Keleti Ujság, 1932. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1932-06-19 / 137. szám

£V. ÉVF. 187. SZÁM. KeletiíIjsxg 5 A rongyos Sehönhaus és az elegáns Schönhaus; apa és fiú harca a törvényszék előtt Tizenhét román párt indul harcba a választók voksaiért (Kolozsvár, junius 17.) A hetvenéves leron- gyosodott apa, Schönhaus Mihály és fia, a jól , szituált, mindenképpen kedvező körülmények között élő Schönhaus Miksa egy bünper kereté­ben kerültek szembe egymással. Az apa a fel­jelentő, fia pedig a vádlott szerepét tölti be az ügyben, amely többszöri elhalasztás után, pén­zeiken került érdemi tárgyalásra a kolozsvári 'törvényszék előtt. Az öreg Sehönhaus Mihály 1922-ben tért vissza Amerikából, ahova még a háború előtt ment ki, a kivándorlók egyetlen célját, a meg­gazdagodást követve. Amerikában azonban nem sikerültek úgy üzletei, mintahogy remélte s visszatérésekor igen kevés dollár húzódott meg pénztárcájában. Az összegyűjtött dollárok értéke lejben mintegy 130.000 lejt tett ki, ami elég szép összegnek számított, ha nem is jelen­tett gazdagságot. Ezzel az alaptőkével nyitott azután a fia társaságában a Széchenyi téren egy nagyszabású füszerkereskedést, amely egé­szen 1929rig jól jövedelmezett. Az öreg Schön- haus ezalatt az idő alatt semmi pénzt sem vett ki az üzletből, mivel elfogadta fiának azt a vé­leményét, hogy minden nyereséget az üzlet to­vábbi fejlesztésére kell fordítani. 1929-ben differenciák támadtak apa és fia között s elhatározták az üzlet likvidálását. A likvidálás alkalmával Sehönhaus Mihály kérte fiát, hogy az általa befektetett tőkét s az évek során felgyűlt kamatokat, valamint nyereséget, amit nem vett fel, fizesse ki neki. Összesen 960.060 lejt követelt. Ifjabb Sehönhaus nem akart ennyit fizetni s igy az ügy választott bí­róság elé került. A választott biróság kötelezte Sehönhaus Miksát arra, hogy mutassa be üzleti könyveit, annak megállapítása céljából, hogy mennyi az idősebb Sehönhaus követelése. A fiú a többszöri felszólítása után sem tett eleget en­nek a felszólításnak, sőt képviselője utján ki­mondatta a választott bírósággal, hogy addig, amig mindkét fél tiz-tizezer lejt nem helyez le­tétbe a biróság részére, nem folytatják tovább a tárgyalásokat. Az öreg Schönhausnak semmi pénze nem volt, minden vagyonát fiával szem­beni követelése tette ki, igy nem tudott eleget tenni ennek a feltételnek. Ellenben a választott biróság határozatát megfellebbezte a törvény­székhez, amely kötelezte azt, hogy Ítélkezzék az ügyben. Ezekután a választott biróság azt a döntést hozta, hogy ifjabb Schönhausnak 350.000 lejt kell apjának kifizetnie. Mire azonban az ítéletig eljutottak, kidé-1 rült, hogy Sehönhaus Miksának semmi vagyo­na sincs. Háza, amelyet többek szerint abból a pénzből vett, melyet az üzlet nyereségéből tett félre, már nem állt az ő nevén, illetve csak fe lerészben s ez a felerész is súlyos adósságokkal volt terhelve. Semmit sem lehetett behajtani rajta, habár mindenki előtt jómódú, pénzes em­ber benyomását keltette. Ezekután a félrevezetett és megcsalt Schön- haus Mihály bűnvádi feljelentést tett fia ellen, hűtlen kezelés, sikkasztás és hitelezői csalás ci- mén. A pénteki törvényszéki tárgyaláson egész sereg tanút hallgattak ki, akik vallomása alán­ján bebizonyosodott, hogy valóban idősebb Sehönhaus amerikai pénzével indult a szép hasznot hozó üzlet és hogy az apa semmit sem kapott vissza pénzéből. Ezt a tényállást meg erősítette ez a benyomás is, amelyet az egy­mással szemben álló apa és fiú külseje keltett. Az öreg, hosszú szakállu, elviselt képű Schön- haus kopott, rongyos ruhában jelent meg a tör­vényszék előtt, nyomorgó ember szánalmas ki-, nézésével. A tanuk szerint jelenleg ismerősei­nek jóakaratából él, mindenét eladta már, hogy fenn tudja tartani magát. Ifjabb Sshönhaus ez­zel szemben elegáns öltözetben állt a biróság elé. Érdekes volt egy öregasszony kihallgatása, aki százezer lejt adott kölcsön ifjabb Schön­hausnak az üzlet megnyitásának idején s azóta sem tudta visszakapni pénzét. Most sírva pa­naszolja a biróság előtt, hogy az ő pénzéből szedte meg magát a vádlott, ő pedig nyomorog­va kell tengesse életét. Az ügyész súlyos vádbeszédet tartott Sehönhaus ellen, bebizonyítva látva mindazo­kat a vádakat, melyeket ellene emeltek. Schön- haus védői azzal próbáltak enyhíteni a vádlott helyzetét, hogy az több alkalommal is megegye­zést ajánlott az öreg Schönhausnak, fizetni is akart neki s csak annak visszautasító magatar­tása eredményezte a jelen helyzetet. A törvényszék az Ítélet kihirdetését a jövő ,hét szombatjára halasztotta. Hit ígérnek a román pártok és miért kell a magyar népnek a Hagyar Pártot támogatni! (Kolozsvár, junius 17.) Választunk. A pár­tok kiáltványokat fogalmaznak és kérik a tö­megek szavazatait. Igen ám, csakhogy Romá­niában talán soha sem volt olyan zavaros a politikai helyzet, mint most. A gombamódra megszaporodott pártok az inflációtól kezdve a földhitelkérdés rendezéséig mindent meg Ígér­nek, de előrelátható, hogy semmit sem tudnak csinálni. A választó pedig tájékozatlanul áll a szavazóurna előtt, hiszen annyi a jelölőlista, hogy órák hosszat válogathat. Gazdasági és társadalmi egyesületek, szü- kebb baráti körök és képviselői mandátumra éhes emberek fogtak össze, hogy pénzhez jus­sanak. Mert nagyrészüknek csak egy célja van: címet és mandátumot szerezni. Talán nem lesz érdektelen egy kis sereg­szemlét tartani a küzdelembe induló pártok fölött. Három csoportra oszthatjuk őket: 1. román pártok, 2. kisebbségi pártok, 3. baloldali pártok. a) Ó-liberálisok — Duca vezetésével: az Ígé­ret lényege: bankjaik négymilliárd lejt áldoz­hatnak az ország céljaira. Hogy azonban meny­nyire nincs pénzük, arranézve jellemző, hogy beszüntették erdélyi hivatalos lapjuk megjele­nését. Közönséges ballaszt. b) Nemzeti-parasztpárt — Maniuval a ku­lisszák mögött és Vaidával a fronton. Fizetést Ígérnek a tisztviselőnek, a katonatisztnek s a nyugdíjasnak. Az a körülmény viszont, hogy csak félhónaponként szándékoznak fizetni, ko­rántsem biztató jelenség. c) Lupu, mivel jól tudja, hogy előre látható időn belül nem kerül kormányra — ígéri az inflációt, hiszen az emberek nagyrésze ezt áhi- tozza és ha már neki nem kerül pénzbe, miért ne kovácsolna belőle politikai tőkét! d) Ifjú liberálisok — Bratianu György ve­zetésével. Nem Ígérnek, mert érzik, hogy alig tehetnének valamit. e) Averescu néppárt-töredéke az ország talpra állítását Ígéri. Milyen eszközökkel! — kérdezi a választó. Még ők sem tudják. f) Goga agrárpártja földi mennyországot helyez kilátásba, ami a gyakorlati életben nél­külözést jelentene. g) Cuza professzor zsidóverést igér, mintha ebből meglehetne élni. h) Zelea Codreanu vasgárdája diktatúrát. A többit ismerjük. A borsai tűz stb. i) A kamatellenes liga: ne fizessünk kama­tot. De hát ki fizet ma! j) Iorga, Argetoianu és Pop Valér triumvi­rátusa vitte az országot a sir szélére és most ők jönnek tanácsokkal! k) A Sfatul Negustoresc a kereskedők érde­keinek a megvédését jelenti be. Ami gyakorlat­ban úgy fest, hogy: néhány ember mandátumot kapna busás fizetésekkel és az érdekek elteme­tésével. l) A polgári blokk — a tisztviselők, tanítók tanárok politikai alakulata. Pedig_ nekik nem választásokon, hanem a fizetések kisürge­tésén kellene fáradozniok. m) Az ókirályságbeli szilvatermelők. ígér­nek olcsó szilvóriumot. n) A hősök egyesülete: hősi halált a politi­kai élet küzdőterén. o) lean Th. Florescu, a disszidens liberáli­sok vezére egyéni talpraállást. p) Stere Besszarábia autonómiáját. r) Román kisiparosok: a vezetőknek mandá­tumot, a választóknak fáradtságot. A kisebbségi pártok: 1. Országos Magyar, Párt, zsidó párt és német párt. Az Országos Magyar Párt: nem igér kon­cokat, prefektusi és miniszteri álhisoltat, kijá* rói tiszteletdijakat, hanem: az erdélyi magyar­ság összes rétegeinek az érdekvédelmét, amiben benne foglaltatik az erdélyi magyarság gazda­sági talpraállása, nemzeti kultúránk megtar­tása és megvédése. A kisebbségi nyelvhasználat jogának a gyakorlati életbe való átültetése. A kisebbségi sérelmek orvoslása. Harc az elnyomó politika ellen. Vannak aztán a baloldali pártok: kommu­nisták, akik halászni akarnak a zavaros idők­ben. Végre: a szocialisták. _ _ _ JUatnskáné reszketve jelentett© ki. hogy vallani akar (Bécs, jun. 17.) A Matuska-per mai tárgya­lásán a védelem több indítványt terjesztett elő. Kérte, hogy hallgassák ki Matuska apósát, Déhr néptanítót és annak a tanitóképezdének igazgatóját, amelyben Matuska annak idején tanult. Az orvos szakértők kijelentették, hogy ezekre a kihallgatásokra nincs szükség, mert hiszen nem terjesztették volna be szakvélemé­nyüket, ha úgy gondolták volna, hogy még újabb anyagra van szükségük. A biróság ezután elsőnek az osztrák állam­vasutak képviselőjét hallgatta ki, aki az ansba^bi merényletnél okozott kárt nyolcezer sillingben jelölte meg. Jelentéktelen tanúvallomások után a bia- torbágyi merényletről szóló jegyzőkönyvet ol­vasták fel. Annál a részletnél, amely szerint Matuska a merénylet előtt hosszabb ideig tar­tózkodott a vidéken, a vádlott felállott, a terem közepére ro­hant és ott kiabálta: Tiz napig voltam a községben. Megfigyeltem minden vo­natot s tudtam pontosan, mikor megy a gyors, mikor megy a tehervonat. A jegyzőkönyv további olvasása alatt állan­dóan a hallgatóság felé nevetett s időnkint zsebkendőjébe temette arcát. Azt azonban, hogy nevetett, vagy zokogott, nem lehetett pontosan kivenni. A biróság ezután Matuskánét szólította elő. Az asszony halotthalványan, reszketve állott] meg az emelvény előtt. A vádlott, amikor fele-; ségót meglátta, hangosan felzokogott. A biró figyelmezteti Matuskánót, hogy nem köteles-1, sége vallomást tenni, a nő azonban alig hall-: ható hangon azt válaszolja, hogy felelni akar a, kérdésekre. Olyan halkan beszél, hogy az elnök-, nek többször kérnie kell, hogy ismételje meg, amit mondott. ■ í Matuskáné elmondotta, hogy _1918-ban Csantavéren ismerkedett meg Matuskával. ő tanítónő volt a községben. Nem_ hallott arról,' hogy féi’je családjának valamelyik tagja elme­beteg lett volna, de azt tudja, hogy a vádlott nagyanyja iszákos volt. Matuskával gyakran jártak templomba, s férje többször kikelt az ellen, hogy fal­ragaszokon hívják fel az ateista egyesü­letek az embereket az egyházból való ki­lépésre. Matuska tudomása szerint gyermek korában difteritiszben és 19 éves korában tüdőcsuoshn­rútban szenvedett. -l Az asszony kihallgatása folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom