Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-23 / 116. szám

XV. E VF. 116. SZÁM. KeietiUjsxg Görögországban ismét kitört a forradalom Az ország több részében fegyveres barrikád harcok folynak a rendőrök és felkelők között Londres * Az adeni hajókatasztrófa egyik áldozata Albert Londres, ismert francia újságíró. Érde­mes megállani a nevénél. írónak is jelenté­keny. Már szép sikerei voltak a még ma is vér­bő francia literaturában, de Londres újságíró akart lenni, mint annyi francia iró, akik szü­netlenül érezték, hogy ez a két mesterség tulaj­donképpen egy és egyik nem lehet meg a má­sik nélkül. Minden jó regény beszámoló, riport a kör­nyező életről — ez a felfogás már Chateau­briand óta hagyomány a francia szellemi élet­ben. Természetesen: meg voltak és meg vannak a határvonalak a francia zsurnalisztika és a francia irodalom között és Londres sem igyeke­zett tudatosan, programszerűen e demarkációs vonalakat elmosni, ö tulajdonképpen egy uj mü fajt teremtett meg az újságírásban, a könyv­zsurnalisztikát, az úgynevezett grande reporta- ge-ot. Elmenni hazulról, beutazni a vi­lágot, a művészet legmagasabb eszközeivel, az ábrázolás legfinomabb írói műszereivel vissza- tükröztetni az életet, amelynek ismertető jele az irodalommal szemben elsősorban az, hogy nem a képzelet szülötte — bármennyire is a teremtő képzelet az élet képének magasabbren- dü valóságérzését nyújtja — hanem pontos, megbízható utánajárása a tényeknek, lelkiisme­retes megrajzolása helyzeteknek és állapotok­nak. Londres évek hosszú sora óta járta a föld­kerekségét, ma egyik kontinensen, holnap a má­sikon, de nem a globetrotter nyugtalankodó ér­zésével friss utibenyomások mohó vágyától sürgetve, de határozott szociális céllal: szá­mot adni emberi nyomorúságokról, visszaélé­sekről, igazságtalanságokról. Van egy könyve „Dante nem látott semmit“, amelyben minden szépítés nélkül irja le. hogy Biribiben (Guya- mala), a francia büntetőtelepeken minő kegyet­lenséggel és embertelenséggel kínozzák meg a fegyenceket — ez a munkája Franciaországban oly kinos feltűnést keltett, hogy be akarták zár­ni és örökre elnémítani a tollát. Egy másik könyvében — Blanche et noir — a francia afri­kai gyarmatokról számol be, a kisajtolt nége­rek életéről, akik reménytelenül várják sorsuk megjavulását a világ_legcivilizáltabbnak mon­dott nemzetétől, de hiába. ,,Ut Buenos Ayres felé“ cimü munkájában a leánykereskedelem el­képesztő tragikus hőskölteményét rajzolta meg és igy tovább, minden munkája egy vádirat egy jóvátétel az elnyomók ellen — az elnyomót tak érdekében. És hogy Albert Londres ebben a: esztendőben a Balkán államaiba is le akart utaz ni, ez csak azt mutatja, hogy érdeklődése nem hagyta figyelmen kiviil földünk egyetlen ár- nyékbaborult területét sem és hogy a félteke ezen a vidéken is lett volna mondanivalója az emberiség számára. Bizonyos, hogy Londresen kívül manapsá; ma már számosán akadnak, akik a grande re portage nemes mesterségét űzik Brilliáns iró i iportere a franciáknak a jelenleg Pesten tar tózkodó Luc Durtain. Henry Beraud. Duhamel a németeknél Holitscber, Amerikában TJptor Sinclair, hogy hamarjában csupán ezt a néhány markáns nevet vessük tollhegyre. Az Íróban lap pango igazságosztón ős felelősségérzés mind nagyobb számban kényszeríti az Írókat, hegy bányásznak öltözve lehatoljanak a bánya mé- I veto, megosszák életüket London nyomornegye­dének, vagy Csikóén alvilága lakóinak'éle­tevei. hogy a Svon Hedin-ek és Vámbéri Ár­minok fanatikus példáit követve benyomó Ha- male exotikus népek rejtelmes világába is — nemrégiben például egy francia irónő egv pá risi örömházba szegődött, hogy a társadalom e számkivetettjeinek életét közvetlen közelből ta­nulmányozza. író nem nézheti ma már a vir’ got kényelmes íróasztala mellől, nem találka' ki regényes helyzeteket, nem elégedhetik mc karakterek hajszálfinom nyomozásával, nem elég beleélnie magát bizonyos társadalmi hely­zetekbe, ám kötelessége áldozatok, szenvedése1- és veszedelmek árán is vállalni a modell sorsú*, hogy információja róla teljességgel hiteles le­gyen. Ennek az igazán büszke írói feladatnak leg- neveztesebb képviselője volt Londres. aki ka­landos életpályája alatt csak annyit szokott vesztegelni Párisban, mint egy csavargőzös a kikötőben, hogy ellássa magát élelmiszerrel és fűtőanyaggal. És hogy Londres hivatása közben pusztult el, egy égő hajó fedélzetén, ez csak ke­rekebbé tette életét és ugyanazt a mély érte!» met nyújtotta neki, mint a katonának, aki a harcmezőn, vagy a szabadsághősnek, aki a bar- rikádokon esik el. (I.) (Athén, május 21.) Görög politikai körök bizonyosra ve8.dk, hogy Venizelosz még szom­bat este lemond, ilirek szerint az uj görög kor­mányt Papanastasion fogja megalkotni a libe­rálisok támogatásával. Szófiába péntek este óta egyre sűrűbben érkeznek hírek arról, hogy Görögország több nagy városában for­radalmi jellegű megmozdulások történ­tek. A görög munkások ezek szerint az értesülések szerint az egész országban (Tokió, május 21.) Rador jelentések szerint nem sikerült létrehozni a megegyezést vezető katonai körök és a parlament között. A tör­vényhozók parlamenti kormány alakítását kí­vánták, mig a katonai vezetőknek az a szándé­kuk, hogy olyan nemzeti kormány alakuljon, amely mindig engedelmes eszköze lenne a had­sereg vezetőinek. A helyzet kiéleződött. Szá­molni kell azzal, hogy diktatórikus kormány kerül Japán élére. Későbbi jelentés szerint katonai dikta­túra vette át az uralmat Japánban. A diktatórikus kormány összetételéről még hi­ányoznak az értesülések. A megbeszélések köz­(Bukarest, május 21.) Iorga miniszterelnök a prefektusok értekezletén a tisztviselők láza- dozásának a letörését helyezte kilátásba s töb­bek között letiltotta, hogy a tanítók külön pre­fektusi engedély nélkül gyűléseket tartsanak, Az állami oktatók szövetsége, amelyhez a tanárok, tanítók és egyetemi tanárok tartoz­nak, hivatalos közleményt tett közzé, amely többek között kijelenti, hogy a szövetség tagja: tudomásul veszi a miniszterelnöknek a prefek- tusok értekezletén a tanítókra vonatkozólag tetl megjegyzéseit és fenyegetéseit. Azonban a miniszterelnök kijelentései nem fog­ják megakadályozni az éhhalállal küz­dő tanítóságot abban, hogy a prefektu­sok engedélye nélkül gyűléseket tartson ős további magatartásáról döntsön. Az oktatók szövetsége tudatában van annak, hogy a taní­tók és tanárok képezik egyik legfoutosabl alapját az országnak és a királynak. Tiitako> nak ezért ama koncepció ellen és ama igazság talansúg ellen, amely szervezkedési jogaiba, semmibe akarja venni. Az oktatók szövetség, elhatározta, hogy a három szervezetet májiu '29-re a bukaresti Atheneum-nagytermében kö­zös kongresszura hívja össze, mely kongresszus son a köztisztviselők szövetségének és az ortho clox klérusnak delegátusai is résztvesznek. A kommüniké éles hung,ja nagy feltűnést kelt országszerte. A Lupta érdekes cikket közöl a kormány­nak a tisztviselők fizetésére vonatkozólag ter­vezett intézkedéseiről. Arról volna szó, hog5> a francia szakértők javaslata alapján egy évre szabadságolná a tisztviselők egy , kimondották a szrájkot s több helyen összeütköztek a rendőrökkel. Görögmacedoniában és Thraciában véres uccai harcok folynak. A Vreme szerint Xantiban, Dramaban és Gümülgiben a rendőrök és a tün­tetők fegyveres barrikádharcot folytatnak. Sztrájkolnak a postai alkalmazottak is. A gö­rög határon a határőrséget megerősítették. Szófiába érkező repülőgépek utasai megerpsi- tik a görögországi forrongásokról érkező híre­ket. * 59 pontjában túlnyomóan az uj japán külpolitika irányvonalainak megállapitása áll. A hadse­reg hir szerint egyre jobban ragaszkodik ahhoz a követeléséhez, hogy a konzervatív pártban tisztogatást kell végrehajtani, valamint a kis­kereskedők és kisgazdák azonnali megsegítésé­hez. Londonban és Párisban úgy tudják, hogy csak órák kérdése újabb hadüzenet Kina részére. Az uj diktatórikus kormány nem jöhet más programmal, mint a háborúval és a köz­hangulat nyomása alatt az erős kéz politiká­ját kell érvényesítenie Mandzsúriában. részét, valamint a hadsereg tisztikará­nak egy részét is. Ez a szabadságolás azzal volna indokolva, hogy a szakértők megállapitása szerint az ország tisztviselőinek száma túl magas, de nem any- nyira a közigazgatási tisztviselőké, mint inkább a szaktisztviselőké így tanárok, tisztek, bírák vannak fölös számmal Körülbelül 59 ezer a fölös tisztviselők száma és ennyit szabadságolnának olyan formán, hogy felhívást intéznének a tiszt­viselői kaihoz, kik akarják magukat egy évre szabadságoltatni. Ezen év alatt a szabadságolt tisztviselők fél fizetésüket kapnák meg, de jo­gukban állana magánalkalmazást vállalni sza­badságuk tartamára, anélkül, hogy az állam­nál szerzett jogaikat ez a szabadság, amit ép­pen az állam érdekében vállalnak, bármikép is befolyásolhatná. A kormány francia példára hivatkozik, amikor ezt a tervet életbe akarja léptetni és reméli, hogy kedvező hatása lesz ilyen irányú kezdeményezésének. A Lupta hírét hivatalos megerősítés hiá­nyában kellő fönntartással kell fogadni. A pénzügyminisztériumnak azzal a határo­zatával, hogy a tisztviselő fizetések májusi részletének egyelőre felét folyósítja, a Cuvân­tul újból leszögezi azt a már régóta hangozta­tott álláspontját, hogy a kormány a külföldi kuponok fizetésére havonta összegyűjtött öt- százmillió lejt a külföldi fizetések ideiglenes felfüg­gesztésével inkább a tisztviselők kielégí­tésére kellene felhasználja, mivel et az összeg elég volna arra, hogy bel­földi fizetési helyzetet megfelelően stabilizálja. Japánban katonai diktatúra vette át a kormányzást Órák kérdése az uj hadüzenet és Mandzsúria fegyveres annektálása Ötvenezer tisztviselőt akar- nak egy évre szabadságolni Az állami tanárok és tanítók szövetsége éles kangon válaszolt a miniszterelnök fenyegetéseire — Engedély nélkül is tartanak tanítói gyűléseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom