Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-02 / 101. szám

Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 4 lel. ORSZÁGOS nAGYARPÁRTI LAP SzerkesztSségi és kiadóhivatall telefon : 508, 6.94 XV. évfolyam 4c 101. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre t2.50 P. Egyes szám ára 20 fillér. »BRITANIA« I Angol-Román Biztositó R.-T. BUCUREŞTI Alapittatott a Comercial Union Assurance Company Ltd. és a The Kxess insurance Com­pany Ltd. londoni bLtositó társaságokkal, ame­lyek egyúttal a „Britauia“ viszontbiztosítói és 55 milliárd Lei vagyonnal rendelkeznek. Kar­tellen kívül! Alapítva 1924. évben. Teljesen befizetett alaptőke 15,000.000 Lei. Bejegyezve I az ilfovi törvényszéknél 29/1924. szám alatt. I Működése Romániában kihirdetést nyert a g Monitorul Oficial 1924 márc. 9-i 54. számában. Majláth püspök jubileumára Majláth püspök főpásztori 'működésének 85 esztendős jubileuma méltóan bensőséges ün­nepe az egész erdélyi magyar kisebbségnek. Mindig szimbólumként állott, oly magas ormon, ahova a szennyes élet, hullámai nem csaphat­lak fel, de ma, amikor a kisebbségi élet példa- nélküli megpróbáltatásokon meţjy keresztül, amikor minden szegeiéiből ujabh-H-észedelrr.ek- nek kigyófe jei törnek elő, amilißr.a védések dühös kegyetlenséggel magának a léleknek hullámtörőire kapaszkodnak fel. a főpásztor tiszta és fenn költ egyénisége még magasabbra került, mint ahova egyháza és népének törté­nelme állította. Egy főpásztornák* egy püspök­nek szerepét magában az egyházi életben talán fel lehet mérni, de a társadalomban nehéz, mert reá nem azt a mértéket szokás alkalmazni, mint egy államférfiura, avagy népvezérre. A hit vi­lága természetétől fogva más, mint a hétközna­pok világa. Metafizikus, anélkül, hogy veszítene realitásából, mert előbb-utóbb minden ember belátja, hogy a hit világa az egyetlen valóság. Szavakban, biográfiai keretben, vezércikkek és ünnepi szónoklatok szokványos fordulataiban nehéz volna tehát pontosan megrajzolni Maj­láth püspök jelentőségét, de ösztönösen érezzük, hogy egy nagy ember delejes árama hat ki a perifériák távoli vonaláig és hogy ennek a nagy lelki áramerősségnek, amely világit, em- bertől-emberig, a góca a gyulafehérvári püs­pöki rezidenciában székel. Majláth püspök dunántúli ember, bölcsője Baranya vármegyében ringott és 35 évvel ez­előtt jegyezte el magát Erdéllyel, amikor Lön- hardt Ferenc püspök mellé került segédpüs­pökké, utódlási joggal. Ez a 35 esztendő mindig helyén találta Majláth püspököt, nemcsak ak­kor, amikor az erdélyi katholicizmus irányítá­sáról volt szó, példaadó szeretetről, keresztényi könyörületről, a lélek birodalmának gazdagítá­sáról, de túl a római katholikus egyház hitel­vein, benne Erdély minden magyar embere, sőt minden ember — hiszen Jézus tanításának éppen itt az universialitása — vigasztalót, ór- zésemelőt, könnyet le törlő szivet talált. Ezer és ezer ember Erdélyben el tudja mondani, hogy Majláth püspökben nemcsak a főpásztort ta­lálta meg, de a megértő társat is, aki le tudott ereszkedni arról a magaslatról, amelyet a pász­torbot és az episkopális gyűrű jellemez, egy­szerű szavakkal, egyszerű önként adódó jóság­gal, mint testvér viselkedett a testvérrel, mert az ő érzületében, lelkivilágának gócában az em­ber állott, az esendő, szenvedő, viaskodó ember, aki az irás szavai szerint Isten képére terem­tetett. A bukaresti sajtó lorgát össze­veszíti a francia szakértőkkel Egyes lapok szerint a franciák ezek után távoznak Szétfoszlanak a kölcsönremények A kormány gyökeres átszervezéséről ir az Universul (Bakarest, április 30.) A román húsvéti ün­nepeknek is meg van a politikai szenzációja. Nem is kelt meglepetést, hogy ezúttal is Iorga körül csaptak össze a politikai hullámok. Iorga lapja ugyanis két Ízben is foglalkozott a Bu karestben tartózkodó francia szakértők szemé lyókez kapcsolódó problémákkal, mire az el­lenzéki lapok olyan kijelentéseket magyaráz­nak bele a Iorgának tulajdonított nyilatkoza­tokba, mint amelyek támadják a franciákat. Az ellenzéki sajtó egy része már azt is feltéte­lezi, hogy a francia szakértők el fognak utazni, de itt is körülbelül az a helyzet, hogy a vihar, amely egy pohár vízben tör ki, inkább csak mondvacsinált és ünnepek utánra semmi sem marad az erőszakosan felborzolt hullámve­résből. Egyébként még van egy húsvéti szenzáció, vagy ha úgy tetszik, politikai kacsa. Az Uni­versul ugyanis azt jelenti, hogy a kormányt az ünnepek után átszervezik, még pedig olyan­formán, hogy Ghica külügyminiszter visszalép és helyébe Jón Mitilinen, az Averescu-kormány volt külügyminisztere kerül. Ugyanebből a for­rásból jelentik azt is, hogy Cantacnzino mun­kaügyi és népjóléti miniszter szintén távozik és utóda Haţiegann Gyula, kolozsvári egyete­mi tanár, volt miniszter lesz. Az Universul Va- silescu Carpen ipari és kereskedelmi minisztert is megbuktatja s az ő helyére Ottescu belügyi alminiszter személyét hozza kombinációba. Vé­gül pedig, hogy az alminiszterek se ünnepel­hessék nyugodtan a husvétot, azzal fejezi be értesülését, hogy az összes alminiszterek távoz­nak és csupán Munteanu Râmnic, Pangal és Radian maradnak a helyükön. lorga & régi Európa ideálizmusáról és a külföldi szakértőkről kel, amelyek tisztázása érdekében tanácskoznak itt a francia szakértők. A Curentul foglalkozik Iorgának ezzel a második cikkével, megállapítja, hogy ez újabb, súlyos kommentárokra ad alkalmat, mert nyilt támadást jelent a Tardieu-terv ellen. A Dreptarea azt irja, hogy a kormány le­hetetlen helyzetbe kerül. Argetoianu meghívta a külföldi szakértőket, Iorga pedig a sajtóban szidja őket. Ez az eljárás valósággal példa nél­küli. Goga lapja, a Ţara Noastra megállapítja, hogy a külföldi szakértők ezekntán alig marad­hatnak az országban. Az îndreptarea szerint csak két eshetőség van: vagy hazautaznak a külföldi szakértők, vagy Iorgának kell kilépni a kor­mányból. A Mişcarea, Gheorghe Bratianu lapja szintén élesen kifogásolja a miniszterelnök eljárását, amely a nehéz helyzetet még jobban nehezíti. (Folytatás a 2-ik oldalon). a megromlott világban körülötte végbe és a hajó­törötteknek minő megdöbbentő roncsait hor­dozzák az élet hullámai, de ha anyagi eszközei meg is apadtak, a főpásztori lélek olyan maradt, mint a mese hőse, mint az a mesebeli bűvös ta­risznya, amely sohasem apad ki, mint az a csodálatos aranykrajcár, amely ha nem is fiad- zott, de nem kopott el soha és fényében mindig megőrizte a kiválasztott lélek rejtelmes tiszta­ságát. t'dvözlet és szeretet Majláth püspöknek, aki most életének uj határjelzőjéhez jutott. Üd­vözlet, szeretet, hála és alázat minden erdélyi magyar részéről, hozzá, aki Isten igazi szolgá­jaként mindig igazi emberként viselkedett. Majláth püspök titokban gyakorolta a jót és jótékonykodásai Erdélyben hova-tovább va­lóságos hitregévé nőtték ki magukat. Intimu- sai tudják, hogy nem egyszer milyen elhatáro­zásokra volt képes, hogy a bajbaesett emberen segítsen és visszavezérelje őt a hi vők és re­ménykedők táborába. Felekezeti különbség, egyéni rokonszenv nála nem számított — se­gíteni kell és ő segített. Fájdalom évről-évre mind nő azoknak a száma, akik a püspök anya­gi segítségére is rászorultak, de a lelkiekben is mindinkább feltornyosodott a tennivalók szá­ma, magát az egyházi életet is kikezdték a fon­dorlatok. Majláth atyai szive mind nagyobb elszomorodással nézhette, hogy mi megy ebben Iorga lapjának, a Neamul Romanescnak egyik utóbbi számában vezércikk jelent meg „A kétféle Európa“ címmel. A cikk párhuzamot vont a régi és a mai Európa között és azt a megállapítást tartalmazza, hogy a régi Európa sokkal több idealizmussal cselekedett és határo­zott, mint a mai, amelyet főként materiális ér­dekek vezetnek. A cikkért több bukaresti lap rendkívül éles hangon támadta Iorga lapját, amely erre leg­utóbbi számában válaszolt. A válasz szerint a miniszterelnök sohasem támadta az alkot­mányt, a jogot és az államrendet, hanem csak azokat a visszaéléseket ostorozta és ostorozza, amelyeket ezek jegyében elkövettek. A megje­lent cikk, amely Európára vonatkozik, nem érinthti a jogos érdekeket, csupán azt az ideo­lógiát kifogásolja, amely uj osztrák-magyar monarchiát akar kreálni velünk és ellenünk. — Ostobának kell lennie annak, — irja Iorga — aki egy dunai állam tervét összeté­veszti a tiszta és kimondott pénzügyi kérdések-

Next

/
Oldalképek
Tartalom