Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-25 / 117. szám

XV. E VF. 117. SZÁM. KuEtiUjsm i •agWKWBt  kolozsvári liberális kongresszus jobb kisebbségi politikát és Erdély érdekeinek védelmét Ígérte Canossajárás a múltért - Duca és Tatarescu voltak a pártközpont szónokai (Kolozsvár, május 23.) A liberálisok kolozs vári kongresszusához a bukaresti lapok szolgál­tatták a harsogó nyitányt. Megkezdődött a nyári szünet, talán ennek tulajdonítható, hogy bizonyos érdeklődés fogadta a gyűlést, a káni­kula sovány szenzációját. A beharangozott ese­mény azonban nem következett be. Duca és Vaida találkozása elmaradt. Egyik kolozsvári lap határozott formában irta meg, hogy a két párvezér még a szombati nap folyamán semle­ges helyen találkozott és hosszasan tárgyaltak kormány buli tató közös akciójukról. Felkeres­tük Vaida Sándor volt minisztert, a nemzeti parasztpárt erdélyi törzsfőnökét, aki a legkate- górikusabban megcáfolta, hogy Dúcával tár­gyalt volna. Ugyanakkor pedig a legridegebben elzárkózott az elől, hogy a két párt közös akció­jával kapcsolatosan nyilatkozatot tegyen. Kisebbségi szempontból a vasárnapi kon­gresszusnak érdekességet ad az a körülmény,, hogy a liberális pártvezérek a kisebbségek felé több megértést, több barátságot mutattak s a Bratianu féle sztereotip kisebbségi nyilatkozatot kiszélesbitették, de a kisebbségi jogok kiterjesz­tésére most sem mondtak semmi konkrétumot. letörésére. Többen szólaltak még fel: Cipaianu. Chandrea, Lobontiu, Mosoiu tábornok, de fel­szólalásukban semmi újat nem mondottak és in­kább a megyei tagozatok működéséről számol­tak be. Bukaresti hangok. Azután a bukaresti vezérkar vonult fel, hogy a várva-várt politikai deklarációkat meg­tegye. Elsőnek Inculet volt miniszter intézett kirohanást a mai kormányrendszer ellen. Be­széde végén szokatlanul éles hangot üt meg: — A Iorga-kormányt, ha akarják fenn, ha nem akarják, a kívánságotokra el fogjuk a he­lyéről távolítani! Ezt a kijelentést nagy üdvrivalgás és zugó tapsvihar fogadta. Bratianu Constantin ugyan­ilyen hangnemben folytatja. Különösen Iorga miniszterelnököt aposztrofálja rendkívül gú­nyosan. Titeanu Eugen az önkényuralomról be­szélj amely alkotmányellenes módon meg­fojtja az ország népének az igazi akaratát. Csak mást 90 te/ a Zilahi „Két fogoly“ könyvnapi propa­ganda kiadása kötve, aranyozva, pehely- papiron. Könyvnap után a régi bolti ár lép érvénvbe. Utánvéttel, vagy eK'refizetve portómentesen LEPAGE, Cluj-Kolozsvár. Mint a cseka, kémszervezettel dolgozik, szolgá­kat és szakácsnékat állit lesbe és azzal figyel­teti a politikai pártok vezetőinek minden lépé­sét. Titeanu azután gúnyosan aposztrofálja Go­gát, mint költőt és mint politikust. A gyűlés egyes tagjai azonban ez ellen a legélesebben til­takoznak, pillanatig attól lehet félni, hogy bot­rány tör ki, de Duca pártelnök csendet paran­csol és a teremből kiutasítja a zajongó gogistá- kä t* Tatarescu volt miniszter, midőn megjele­nik az emelvényen, zajos ovációval fogadják. Itt az ideje — mondja, — hogy az ország poli­tikai élete visszatérjen az alkotmányos élet ki­próbált formái közé. Ezt máskép pedig elérni nem lehet, csak úgy, ha a kormány haladékta­lanul távozik a helyéről és az alkotmányos élet uralmát újból visszaállítják az országba. — Lesz elég erőnk ahhoz, hogyha a kor­mány nem fog lemondani, kényszerítjük’ a le­mondásra. És azután áttér a kongresszus legfontosabb pontjára. Emelt hangon jelenti ki, hogy a mai rendszer elleni küzdelemben az összes ellenzéki pártoknak egyesülnie kell abban, hogy egy közös front kiépíté­sével a mai kormányt a helyéiül elker­gesse és az alkotmányos életet az ország­ban visszaállítsa. Dúca C&Eossát jár Tanügyi sérelmek. A kongresszust különben délelőtt tizenegy órakor a Magyar Színházban tartották meg Előbb a különböző megyék tagozatainak a veze­tői szólaltak fel és intéztek ostromot a Iorga- kormány törvény és alkotmányellenes intézke­dései ellen. Octavian Pop szebeni delegátus az erdélyi tanítóság nevében szólalt fel, megható színekkel ecsetelte a nagy nyomorral küzdő ta­nítóság helyzetét és különösen kiélezte Iorga miniszterelnöknek a magatartását, aki a tanítók delegátusa előtt bántó cinizmussal viselkedett és még mai napig sem orvosolta a jogos sérel­meket. Utána Stefanescu Goanga, a kolozsvári egye tem professzora tartott nagyhatású beszédet. Éles hangon kritizálja a kormány működését. „Lábbal tapossák az alkotmányt, a fennálló tör­vényeket és Iorga cinizmusa odáig terjed, hogy a tantestületek képviselői már a sérelmeiket sem mondhatják el, — mondotta a professzor. Hogy kenyér sem jut elég az asztalunkra, tud­ja mindenki, de sokkal jobban fáj, hogy szabad­ságunkat és a jogainkat veszik el, ami még a kenyérnél is fontosabb.“ Szólamok a kisebbségek felé. Draganu kolozsvári egyetemi professzor hi­vatalos deklarációt olvas fel a kisebbségi kér­désről. Már maga az a tény, hogy az egyik elő­adó kizárólag a kisebbségi kérdéssel foglalko­zik, azt mutatja, hogy a kongresszus nagy súlyt helyez erre a problémára, de ha a dekla­rációt figyelemmel hallgatjuk, rájövünk arra. hogy csak a hang más, de a lényeg ugyanaz. Most is csak azt halljuk, hogy a kisebbségek le­gyenek lojálisak, illeszkedjenek bele az állami élet kereteibe és akkor respektálni fogják a ki­sebbségek nyelvét, hitét, szokásait és tradícióit. Arról nem szólott a professzor ur, hogy a rornáh'impérium óta a magyarság egyebet sem csinál, csak megpróbálja az itteni viszonyok óf az államélet keretei közé úgy beilleszkedni amint azt a fennálló alkotmány és törvények megkövetelik. És mégis folyton csak ezt az üres frázist hallja, amelynek a folytonos hangozta­tása csak arra jó, hogy a beígért jogok és ked­vezmények betartására és teljesítésére a külön­böző pártok és kormányok kibúvót keressenek. Még néhány üres frázis és olcsó Ígéret után dr. Dunca Jenő szólalt fel és mindjárt a revizionis­ta propaganda veszélyére hivta fel a figyelmet, mintha a revizionista mozgalmat a kisebbsé­giek irányítanák. Chirila tanár a bolsevista propagandáról beszélt. Felhívja a kongresszus tagjait, hogy a jövőben éber figyelemmel kisérjék a kommu­nista propaganda terjedését és a kormány min­dent kövessen el a subverziv politikai eszmék Ezután Duca, a párt elnöke emelkedik szó­lásra. Reflektál az előtte elhangzott felszólalá­sokra és megigéri a bajok orvoslását. — Nem ígérhetünk mi sem rendkívüli dol­gokat. Mágikus formuláink nekünk sincsenek a válság megoldására, de a liberális párt meg fogja találni a módját annak, hogy alkotmányos eszközökkel javítson az ország pénzügyi hely­zetén és megszüntesse a törvénytelenségek soro­zatát. Beszéde végén beismeri, hogy a múltban Erdélyt sok te­kintetben mellőzték és megsértették. Beismeri továbbá, hogy a hitelelosztás során s többi tartományok jobban jöttek ki. Nagyobb itt a munkanélküliség és elevenebb az ipari vál­ság és veszélyben a fatermelés az állatkeres­kedelem és sokkal rosszabbak a gazdasági viszo­nyok is. Azután a kisebbségi kérdéssel kapcso­latosan kijelenti, hogy az elmúlt tizenkét esztendő alatt a kisebb­ségekkel szemben nagyon sok hibát kö­vettek el. Ezt a kijelentését meg is indokolja. A regá- tiak nem ismerték a kisebbségi kérdést és a lel­kűkben élénk sebeket hagyott a háborús emlék. Most azonban, — folytatta Duca, — megismer­tük egymást és határozottan állítjuk és ígérjük, hogy a jövőben ugyanezeket a hibákat nem fog­juk többé elkövetni. Kinyújtom a testvéri ke­zemet a kisebbségek felé és az állami konszoli­dációs munka érdekében együttműködésre szó­lítom fel őket. í A kisebbségi kérdés után appellált az erdé­lyi népek szabadságszeretetére, az erdélyi lélek polgári öntudatára és alkotmánytiszteletére. Be­széde végén felhívja az erdélyieket, hogy segít­sék a liberális pártot a mai alkotmányellenes rendszer megbuktatásában. Szilágyság! »IHéra & Co.« autóbusz menetrend. Érvényes 1932. Május 22-től. Csúcsa—-SzHágysomlyó—Nagykároly—Szatmár í INDUL ÉRKEZIK 1.1 ii. i m. ív. I. ii. m. 1 ív. 5 1 11^1 13 1 1830 1 * 1 ' Zilah 8 9S0 13001 20« 540 1 1JM| 1340| 1910 Varsóié 72O T 840 1 1250| 2006 8S0 1'12äofi945 6 1 12l5| 14 1 1930 Szllágysomlyó 730 i _ I 1530| _ Tárnád 5«o- 1 - 11815 830 1 _ 1 103O| _ Nagykároly 1 43O- 1 - 1 17“ 945 1 _ 1 _ 1 _ Szatmár —- 1 - 1 16 ÉRKEZIK INDUL Zilahon vonat csatlakozás Z3ibó—Nagybánya felé 8« órakor. Autóbusz Szilágy-Cseh felé 13£° órakor. Csúcsa—Szilágysomiyó. INDUL ÉRKEZIK 1.1 ii. i m. 1.1 ii. i in. — 11055*| 18* fi Csúcsa 7 11530| ­7* 1 12>®| 19ls 1 Kraszna 1 6 j 14 “1 202* 715 1 1220| 1030I 1 Varsóié 1 545 1 13«| 20 74O 1 1240| 20 ♦ Szllágysomlyó 9 530 1 1330| 1946 ÉRKEZIK 1 INCUL * Varsoleon csatlakozás Zilahra. — Csúcsán vonatcsatlakozás Kolozsvár. — Bucureşti felé 7M ónkor személy, 907 rapid. 10“ gyors, 16-*8 személy, 18»! gy or*. Nagyvárad felé 81! gyors, KP’ gyors, 16« személy. Asszonyok öröme és kincse. Megjelent a Dr. Szentpéteryné által irt' ,yás én Szakelcsköny vem" című szakácsmü- vészeti könyv IV-ik bő­vített kiadásban, 380 oldal terjedelemben; a mü 200 drb. igen szép szemléltető képpel van illusztrálva. Az utolsó évszázadban a legna­gyobb és legtökéletesebb szakáesmüvészeti könyv ez. Minden háziasszony örömmel veheti kezébe ezt a nagyszerű segítő társat, mert 1000 drb. könnyű stílusban megirt recepten közli a modem szakácsmüvészet termé­keinek leírását: Keve­sek, sültek, tészták, be­főttek stb. készítését. Bővebben foglalkozik a polgári háztartások ét­rendjével és a befőzés művészetével stb. A sza­kácskönyv ára díszkötés­ben 150 Lei, fűzve 125 Lei. Kapható az ország összes könyvkereskedé­seiben és Füssy József kiadónál, iTordáa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom