Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1932-06-19 / 137. szám
£V. ÉVF. 187. SZÁM. KeletiíIjsxg 5 A rongyos Sehönhaus és az elegáns Schönhaus; apa és fiú harca a törvényszék előtt Tizenhét román párt indul harcba a választók voksaiért (Kolozsvár, junius 17.) A hetvenéves leron- gyosodott apa, Schönhaus Mihály és fia, a jól , szituált, mindenképpen kedvező körülmények között élő Schönhaus Miksa egy bünper keretében kerültek szembe egymással. Az apa a feljelentő, fia pedig a vádlott szerepét tölti be az ügyben, amely többszöri elhalasztás után, pénzeiken került érdemi tárgyalásra a kolozsvári 'törvényszék előtt. Az öreg Sehönhaus Mihály 1922-ben tért vissza Amerikából, ahova még a háború előtt ment ki, a kivándorlók egyetlen célját, a meggazdagodást követve. Amerikában azonban nem sikerültek úgy üzletei, mintahogy remélte s visszatérésekor igen kevés dollár húzódott meg pénztárcájában. Az összegyűjtött dollárok értéke lejben mintegy 130.000 lejt tett ki, ami elég szép összegnek számított, ha nem is jelentett gazdagságot. Ezzel az alaptőkével nyitott azután a fia társaságában a Széchenyi téren egy nagyszabású füszerkereskedést, amely egészen 1929rig jól jövedelmezett. Az öreg Schön- haus ezalatt az idő alatt semmi pénzt sem vett ki az üzletből, mivel elfogadta fiának azt a véleményét, hogy minden nyereséget az üzlet további fejlesztésére kell fordítani. 1929-ben differenciák támadtak apa és fia között s elhatározták az üzlet likvidálását. A likvidálás alkalmával Sehönhaus Mihály kérte fiát, hogy az általa befektetett tőkét s az évek során felgyűlt kamatokat, valamint nyereséget, amit nem vett fel, fizesse ki neki. Összesen 960.060 lejt követelt. Ifjabb Sehönhaus nem akart ennyit fizetni s igy az ügy választott bíróság elé került. A választott biróság kötelezte Sehönhaus Miksát arra, hogy mutassa be üzleti könyveit, annak megállapítása céljából, hogy mennyi az idősebb Sehönhaus követelése. A fiú a többszöri felszólítása után sem tett eleget ennek a felszólításnak, sőt képviselője utján kimondatta a választott bírósággal, hogy addig, amig mindkét fél tiz-tizezer lejt nem helyez letétbe a biróság részére, nem folytatják tovább a tárgyalásokat. Az öreg Schönhausnak semmi pénze nem volt, minden vagyonát fiával szembeni követelése tette ki, igy nem tudott eleget tenni ennek a feltételnek. Ellenben a választott biróság határozatát megfellebbezte a törvényszékhez, amely kötelezte azt, hogy Ítélkezzék az ügyben. Ezekután a választott biróság azt a döntést hozta, hogy ifjabb Schönhausnak 350.000 lejt kell apjának kifizetnie. Mire azonban az ítéletig eljutottak, kidé-1 rült, hogy Sehönhaus Miksának semmi vagyona sincs. Háza, amelyet többek szerint abból a pénzből vett, melyet az üzlet nyereségéből tett félre, már nem állt az ő nevén, illetve csak fe lerészben s ez a felerész is súlyos adósságokkal volt terhelve. Semmit sem lehetett behajtani rajta, habár mindenki előtt jómódú, pénzes ember benyomását keltette. Ezekután a félrevezetett és megcsalt Schön- haus Mihály bűnvádi feljelentést tett fia ellen, hűtlen kezelés, sikkasztás és hitelezői csalás ci- mén. A pénteki törvényszéki tárgyaláson egész sereg tanút hallgattak ki, akik vallomása alánján bebizonyosodott, hogy valóban idősebb Sehönhaus amerikai pénzével indult a szép hasznot hozó üzlet és hogy az apa semmit sem kapott vissza pénzéből. Ezt a tényállást meg erősítette ez a benyomás is, amelyet az egymással szemben álló apa és fiú külseje keltett. Az öreg, hosszú szakállu, elviselt képű Schön- haus kopott, rongyos ruhában jelent meg a törvényszék előtt, nyomorgó ember szánalmas ki-, nézésével. A tanuk szerint jelenleg ismerőseinek jóakaratából él, mindenét eladta már, hogy fenn tudja tartani magát. Ifjabb Sshönhaus ezzel szemben elegáns öltözetben állt a biróság elé. Érdekes volt egy öregasszony kihallgatása, aki százezer lejt adott kölcsön ifjabb Schönhausnak az üzlet megnyitásának idején s azóta sem tudta visszakapni pénzét. Most sírva panaszolja a biróság előtt, hogy az ő pénzéből szedte meg magát a vádlott, ő pedig nyomorogva kell tengesse életét. Az ügyész súlyos vádbeszédet tartott Sehönhaus ellen, bebizonyítva látva mindazokat a vádakat, melyeket ellene emeltek. Schön- haus védői azzal próbáltak enyhíteni a vádlott helyzetét, hogy az több alkalommal is megegyezést ajánlott az öreg Schönhausnak, fizetni is akart neki s csak annak visszautasító magatartása eredményezte a jelen helyzetet. A törvényszék az Ítélet kihirdetését a jövő ,hét szombatjára halasztotta. Hit ígérnek a román pártok és miért kell a magyar népnek a Hagyar Pártot támogatni! (Kolozsvár, junius 17.) Választunk. A pártok kiáltványokat fogalmaznak és kérik a tömegek szavazatait. Igen ám, csakhogy Romániában talán soha sem volt olyan zavaros a politikai helyzet, mint most. A gombamódra megszaporodott pártok az inflációtól kezdve a földhitelkérdés rendezéséig mindent meg Ígérnek, de előrelátható, hogy semmit sem tudnak csinálni. A választó pedig tájékozatlanul áll a szavazóurna előtt, hiszen annyi a jelölőlista, hogy órák hosszat válogathat. Gazdasági és társadalmi egyesületek, szü- kebb baráti körök és képviselői mandátumra éhes emberek fogtak össze, hogy pénzhez jussanak. Mert nagyrészüknek csak egy célja van: címet és mandátumot szerezni. Talán nem lesz érdektelen egy kis seregszemlét tartani a küzdelembe induló pártok fölött. Három csoportra oszthatjuk őket: 1. román pártok, 2. kisebbségi pártok, 3. baloldali pártok. a) Ó-liberálisok — Duca vezetésével: az Ígéret lényege: bankjaik négymilliárd lejt áldozhatnak az ország céljaira. Hogy azonban menynyire nincs pénzük, arranézve jellemző, hogy beszüntették erdélyi hivatalos lapjuk megjelenését. Közönséges ballaszt. b) Nemzeti-parasztpárt — Maniuval a kulisszák mögött és Vaidával a fronton. Fizetést Ígérnek a tisztviselőnek, a katonatisztnek s a nyugdíjasnak. Az a körülmény viszont, hogy csak félhónaponként szándékoznak fizetni, korántsem biztató jelenség. c) Lupu, mivel jól tudja, hogy előre látható időn belül nem kerül kormányra — ígéri az inflációt, hiszen az emberek nagyrésze ezt áhi- tozza és ha már neki nem kerül pénzbe, miért ne kovácsolna belőle politikai tőkét! d) Ifjú liberálisok — Bratianu György vezetésével. Nem Ígérnek, mert érzik, hogy alig tehetnének valamit. e) Averescu néppárt-töredéke az ország talpra állítását Ígéri. Milyen eszközökkel! — kérdezi a választó. Még ők sem tudják. f) Goga agrárpártja földi mennyországot helyez kilátásba, ami a gyakorlati életben nélkülözést jelentene. g) Cuza professzor zsidóverést igér, mintha ebből meglehetne élni. h) Zelea Codreanu vasgárdája diktatúrát. A többit ismerjük. A borsai tűz stb. i) A kamatellenes liga: ne fizessünk kamatot. De hát ki fizet ma! j) Iorga, Argetoianu és Pop Valér triumvirátusa vitte az országot a sir szélére és most ők jönnek tanácsokkal! k) A Sfatul Negustoresc a kereskedők érdekeinek a megvédését jelenti be. Ami gyakorlatban úgy fest, hogy: néhány ember mandátumot kapna busás fizetésekkel és az érdekek eltemetésével. l) A polgári blokk — a tisztviselők, tanítók tanárok politikai alakulata. Pedig_ nekik nem választásokon, hanem a fizetések kisürgetésén kellene fáradozniok. m) Az ókirályságbeli szilvatermelők. ígérnek olcsó szilvóriumot. n) A hősök egyesülete: hősi halált a politikai élet küzdőterén. o) lean Th. Florescu, a disszidens liberálisok vezére egyéni talpraállást. p) Stere Besszarábia autonómiáját. r) Román kisiparosok: a vezetőknek mandátumot, a választóknak fáradtságot. A kisebbségi pártok: 1. Országos Magyar, Párt, zsidó párt és német párt. Az Országos Magyar Párt: nem igér koncokat, prefektusi és miniszteri álhisoltat, kijá* rói tiszteletdijakat, hanem: az erdélyi magyarság összes rétegeinek az érdekvédelmét, amiben benne foglaltatik az erdélyi magyarság gazdasági talpraállása, nemzeti kultúránk megtartása és megvédése. A kisebbségi nyelvhasználat jogának a gyakorlati életbe való átültetése. A kisebbségi sérelmek orvoslása. Harc az elnyomó politika ellen. Vannak aztán a baloldali pártok: kommunisták, akik halászni akarnak a zavaros időkben. Végre: a szocialisták. _ _ _ JUatnskáné reszketve jelentett© ki. hogy vallani akar (Bécs, jun. 17.) A Matuska-per mai tárgyalásán a védelem több indítványt terjesztett elő. Kérte, hogy hallgassák ki Matuska apósát, Déhr néptanítót és annak a tanitóképezdének igazgatóját, amelyben Matuska annak idején tanult. Az orvos szakértők kijelentették, hogy ezekre a kihallgatásokra nincs szükség, mert hiszen nem terjesztették volna be szakvéleményüket, ha úgy gondolták volna, hogy még újabb anyagra van szükségük. A biróság ezután elsőnek az osztrák államvasutak képviselőjét hallgatta ki, aki az ansba^bi merényletnél okozott kárt nyolcezer sillingben jelölte meg. Jelentéktelen tanúvallomások után a bia- torbágyi merényletről szóló jegyzőkönyvet olvasták fel. Annál a részletnél, amely szerint Matuska a merénylet előtt hosszabb ideig tartózkodott a vidéken, a vádlott felállott, a terem közepére rohant és ott kiabálta: Tiz napig voltam a községben. Megfigyeltem minden vonatot s tudtam pontosan, mikor megy a gyors, mikor megy a tehervonat. A jegyzőkönyv további olvasása alatt állandóan a hallgatóság felé nevetett s időnkint zsebkendőjébe temette arcát. Azt azonban, hogy nevetett, vagy zokogott, nem lehetett pontosan kivenni. A biróság ezután Matuskánét szólította elő. Az asszony halotthalványan, reszketve állott] meg az emelvény előtt. A vádlott, amikor fele-; ségót meglátta, hangosan felzokogott. A biró figyelmezteti Matuskánót, hogy nem köteles-1, sége vallomást tenni, a nő azonban alig hall-: ható hangon azt válaszolja, hogy felelni akar a, kérdésekre. Olyan halkan beszél, hogy az elnök-, nek többször kérnie kell, hogy ismételje meg, amit mondott. ■ í Matuskáné elmondotta, hogy _1918-ban Csantavéren ismerkedett meg Matuskával. ő tanítónő volt a községben. Nem_ hallott arról,' hogy féi’je családjának valamelyik tagja elmebeteg lett volna, de azt tudja, hogy a vádlott nagyanyja iszákos volt. Matuskával gyakran jártak templomba, s férje többször kikelt az ellen, hogy falragaszokon hívják fel az ateista egyesületek az embereket az egyházból való kilépésre. Matuska tudomása szerint gyermek korában difteritiszben és 19 éves korában tüdőcsuoshnrútban szenvedett. -l Az asszony kihallgatása folyik.
