Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-01 / 100. szám

4

KeietiUjsxg

XV. ßVF. 100. SZÁM.

 szászvárosi nyugdíjasok az autó elé feküdtek és úgy akadályozták meg az adóhivatal

pénzszállítását

(Déva, április 29.) Hétfő és kedd, amint arról már beszámolt a Keleti Újság, Déván az állandó gyülekezés és tüntetés jegyében zajlott la Most kapjuk a hirt, hogy Szászvároson hasonló események játszódtak le. A nyugdíjasok megtudták, hogy az adóhivatal egymillióhétszázezer lejt köteles beszállítani a dévai pénzügyigazgatósághoz s emiatt elhatározták, hogy kivonulnak és testületileg fogják ezt megakadályozni s

követelni fogják, hogy elmaradt illetményeiket okvetlenül fizessék ki.

Az adóhivatalnak azonban felhatalmazása nem volt a szászvárosi nyugdíjasok kifizetésére, úgy, hogy emiatt mintegy 400 főnyi tömeg a szászvárosi Eminescu-Széi uccában elállta a ki járatot és a szó szoros értelmében véve, megakadályozta az adóhivatalt abban, hogy a pénzt elszállíthassa. Voltak egyesek, akik

az autó elé feküdtek és azzal tették le- hetéílenné, hogy a pénzt elvihessék ugyannyira, hogy a szászvárosi rendőrség kivonult s udvarias eszközökkel ugyan, de igyekezett az elkeseredett tömeget kapacitáíni, hogy ezzel a demonstrációjával nem sokat érhet el. At. nyugdíjasok sérelmét különben Ban- eiu alezredes tolmácsolta, aki több magas kaMEGJELENT MAGYARUL '

a komveradős It^vény Il-sk kiadása

Ára 20 lej. Kapható mindenütt (könyvkereskedésben, újságárusoknál). Megrendelhető tír. Mandel Fordító irodánál Cluj, Str. Memorandului 24. Vidékre 30 lej bélyeg ellenében portómentesen küldtük.

tonai nyugdíjas társával Szászvároson lakik s akik szintén resztvettek ebben a tüntetésben. A nyugdíjasok annyira kitartottak állásponjuk mellett, hogy keddre virradó éjszaka 20—22 tagu éjjeli őrség vigyázott fel az adóhivatalra s kedden is állandó csoportosulások voltak, úgy, hogy az adóhivatal

csak kedden éjjel titokban tudta a nagy- mennyiségű pénzt Dévára átvinni a szászvárosi nyugdíjasok nem kis elkeseredő sere.

Szerdán Déván a dévai és megyebeli nyugdíjasok ismét összegyűltek s megjelentek a prefekturán. Mivel a prefektus nem volt ott hon, dr. Dregan megyei igazgató fogadta okol s kijelentette, hogy tolmácsolni fogja a nyugdíjasok kérelmét a prefektus előtt, aki éppen ebben az ügyben utazott el Bukarestbe. Arra a kérelemre, hogy adjon fel táviratot, azt a választ adta, hogy felesleges,

hiszen Bukarest ezalatt a két nap alatt éppen elég jól lakhatott Dévával, mert egyik sürgöny és telet'oní'elhivás a másikat követte a prefekturáról a rokkantak és tanítók kérelmére és tüntetésére. A nyugdíjasok élén Horbay Ágoston ny ugalmazott polgármester állott, aki kérte, hogy az ünnepekre azonnal utaljanak ki nyugdijat. Candrea Valér volt alispán pedig az egyesület nevében kijelentette, hogy ezek után

a nyugdíjasok egyesületének vezetősége nem vállal garanciát a rend és csendért, mivel az elkeseredés határtalan, annál is inkább, mivel a hitel hosszú hónapok alatt teljesen megszűnt a nyugdíjasok részére. A küldöttség, amelyben mintegy G0—SO-an vettek részt, nyugtalanul hagyta cl a prefekturát, ahonnan a pénzügyigazgatóhoz vonult. A pénzügyigazgató kijelentette, hogy rendelet nélkül nem fizethet.

mujiiBiuiiraiimtitjiiimmmnmoiiiisiuinimimniiiiffmmcBfflmiwwmaiHtiinoiiimiBOUUin«

Látogassa meg a

Budapesti Nemzetközi Vásárt

május 7 —16-ig

Több mini ezer kiállító. 200 szakma!

Élelmiszer, textil, bútor, építőipari, bőr, vas• és gép, turisztikai és számos egyéb csoport. Kézműipari és háziipari csoportok.

Rádión üzenhet haza! SO °/o-os utazási fesártny májas Z-Z^-ig.

Romániában a visszautazásnál, Magyarországon úgy az oda — mint a visszautazásnál. Magyarországon ezenfelül33°/o-os kedvezmény a magyar vidék megtekintésére.

Vízummentes határátlépés. Nagymérvű kedvezmények.

gyógyfürdőkbe, színházakba és szórakozóhelyekre.

Vásár igazolvány és felvilágosítás kapható:

Budapesten : a vásárirodánál,

V. Alkotmány ucca 8.

Clo jón: „Hermes“ Biroul de Voiaj şi Cassa de Schimb, Calea Regele Ferdinand 13-nál.

„Keleti Újság“ kiadóhiv. Baron L. Pop 5. Cie. Int. de Wagons-Lits, P. Unirii 18-nál.

fl Faust első magyar előadása

Irta és az Erdélyi Irodalmi Társaság ülésén {elolvasta Gyalul Farkas dr.

(Folytatás és vége.)

Taust csupán Goethe halála után emelkedett világhírűvé. 1808-ban jelent meg Faust első része Kis baráti körben és tisztelői csudáinak, de az a felfogás uralkodott az illetékesek közt, hogy"színpadra nem alkalmas. 1820 máj. 21-én Berlinben udvari körökben műkedvelők színre hozták. Egy herceg játszta Mefisztót s a hallgatóság közt volt a porosz király is. A színházak meg mindig nem törődtek a müvei. Klingemann színpadra dolgozta föl, érzékeny családi rémdrámát csinálva belőle. Ezt a darabot és Holtéi feldolgozását,Goethe jóbarátja, Zelter is látta s ftfipkettőt nagyon rossznak találta. Minket azért érdekel Klingemann fércmüve, mert Konlossy Dániel Ferenc vidéki színigazgató, később a pesti Nemzeti Színház könyvtárosa, aki 1860-ban halt meg 63 éves korában e eim alatt: Klingemann Ágost: Dr. Faust Legenda öt szakaszban elmen szintén lefordította. Ezt a darabot adataink szerint a kolozsvári társulat tagjaiból alakult vándor társulat, közte Dérynével, elődta Pesten. 1827 december 7-én a városi nagy theátrumban, azaz a nercet színházban. Az ország több városában is játszták, Kolozsvárt már 1825 december 27-én először; Budán 1834-ben ezt a darabot, melynek zenéjét Seyfried Ignác, igen termékeny, de közepes bécsi német zeneszerző irta.

Holtéi darabját Kolozsvárt Ujfalussyné jutalomjátékául Foílinus János igazgatása alatt működő daltársulat adta elő 1846 február 24-én. A Kolozsvári Közlönyben, mely hetenkint háromszor jelent meg, olvassuk, hogy nagyon csalódott, ha valaki a Goethe Faustját remélte látni. Gretehen kimaradt a feldolgozásból. Uj- falussv é „Mefisztó testvérét“ Helént adta. A biráló Gyulai Ferencet, Gyulai Pál testvérét, a jeles művészt dicséri, mert Mefisztót, démoni erővel játszotta.

1829-ben játszták először Goethe Faustját

Braunschweigban, 1829 augusztus 28-án pedig Goethe 80-adik születése napján a weimari udvari színházban adták elő, Goethe azonban nem volt jelen. Két év múlva megjelent nyomtatásban Faust második része. Ám csupán 1875-bert adták elő első ízben mindkét részt a weimari színházban. Ebben az esztendőben dolgozta fel Nagy István és Dóczy Lajos két magyar fordításából összeállítva, Szász Károly versfordítását is felhasználva — maga is belekontár- kodva a fordításba, (mint maga írja) E. Kovács Gyula a magyar színművész, Goethe Faustját, melyet 1876 január 8-án adatott elő először Kolozsvárt. Ez a dátum Goethe Faustjának első magyar előadását mutatja.

E. Kovács Gyula szilire alkalmazását több vidéki magyar városban szinrehozták. Buda jiest csupán 1887 április elsején adták először Goethe Faustját, Dóczi Lajos fordításában, Paulai Ede alkalmazta szinre. Most, 1932-ben Ámbruss Zoltán fordításában adták elő március huszonkettedikén a budapesti Nemzeti Színházban s előadták az előjátékot is, mely a prológus előtt. a színházban játszik s melynek személyei az igazgató, a szindarabiró s a bohóc. E. Kovács Gyula solia egyetlen klasszikus mii szinrehozásánál sem érzett oly gyötrő aggodalmakat, mint Faust előtt. Ezt tőle magától nem egyszer hallottam Nemcsak az operettel kellett már akkor küzde nie, hanem az operával is, sőt éppen a Faust operával, melyet a legnagyobb sikerrel adtak Kolozsvárt is. Ezért minden lehetőt és nem lehetőt meg tett arra, nehogy az előre unalmasnak elhirelt müvet a közönség hidegen fogadja. Melyen megható az a tanulmánya, amilyent szokása szerint, nevezetesebb müvek előtt közölt egyik kolozsvári lapban és melyet Faust nagy gonddal és melegséggel irt meg. „Nem lehet, úgymond, e tragédia színpadon unalmas, már azért sem, mert ón a szinrehozásnál különösen a tragédiát kerestem a nagy költeményben. Kihagytam azt, ami filozófia, mágia Mellőztem Faustnak sok szép költői árjongását, mely csak a költő ihletett állapotát, de nem egy színpadra állított hős rohamos küzdelmét fpsti. Ellenben sértetlenül hagytam, mint szentséget. mint az igazi poézis glóriával borított oltárát, a Gretchen-tragédiát.“ íme Kovács Gyula vezető eszméi a Faust szinrehozatalánál, mely-.

ért azonban egyik bírálója 1915-ben mégis he-, vesén támadta. Nem védem a néhai művészt, de nem is szabad öt támadni. Az ellenvetéseknek filológiai szempontból igazuk van. Színi, gyakorlati szempontból E. Kovács kevesebb kifogásolnia Válót tett, mint mások száz, meg száz: színmű szinrehozatalánál és előadása alkalmá-i vai tesznek. Magam láttam a világhírű ifj. Sul- vini társulatától Romeo és Júliát, mely (a múlt század nyolcvanas éveiben) happy end-el végződött. E. Kovács szinrehozatalánál azonban kifogásolható hiba volt. hogy egy és másban az operaszöveg hatása is érezhető a scenirozásban. így is azonban a nagy siker meg volt s a ké-, sőbbi előadásokban ezeket a toldásokat kidobta maga E. Kovács. A klasszikus mü nagy, meleg sikert aratott és elterjedt mindenfelé az országban: E, Kovács Gyula érdeme is volt.

Az első előadáson magam is mint gyermek is ott voltam. E. Kovács művezetői jutalomjáté- kául adatta elő Faustot, szinrehozta a meny-, országban játszó prológust is. Faustot természetesen maga E. Kovács játszotta, óriási sikerrel, Mepliistofelest Mátray B. Béla, Margitot Boér Emma, Bálintot Szacsvay Imre. Az Ur szerepét a mennyben Szentgyörgyi István. A szinházi drámákból, igy Faustból, mint templomból ment haza a közönség, a külváros föld- míves népe és az ifjúság. De meg ne feledkezzem arról, hogy az előadásnak egyik szereplője, aki akkor Altmayert az Auerbach pincéjében mulató diáktársaság egyik tagját játszotta, ma is él, mint életerős tisztes aggastyán, aki E. Kovács szellemében nagy érdemeket szerzett, mint a kolozsvári nemzeti színház igazgatója, hogy innen a Vígszínház igazgatójául távozzék Budapestre: 1.Fúrói Mór régi, jó és becsült barátom. Továbbá föl kell említenem, bogy Faust első előadásának első felvonás után a színpadon küldöttség jelent meg (a függöny mögött) és néhai dr. Szász Béla egyetemi tanár vezetésével tisztelgett E. Kovács Gyula előtt. A küldöttség és a közönség nevében Szász Béla meleg elismeréssel üdvözölte E. Kovács Gyulát és értékes ajándékot adott át a művésznek.

Goethe halálának Századik évfordulóján mélységes hódolattal hajiunk meg Faust költője előtt, kinek kolozsvári famulusa a kolozsvári temetőben nyugvó nagy művészünk volt-