Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-04 / 126. szám
Oqf'KoIossDdr, 1932. /«alus 4. * S&omb JIBHETijPHBaHKBBMHEgWHffPgMflW Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lel. ORSZÁGOS MAGYflRPARTl LAP Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 508, 6.94 XV. évfolyam $ 126. ezám Előfizetés Msgyererszégon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám éra 26 fillér. Egyetlen épületet sem vettelt ei a kathoBMasoktól A Státus elnevezést a rosszindulatú félremagyarázások miatt változtatták meg s az alapszabályokat közös megegyezéssel módosították Gyáriás Elemér elnök cáfoló nyilatkozatot adott a vatikáni egyezményről (Kolozsvár, junius 2.) Nemcsak az erdélyi katholikusoknak, de az egész erdélyi magyarságnak izgalmas érdeklődését váltották ki azok a hírek, amelyek a Státusra vonatkozó vatikáni egyezményről a lápokba kerültek. Amint már előre jeleltük, ezek az első híradások megbízhatatlanok voltak s egyáltalában nem alkalmasak arra, hogy véleményt lehessen mondani. A„z egyezmény hiteles szövegének ismerete nélkül nem lehetett tudni, hogy mi történt. Vannak azonban a Státusnak illetékes vezetőfér- fiai, akik nemcsak, hogy ismerik az egyezmény tartalmát, annak szövegét, minden betűjét, hanem részt vettek a megállapodás létrehozásában és megszövegezésében. Az ő információjuk irányadó és ők a legjobban tudják, hogy mi a jelentősége a vatikáni egyezménynek. Nyilatkozik Gyárfás Elemér. A római tárgyalásokról most érkezett haza Gyárfás Elemér, a Státus világi elnöke. Haza- utaztában rövid nyilatkozatot adott, amelyben az egyezmény tartalmáról nem tett említést, ragaszkodva a köteles diszkrécióhoz. Nem tudta akkor még, hogy a román laphirek milyen irányú információkat terjesztettek el a magyarság körében is. Éppen a hirek hatása késztették Gyárfás Elemér dr. elnököt arra, hogy hazaérkezése után, csütörtökön délután telefon- érintkezést keressen a Keleti Újság gal cs a. nyilvánosság számára felvilágositással szolgáljon. A Keleti Újság számára adott nyilatkozata minden esetre kedvező meglepetésként fog hatni a lehangolt magyarság körében. Gyárfás Elemér a következőket mondja: — Rómából való visszatérésem után leadott nyilatkozatomban előrebccsátottam, hogy a kötelező ildomosság megtiltja nekünk, hogy az egyezmény tartalmáról és annak részleteiről a nyilvánosságnak közléseket tegyünk, mielőtt annak szöveget a magas szerződő felek hivatalosam közzé tennék. Tekintettel azonban a mai lapokban megjelent nyugtalanító közleményekre, tájékoztatni kívánom híveinket arról, hogy az egyezmény a latin szertartásit erdélyi egyházmegye vagyonállományából egy téglát, egy négyszögölet és egy bánit sem áldozott fel. — Azok az épületrészek, amelyekről az igazságügyminiszter ur nyilatkozatában említést tesz, az a sekrestyés lakás, amely az egyetem tulajdonát képező épületben van és amelyre vonatkozólag a Státust nem tulajdonjog, hanem csak szolgalmi jog illette meg. Erről a két-három szobára vonatkozó szolgalmi jogról lemondtunk, mert a kormány képviselője azt jelentette ki hogy ez a főoka az egyetemi tanárok elégedetlenségének. — A státus elnevezésnek egyházmegyei tanácsra való megváltoztatása kizárólag azért történt, hogy ellenfeleink románul ezt a kifejezést ne használhassák fel uszító célzattal. Errévbnatkosólag nem Rómában történt döntés, hanem már május 7-én Bukarestben megállapodott Majláth püspök úrral a miniszter. — Ugyanekkor történt a szabályzódnak a körülményekhez való hozzáalkalmozása is, amit a. magunk részéről is szükségesnek, kívánatosnak és előnyösnek, Ítéltünk és ítélünk. A szervezetben lényeges változás nincs. — A legjelentősebb változás az, hogy a Státusgyülés választott képviselőinek számára vonatkozólag az 1Q22 előtti állapot lesz irányadó. A másik változás például az, hogy a vüági elnököt nem élethossziglan, csak hat évre választják. — A közvélemény láthatja ezéklyől is, hogy a szabályzaton olyan változtatás, amely nyugtalanságra adhatna okot, nem történt. — Arról, hogy a Státus két kiküldöttje sikerrel és eredménnyel járt el Rómában, valamint az egyezmény többi pontjáról és azoknak jelentőségéről, csak akkor nyilatkozhat oni, ha a magas szerződő félek közzé tették annak teljes szövegét. Az előbbi pontokat, is kizárólag cáfolatképpen kívántam leszögezni. Végül hangsúlyozom, hogy az egyezmény közzététele és annak megfelelő ismertetése után meggyőződésem szerint minden erdélyi katholikus osztani fogja azt az álláspontomat, hogy a most megkötött egyezmény csak újabb indoka lehet a Szentszék iránti hálánknak és ragaszkodásunknak. Gyárfás Elemér elnöknek ez a nyilatkozata egészen más megvilágítást ad a vatikáni egyezményről, mint amilyen hirek a volt igazságügyminiszter nyilatkozata és a bukaresti lapok római jelentései alapján eddig napvilágot láttak. Ez a nyilatkozat sem ismerteti azonban az egyezmény tartalmát. A tárgyalásokról. Az első nyilatkozat, amelynek kiegészítéséül mondotta el Gyárfás Elemér a íennebbi kijelentéseit, a következő volt: — A tárgyalásokra május 19-én utaztunk le Balázs András prelátus, státusi előadóval s Velencéből együtt utaztunk Pop Valér igaz- ságtigyminiszterrel, aki a kormány nevében a tárgyalásokat vezette, Petrescu-Comnen vatikáni román követ közreműködésével. A tárgyalásokra másnap Rómába érkezett Dolei érsek, bukaresti pápai nuncius is, aki azokban mindvégig aktivan részt vett. — A szentszék részéről a tárgyalásokat Pa- celli biboros államtitkár vezette, Pizzardo érsek, helyettes államtitkár és Doici nuncius támogatásával. — Tiz napon keresztül szakadatlanul folyó nehéz, fárasztó s idegfeszi tő tárgyalások után, vasárnap, május 29-én késő éjjel végre megállapítást nyert az egyezmény végleges szövege s azt Paeelli biboros és Pop Valér miniszter hétfőn, május 30-án délben XI. Pius pápa és II. Károly román király nevében aláírták. — A kötelező ildomosság megtiltja nekünk, hogy az egyezmény tartalmáról s annak részleteiről a nyilvánosságnak közléseket tegyünk, mielőtt annak szövegét a magas szerződő felek hivatalosan közzétennék. — A tárgyalásokat megelőző események által joggal nyugtalanított erdélyi katolikus közvélemény tájékoztatására ezért most csak annyit közölhetünk, hogy a tárgyalások egész folyamata alatt a magas szerződő felek megbízottéival állandóan szoros érintkezésben voltunk, szóval és Írásban ismételten felhívtuk figyelmüket az általunk fontosaknak Ítélt körülményekre, az egyezmény egyes részleteinek többször változó szövegezésében aktiv részt vettünk s minden emberileg lehetőt megtettünk érdekeink megvédése és érvényesítése szempontjából. A kipróbált idegeket is kimerítő, fölötte nehéz tárgyalások alatt ismételten volt alkalmunk jóleső meggyőződést szerezni arról, hogy elbagyottságunkbnn legerősebb támaszunk az Apostoli Szentszék. Egy bakaresti lap szerint. A Cuvântul római levelezőiének tudósítását közli az egyezmény lényegéről. A tudósítás valószínűleg Petrescu-Comnen vatikáni román követ információja alapján íródott, de hitelesnek nem tekinthető. A Cuvântul cikke a következő: — A Státus az egyházmegye szervévé válik, megváltoztatva elnevezését „Alba-iuliai latin szertartása egyházmegye tanács“-ra. — Az egyházmegyei tanács hatásköre és megbízása teljesen az 1520 és 1521 kánon előírásaira szorítkozik, teljes érvényre juttatva ezzel a kánoni törvényeket. Megállapítja az egyezmény, — Írja a Cuvântul, — hogy az intézmény javainak tulajdonjoga az illető alapokhoz tartozik, az eredeti céloknak és kánonjognak megfelelően. Ezek az «.lapok jogi személyiséget nyernek az érvényben lévő román törvényeknek megfelelően. Az egyetemi telekhez tartozó épületek az egyetem teljes tulajdonába mennek át. A görög katolikusok jogot kapnak a piaristarend templomának használatára mindennap 11- től 1-ig, egyházi és nemzeti ünnepeken 10-től 12- ig. A vagyonkezelés és az alapok használata kizárólag az alapitói okmányok intézkedésének szellemében továbbra is a gyulafehérvári püspök kizárólagos joga marad, de a bukaresti érsek ellenőrzése mellett. Ez utóbbi rendelkezés — Írja a Cuvântul — eltér a kánonjogtól, de Pius pápa engedélyezte, mint a maga nemében egyedüli különleges intézkedést. A román államnak a romániai kultusztörvényeknek és a konkordátum szövegének megfelelően joga van az intézmény feletti ellenőrzésre. A Cuvântul szerint a jelenlegi Státus-gyűlés az egyezmény aláírása által jogszerint feloszlik és legkésőbb hat hónapon belül uj választás időpontját kell megállapitani. Az egyházmegye tanácsának minden határozata a gyulafehérvári püspök jóváhagyását és úgy a bukaresti érsek, mint az állam ellenőrzését kell viselje.
