő magyarságnak is a kegyeletét és mély gyászát bántotta s olyan vádakat sora koztatott fel, amelyeket sem előző cikkében, sem a mostani válaszában nem akart és nem tudott ţjjzonyitani. Mikor az egész világsajtó mélysées megdöbbenéssel emlékezett meg Endresz Györgynek, az ógeá“nrepülő hősi pilótának katasztrófájáról, sőt még Grigorceá, Románia budapesti követe is a magyar külügyminisztériumban részvétét fejezte ki a megdöbbentő szerencsétlenség fölött, amely a magyar aviatikát Endresz és Bitai lezuhanásával érte, ugyanakkor 4. Patria ellenőrizhetetlen mend'e-monda alapján időszerűbbnek találta azt irni, liogy1 Endresz György a forradalom idején „két rumân papot hátulról bajonettel leszúrt“. Mi volna más ez, mint ünneprontás és ha lottgyalázásf! Ezt irtuk meg. Megértjük, hogy ez fáj a Patria-nak, mert biztosak vagyunk abban, hogy a nemzeti parasztpárt intelligen sebb és jobbérzésü olvasótáboraiban is meg botránkoztak a félhivatalos gyalázkodó cikkén. Most a Patria a vitát személyi térre akarja terelni, örömmel állapitjuk meg, hogy válasz cikkében visszatáncol, mosakszik és engem, a cikkírót bárdolatlan hangon támad. Bravó. Engem lehet ütni. En még élek, még válaszolni tudok. Csak a magyar nemzet hősi halált hali pilótáját ne gyalázza. Néhány nappal ezelőtt lorga miniszterelnök a nemzeti parasztpárt félhivatalosának m támadására nem reflektált. Illetve reflektált, de d reflekszió csak ennyiből állott: „A Patria val nem vitatkozom, mert az a butaság orgánuma.“ Nem akarok Iorgának, a miniszterelnöknek az álláspontjára helyezkedni. Szerény kisebbségi újságíró vagyok, akiről a Patria azt irta, hogy „kis újságíró“ és „nagy irredenta“, lorga Miklós, Romania külföldön is elismert tudósa, bizonyára tudta miért helyezkedett a Pátriával szemben a fennti álláspontra. En sem mi *yok, csak arra *nek a Patria niszterelnök, sem tudós nem vag\ emlékszem és bizonyára emlékez szerkesztősegében is, hogy volt idő, araikor más véleménnyel voltak rólam. Annakidején, mikor Gyulafehérváron a kormánybuktató nép- gyülésüket megtartották, én számoltam be a politikai eseményről. Akkor a nemzeti paraszt párt berkeiben a vezérkar is elismerte, hogy a gyulafehérvári nemzegyülcsről megirt tu- dós^som kiállja a román kollégák munkájá- V afm Versenyt. Akk r persze nem voltam irredenta, csak objektiv újságíró, aki a nagygyűlés méltóságeljés lefolyását pontosan rajzoltam meg. Az objektivitás azonban sohasem volt kenyere a Patria-nak, ahol néhány évvel ezelőtt dr. Lőrinczyről, á kiváló dermatológus- ról szintén aljas és zsaroló vád alapján olyan cikket Írtak, hogy másnap a derék orvos agyonlőtte magát. Mindezek olyan tények, amit nem lehet letagadni. Mi azonban nem akarunk személyeskedni. Ezúttal is csak azt akarjuk bebizonyitaui, liog> a Patria ma njár más hangon ir, mint aéhány nappal ezelőtt. Cikkéből csak azokat a részeket idézzük, amelyek az ügy lényegére vonatkoznak. Tehát válaszcikkében többek között ezeket írja a Patria: „Mert íme, mit tettünk mi? Mivel úgy gondoltuk, begy abban a pillanatban, amikor az egész világ kommentálja Endresz magyar repülő sajnálatos balesetét. mert emberéletet oltott M, érdekes lesz olvasóink szá mára, ha rekonstruáljuk a repülőnek az életét s főkén: azokat a mozzanatokat, amelyeket Erdélyben töltött Egyszerű újságírói ügyesség az, ha olvasóinak adatokkal szolgál a napirenden levő eseményekről. Az, hogy Endresz életrajza nem éppen szép és hogy erdélyi tartózkodása alatt a későbbi hős nem éppen tiszteletre méltó tetteket követett el, nem tartozik reánk. (Akkor miért foglalkozták vele?) Egy embernek az élete olyan, amilyen. Azt nem lehet megváltoztatni a pillanat körülményei szerint, még a Magyar Párt rendeletére sem. Mi nem mondhattuk azt Endreszröl és erdélyi kapcsolatairól, hogy emelkedett, nagylelkű és emberies, olyan egyéniség volt, aki nagymértékben hozzájárult a két népnek a testvériesüléséhez, annak a két népnek, amely ezen a földön él. Ezt nem mondhattuk, mert nem igy volt. De ha így lett volna, akkor is en gedje meg Olajos Domokos ur, hogy erről még sokkal nagyobb örömmel emlékeztünk volna meg. Holnap nyilvánvalóan o.zzal Tog minket megvádolni Olajos Domokos, hogy ázsiai alakok vagyunk, mert Endresz erdélyi cselekedeteiről nem voltunk hajlandók hazudni. Es most valamit a nemezisröl, — mondja tovább szó szerint a Patria. Riportunk egyszerű szupponálás volt (hiszen az egész kijelentés „talán" szóval kezdődött) a halálnak olyan módon való regisztrálása, mint amely ártatlan lelkészek halálsóhajtásával kimondott átok következménye lenne. Olajos Domokos tudja, hogy ezt Tuluitum idejében alapított napilap nyelvén szines riportnak hivják. Valahányszor minket inzultálr.ak, valahányszor a romániai állapotokat felfújják a magyar rajto hasábjain, mindig ez a válaszuk: szines riport. Íme most mi is az elbánásban való egyenlőséget kérjük." Bocsásson meg a Patria, de a fejére kell olvasnunk, hogy még most sincs tisztában azzal, mi az a „szines riport“. Halottakat gyalázni, ártatlanokat, akik már nem védekezhetnek, megrágalmazni, ez minden lehet, csak szines riport nem. A Töhötöm idejében alapított magyar lapok sem spines, sem színtelen riportok ban nem vetemedtek halottgyalázásra. Amit a Patria eisö cikkében irt, az nem szines riport, hanem egy színtelen, szürke, gyalázkodó és rágalmazó cikk, amiből egy ártatlan szó sem igaz. Amit cikkünk végén ugyancsak bizonyt tani fogunk. De hallgassuk csak meg, mit mond a továbbiak folyamán a nemzeti parasztpárt félhivatalosa: „S most foglalkozzunk Olajos Domokos müvének a főállitásával, amelyért azt reméli, hogy a budapesti Akadémia életfogytiglani tiszteletbeli tagjává fogja választani. Azt Írja, hogy mi hősi halottgyalázást követ ■ünk volna el. Bocsásson meg nekünk tisztelt cikkíró, aki a szolgabiró elé citál bennünket, éppen úgy mint annakidején az oláh parasztot, anélkül azonban, hogy megengednék a képességei, mi a hősi halottgyalázás fogalmának a jelentősége. Logikus gondolkozás szerint, ha valaki egyszerű repülögépszerencsétlenség közben hal meg, az még nem hősi halott. Igen, Endresz hős volt, amikor az óceánt átrepülte. Ha akkor halt volna o.eg akkor hősi halott lenne. Ma egy motorbaleset áldozata és igy a mi hibánk kisebb." Csakhogy beismeri a Patria, hogy hibázott. Bárhogy szépíti, az a hiba nem is olyan kicsi. Es akárhogy csüri-csavarja az igazságot, mégis csak hősi halált hal az, aki nemzetének az Igazságáért előbb átrepüli az óceánt, később pedig nem 1'uxiHvonaton, hanem ugyanazon a repülőgépen Budapestről átrepül Róma, az örökváros fölé és ott hal meg. ügy látszik a Patria cikkírója szenved fogalomzavarban, mert ha Endresz György nem hősi halott lett volna, akkor bizonyára Mussolini, aki, ismerjük be, van olyan tekintély, mint a Patria, nem marsolt volna egy óra hosszat gyalog a két pilóta koporsója után. Így ir tovább a Patria: „Tehát tiszteletlenséget követtünk el egy halott emlékével szemben, fogja mondani Olajos. Igen, de ezt a tiszteletlenséget úgy követtük el, hogy az igazat mondottuk. Ha az igazságok fájdalmasak, mint a jelenlegi esetben, az nem a mi hibánk. Újból ki kell jelentenünk, örvendettünk volna, ha azt Írhatjuk, hogy meghalt egy olyan ember, aki amíg Erdélyben élt kitüntette ma,gát é* a magyar kisebbség érdekében kulturális tettekkel harcolt és általános emberi cselekedetekkel gazdagította érdemeit..." Ilyen hangnemben folytatja a Patria. Erre is meg van a válaszunk. Csak idézzük az Aradi Közlöny május 29-én megjelent számát, ahol máris megcáfolták a Patria gyalázkodó vádjait. íme ezt írja az aradi újság: — Nem kell nagy utánajárás, hogy a hazugságok tömegére az igazságnak reflektorfényei. rávessük: A forradalmi időkben, 1919-ben, amikor orgiát ült a hamis tanok által félrevezetett tömeg őrülete, sajnálatos események játszódtak le az aradmegyei Simánd községben. Egy katonai őrjárat, amelyet egy simándi fiatalember vezetett, behatolt a községbe és megölte a két görög keleti lelkészt. Az drjâratoţ Endresz simándi regálebérlő fia vezette, aki liszthelyettesi rangban szolgált a volt osztrák- magyar liad8ereben és akinek már a háború alatt is komoly konfliktusai voltak Leucutia lelkésszel, aki viszont kapitányi rangban ^ól- ált. Akkoriban nem tudta indulatait levezetni, mert Leucutia feljebbvalója volt és hadbíróság elé került volna, amikor végrehajtotta bosszúját. A román hatóságok később vizsgálatot vezetlek be az ügyben és elfogták a merénylőket Endrész kivételével. A volt tiszthelyettes ugyanis Kun Béla hadseregében szolgált és a cseh offenziva idején a felsőinagyarországi harcokban elesett. Az aradi törvényszék 1924- ben tárgyalta le a bünpert és a tetteseket el is ítélte. Itt derült ki, hogy Endresz elesett. íme máris itt van az elevep cáfolat. Román bíróság állapította meg, hogy a regale- bC tő fia, Endresz elesett. Ha nekünk nem hiszi a Patria, akkor kutassa ki az aktákat. Talán a román biróság Ítéletét tiszteletben fogja tartani. Endresz György, aki átrepülte az óceánt, bátor ember volt, az életét kockáztatta a nemzete eszményeiéit és az igazságáért. Bátor ember és hős soha semmiféle körülmények között nem támad meg orvul senkit és hátulról nem szúr le embereket. Ezt most már reméljük a Patria is elismeri. Gyalázkodó és hősi halott- gyalázó cikkei pedig csak arra a szellemre vetnek világot, amely ellen a humanizmus és az európai horizontú zsurnalisztika nevében tiltakoztunk. Gynlázkodása azonban nem fog foltot vetni arra a nemzeti piedesztálra, ahova a n^a- gyar nemzet Endresz Györgyöt hősi halala után emelte... Olajos Domokos. Az agrártörvény végrehajtási utasítása megjelent a folyó évi májjjs 20-iki 115. számú Mon. Of.-ban. Pontos magyaj fordítása kapható Dr. Mandel Forditó Irodában, Cluj, Sir. Memorandului 24. Ára 40 lej, vidékre 50 lej, amely postabélyegben is beküldhető. MUmtHIIIHmillHWHMIIMHI Autót vevők figyelmébe! Mielőtt autót akar venni, tekintse meg a most megnyílt alkalmi autó vásárt, X ahol keveset használt autók olcsón kerülnek eladásra. _ * Benzin, olaj, Pneumatik és összes autócikkek raktáron. Garage: 80 férőhely. Telefon s 3—25. Calea Dorobanţilor I Honvéd ucca 118 sz. s AUTOCOMMERCE Keveset használt személy- és teherautókat megvételre keresünk. Átveszünk autókat bizományba, eladás végett.
