Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-20 / 138. szám
XT. fiVS*. m SZÁM. KeieMIjsxg KÖZGAZDASÁG ©@0 A válság enyhítése anti-ds- flációs pénzügyi politika áita! I aí infláció vagy defláció címmel megjelent cikkünkben kifejtettük, hogy a termelés általános válsága mellett hogyan jutottunk a pénzügyi válság nehézségei közé és rámutattunk azokra a súlyos hibákra, amelyeket az előző kormány ezen a téren elkövetett. Mielőtt a válság enyhítésének lehetőségeit vizsgálnék, a pénzügyi válságot még egy másik oldalról is meg kell világítanunk. A gazdasági élet hullámszerű lefolyását a valóságban hatalmi és jogi kötöttségek gátolják. Az előzőhöz tartoznak a kartellek s a kollektív munkabérszerződések, melyek az árakat és munkabéreket magasan tartva azoknak a depresszióhoz való alkalmazkodását gátolják. A jogi kötöttséghez tartoznak a pénzbeli jogok (hitelek), amelyeknek a szerződés jogilag biztosított kötöttsége a pénz névértékéhez, a pénz reális értékének (vásárló erejének) a fluktuátió- ját nem követik s igy a depresszióhoz egyáltalában nem alkalmazkodnak. Mig a kartellek és munkabérek kötöttsége nálunk nem játszik oly nagy szerepet, a jogi kötöttség az eladósodás mértéke szerint mindenütt a világon és nálunk is döntő jelentőségű. Mig tehát a nem kötött szabad gazdaság termékeinek árai rugalmasan alkalmazkodnak a drepresszió lefolyásához, addig a kartellek árai és a kollektiv munkabérek csak vontatva, a pénz névértékéhez kötött adósságok pedig egy- általán nem igazódnak az általános árszínvonalhoz. Ezáltal a gazdasági élet egyensúlya megrendül, mert a depresszió nyomása, amely egyenlő eloszlás meílett még elviselhető lenne, a szabad áralakulásnak alávetett javak osztályára harul s ott romboló mértéket ölt. Vagyis a pénz belső értékének a növekedése által súlyos aAílAy*tMtlaxSág a 1 el° az invesztált pénztőke névértéke és az anyagi tőke (vállalat) jövedelme kozott, amely az adósság visszafizetését teljes mértékben a legjobban vezetett vállalat részére is lehetetlenné teszi. Ez az a pont tehát ahol a valságellones politikának a beavatkozása jogos es szükséges. Ehhez hozzájárul annak a felismerése is, hogy a defláció pénzügyi téren egy cirkulus vifiosist válthat ki, amely- nek önmagát fokozó tulajdonsága a pénzügyi válságot ad absurdum viheti. A cikuláló vásárló erő nagysága t. i. függ a pénz mennyiségének és forgalmi sebességének nagyságán kívül a készpénz nélküli fizetések mértékétől is. Normális viszonyok között ugyanis a bankok több hitelt nyújthatnak, mint amennyi készpénz hozzájuk visszafolyik az által, hogy a jelképezett vásárlóerő anélkül, hogy készpénzben lenne kifizetve, átutalások, átkönyvelések és zsíró formájában cirkulál. A modern hiteléletben ez a hitelkibővités nagy szerepet játszik, s bankok készpénzben való igénybevétele normális időkben meglehetősen állandó s többé-kevésbé kismérvű. Ezzel szemben a depresszió idején a bankoknak éppen a készpénzbeli igénybevétele nő, ami a hitelnyújtás összezsugorodását vonja maga után. Mig a fellendülés idején ez a pénz- nélküli forgalom nagy mérvet ölt, a depresszió; idején a vásárló erőnek ez a része zsugorodik < leghamarabb össze. Amint ez a hitelzsugorodás megkezdődött (mindegy, hogy milyen ok folytán), ez a folyamat automatikusan erősödik. A válság kezdetén a bajbajutott vállalatok különben rendszeresen nyersanyag vásárlásra és munkabérfizetésre kiadott összegeket hiteleik törlesztésére fordítják. Ezáltal a nyersanyagforgalom visszaesik, a munkanélküliség növekszik és a vásárló erő csők ! Párhuzamosan ezzel a központi jegybank igénybevétel is csökken. Mivel a hitelek nagy részét (a pénz belér- tékórek a növekedése folytán) a vállalatok nem tudják visszafizetni s igy ezek „befagynak“ vagyis nem folynak vissza a bankokhoz, ezek az újabb hitelnyújtást korlátozzák s saját likviditásuk emelésére törekszenek, ami ujebb és újabb vállalatokat ránt bele ebbe a körforgásba, aminek eredménye a vásárlóerő oly mérvű csökkenése, amely a defláció mérsékelt pénzszükségletét sem képes kielégíteni. Ez a fokozódó zsugorodási folyamat az oka az után a speciális pénzügyi válságnak, amely a fent említett aránytalanság megváltoztatása nélkül az általános válságot oly mértékben növelheti, hogy az egész gazdasági élet felbomlása is beJ- ** - 1 V *1 p f * ţ-r» Ţi A romániai söripar egyik jelentős fejlődése és terjeszkedése nyilvánul meg abban a vállalkozásban, amelyet az Azuga Sörgyár Rí. létesített legújabban Erdélyben, illetve Kolozsváron. A kitűnő sörgyártmányairól hires Azuga Sörgyár Rt. erdélyi képviseletét Farkas Ferenc marosludasi szesz- és bornagykereskedőre ruházta át, akinek szakismerete és kitűnő üzleti hírneve biztosíték az Azuga-sör erdélyi terjesztésére és bevezetésére. Az Azuga Sörgyár Rt., illetve erdélyi képviselője Farkas Ferenc önálló sörcsarnokot is létesít, Kolozsváron, a Piaţa Uniriin (volt Mátyás király-tér), ahol a Perry-féle automobilüzlet helyiségeit jelentős tőkebefektetéssel és Ízléses berendezéssel, modern és higiéna követelményeinek megfelelő sörcsarnokká és buffetté alakította át. A kolozsvári Azuga Sörcsarnokban, amely közelebbről nyilik meg és amelynek vezetője a vendégipari szakmában és a kciöü- ség körében is népszerű és előnyösen ismert Kassay Karolj’' lesz, a közönségnek ízletes hideg és meleg konyha és naponként frissen csapolt Azuga-sör áll rendelkezésére, figyelmes és előzékeny kiszolgálás mellett. Kassay Károly szaktudása és a kitűnő Azuga-sör is biztosítják, hogy kolozsvári Azuga-sörcsarnok rövidesen a fogyasztóközönség kedvelt és látogatott helyisége lesz. .5« A Népszövetség támogatásával akar ják szanálni Románia gazdasági helyzetét (Páris, junius 18.) Párishól jelentik: A román kormény jegyzéket intézett a Népszövetséghez, rámutatva arra, hogy a külföldi szakértők közreműködését kívánja az ország pénzügyi és gazdasági helyzetének megvizsgálásánál. A továbbiakban ama reményének ad kifejezést. hogy a Népszövetség kiváló szakértőit Románia rendelkezésére bocsátja. A kormány reméli, hogy a Népszövetség támogatásával orvosolni lehet az ország súlyos helyzetét. Egy hónap alatt 35 vagon szeszt adott el a szeszmonopólium igazgatósága. Bukarestből je- jelntik: A szeszmonopólium igazgatósága jelenti, hogy működésének első hónapjában 35 vagon szeszt adott el, ami komoly eredmény az előző évek minimális forgalma után. A romániai magánvállalatok részvényeinek az árfolyama is emelkedett a külföldi tőzsdéken. Bukarestből jelentik: Nemcsak a román állampapírok árfolyama ea dkedett a külföldi tőzsdéken, hanem a magánvállalatok részvényei is. Ami azt bizonyítja, hogy a külföld bizalommal tekint az uj kormány tevékenysége .-.’A A Consnm u) száj-iába megjelent íntervju saeri a érdekes beszélgetést közöl, amelyet a Consum munkatársa folytatott a nemzeti paiasztpárt egyik pénzügyi vezéregyéniségével az aktuális pénzügyi és gazdasági kérdésekről. Azok a pénzügyi természetű nyilatkozatok, amelyek e beszélgetés kapcsán a nyilvánosságra ítnak, főleg abban csúcsosodnak ki, hogy a nemzeti-paraszt- párt pénzügyi politikusai nem gondolna;.; sem Inflációra, sem resíabüizáetóra, még kevésbé pénzbélyegzésre. A Consum részletesen ismerteti az agrárkor»verzióval kapcsolatos újabb akciókat, a legújabb pénzügy- miniszteri rendeleteket az adókivetésre és adóbehajtásra. A bécsi nemzetközi fakonferenciáról, a nyugati pénzpiacokról és tőzsdékről, valamint a belföldi pénzpiacról, ipari é3 kereskedelmi életben történt eseményekről, uj cégalapításokról, tranzakciókról, közszálli - tások és árlejtések kiírásáról, fizetésképtelenségekről el3Ö forrásból kap hirt, aki a Consumot olvassa. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól Kolozsvár. Postafiók 127. Az Ázása sör ujablb ... Erdélyben Farkas Ferenc marosludasi szesznagykereskedő vette át az Azuga sör erdélyi képviseletét — Jhkíbs S54ií nyílik meg Kolozsváron az Azngga sörcsarnok
