Keleti Ujság, 1932. május (15. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-15 / 110. szám

1932^mâ fus 15. * I^CI9(lri)CKP WÁ előfizetés belföldöm Egyévra 800, félévre 400, negyedévre 200, egy Héra 70 L. Egyes szám ára 3 ’!•!« Mi van Jugoszláviában ? ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP SzarkesztSség! és kiadóhivatal! telefon: 508, 6.94 XV. évfolyam 4c 110 szám Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Feng5, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P. Egyes szám ára 29 ffIMér. Nap-nap után riasztó hirek érkeznek Jugo­szláviából. Forrongások vannak, szakadatlan uecai tüntetések, a hadsereg egységesen kifo­gástalan — ezt mondják. Közben egyre adják ki a megnyugtató cáfolatokat, de e cáfolatok ellenére is burjánzanak a forradalmi hirek úgy, liogy a közvélemény nem képes egykönnyen na­pirendre térni fölöttük. Valószínűnek tartjuk, hogyha vannak is Belgrád uccáin és a még mindig meg nem szi­lárdult birodalom egyes részeiben nyugtalansá­gok, ezek csak egy tűzhányókkal teli vulkáni­kus területnek kisérő jelenségei, amelyek nem aggodalmasabbak, mint voltak tegnap, vagy tegnapelőtt, mindaddig persze, amíg a rejtett erők egy szép napon meg nem mozdulnak. Egy olyan földterületen, ahol el nem aludtak a poli­tikai kráterek, még mindig inkább lehet tarta­ni katasztrófáktól, mint ott, ahol az esetleges kataklizma nem egyenes következménye a talaj geológiai természetének. Jugoszlávia egyesülé­sének pillanata óta nélkülözi a szilárd állam­alakulás kellékeit és az utódállamok, vagy mondjuk időszerűbben a kisantantállamok kö­zött éppen Jugoszlávia volt az az állam, amely leginkább sínylődött népeinek belső viszálya miatt. Ha más országok is elkövetnek belső és külső politikai baklövéseket, ha tépődnek és morzsolódnak a gazdasági válság rettentő nyo­mása alatt, Jugoszláviának meg voltak a maga külön egészen sajátságos bajai, amelyek csak tetézték amúgy is nagy nyomorúságát. Jugo­szlávia keresztülesett a belső forrongások egész sorozatán, merényleteken, terrorcselekedeteken, ádáz testvérharcokon, keresztülesett a fiatal demokráciák gyermekbetegségen is, amely be­tegségeket esztelenül a diktatúrával próbáltak kikurálni, hogy milyen eredménnyel, azt ma már a diktatúra kényszerlikvidálásánál eléggé látjuk. Éppen ezért, ha túlzottak is azok a be­állítások, hogy Jugoszláviában riasztó fornadal- mi jelenetek zajlanak le, egyenesen nevetséges volna ennek szélsőséges ellentétét állítani: Ju­goszláviában tökéletes a rend, a helyzet nem ad aggodalomra okot, Jugoszlávia virágzik és záloga az európai fejlődésnek. . Egy kicsit mosolyogni kellett akkor, amikor Zsivkovics diktátor két héttel ezelőtt azzal adta vissza mandátumát, hogy egy év alatt eleget téve az ország konszolidálásának, most már nyugodtan következhetik az alkotmányos éra. A jugoszláviai belpolitikai helyzet nyilván­valóan megmutatja, hogy Zsivkovicsnak egé­szen más természetű okok miatt kellett vissza­vonulnia. Bizonyára azért, mert be kellett lát­nia, hogy a diktatúra nem alkalmas egy nép politikai nevelésére, noha éppen ezt hozta fel érvül. A diktatúra nem tudta megoldani nem­csak a horvát-szerb ellentétet, de egy csomó más problémát sem, amelyek mellé odasarjad- zottak égető főiskolai problémák, tisztviselői nyomor, hadseregelégedetlenség stb. stb. Jó, azok a delegátus urak, akik Jugoszláviának ezekben az izgalmas napjaiban alkalmuk van a belgrádi kisantant konferencián részt ven­niük és egy főváros külső képéről a helyszínén végzett tanulmányozások után következtetése két levonni bizonyos forrongási megmozdulá­sokról — esetleg ezeknek ellenkezőjéről —■ most megszerezhetik maguknak az alkalmat arravo- natkozólag is, hogy miért éppen Jugoszlávia; területe az, amely legalkalmasabb a nyugtalan- ság híreinek terjesztésére? Egy kicsit a kiaan­A berlini követség éléről hozta haza a kor­mány Tasea Gbeorgbe professzort, az ipari és kereskedelmi miniszteri székbe. Lesznek olyan román párthangok, amelyek ezt a miniszter- változást úgy fogják feltüntetni, hogy ismét a franciaellenes gazdasági törekvések újabb erő­sítéséről van szó. Ez az ilyen beállítás nem ér­dekel bennünket, mert a gazdasági élet követel­ményei nem engedik meg az^ ilyen politikai szempontoknak a keresését. Az uj miniszter azonban programkijelentéseket bocsátott nyil­vánosságra, amelyeket megdöbbentŐeknek lehet mondani. Ó a kollektiv gazdasági berendezke­désnek a hive és ha csak elméletről van szó, akkor Írhatna tanulmányt erről könyvben, vagy újságcikkben. A kollektivizmust a gya­korlati élet irányításaképpen miniszteri pro­gramul tűzni ki, hihetetlen nagy vállalkozás. Olyan nagy, hogy ezzel mindent fel lehet borí­tani, de a magántulajdon rendszerén álló álla­mi létnek egy miniszteri székéből való ilyen átépitése lehetetlen. Az, amit Tasea miniszter elérhet, nem lesz egyébb, mint egy sereg uj ren­delkezéssel egy sereg uj állami beavatkozás a magángazdaságba, a magántulajdonba s ennek következménye a gazdasági élet újabb lebéni- tás. A miniszter a kollektivizmusról mondott elméletében finom megkülönböztetést állit fel a konamunisztikus és statisztikus gazdasági el­képzelések között. Ez az elméleti választófal sok­kal vékonyabb, sokkal finomabb annál, semhogy a gyakorlati kísérletezésben fenntartani lehet­ne a létezését. De a mai európai viszonyok kö­zött éppen Románia a legkevésbé alkalmas ál­lam ahoz, hogy ezidőszerint e kísérletezés terü­letévé válassza ki egy elméleti ambíció, amely millióknak az életlehetőségét boríthatja fel el- képpesztő mértékben és módon. A magángazda­ságra teljesen rátenni az állami adminisztrá­ciónak a kezét, a mi mai viszonyaink között olyan felborulást idézhet ez a szándék elő, ami­nek a kilátásairól még beszélni sem jó. Már csak a puszta kijelentések is alkalmasak a gaz­dasági lehetséges tevékenységek riasztó felper- zselésére. Egy ilyen miniszteri program hiány­zott abban a helyzetben, amiben élünk, hogy a még várható jó kilátásokat is lerombolja. Az uj miniszter programja Bukarestből jelentik: Tasea, az nj ipar- és kereskedelmi, miniszter tegnap elfoglalta hiva­talát. Ez alkalommal tartott beszédében hang­súlyozta, hogy a gazdasági élet uj rendszer felé tör és erre fel kell készülni. A Dimineaţa munkatársa megkérdezte a minisztert, milyennek látja a gazdasági élet uj rendszerének kilátásait, mire Tasea a követke­zőket válaszolta: — Az individualisztikus gazdasági rend­szer láthatóan lejárta magát és helyébe a kol­lektivizmus igyekszik lépni és pedig vagy állami, vagy kommunisztikus for­mában. Utóbbi kifejezés alatt természetesen nem sza­bad a szovjetekre gondolni, amelyek csak kompromittáltak ennek a gazdasági rendszer­nek a fogalmát, én úgy látom, hogy az etatisz- tikus rendszer felé haladunk, amely hosszabb ideig fog fennmaradni. Az ujságiró további kérdéseire Tasea idézte annak a nagy gondolkodónak sza­vait, aki szerint „Európa az őrültek háza“, de annak a véleményének ad kifejezést, hogy vannak még, akik nem vesztették el tisztánlá­tásukat és akik biznak abban, hogy Európa be­tegsége gyógyítható. Lemondatták Tataru erdélyi ál­lamtitkárt is. Politikai körökben a kormány átszervezé­sével kapcsolatos hetek óta tartó izgalom telje­sen elült, amikor kiderült, hogy csak Vasilescu Carpen lép ki a kormányból és öt alminiszter, akik között három erdélyi és kettő bcssz- arábiai. őt alminiszter megmaradt és pedig Ottescn, Muntenu Râmnic belügyi, Pangal sajtóügyi, Zamfir Bratescu pénzügyi és Brandsch Rudolf kisebbségi alminiszterek. Nagy feltűnést kelt Tataru erdélyi alminiszter lemondatása, aki nagyszabású Ígéretet tett nyilatkozataiban. A Curentul szerint az eddigi lemondások csak bevezetői voltak a kormány átszervezésé­nek. amely néhány hét múlva mégis be fog kö­vetkezni. (Folytatás a 2-ik oldalon). tantállam többi államai is már von Haus aús tapasztalhatták keserűen, hogy bizonyos eset­tekben hogyan néni szabad kormányozni, e te­kintetben Jugoszlávia földjén is otthonosan mozoghatnak, de Jugoszlávia szélesebb alapo­kon, sürüsitvr, úgyszólván töménykivenatok- baa mutatja bo agy kormányzási politikának gyökerében elhibázott voltát. Valéezinii, hogy a konferencián zavartalanul fogják megtárgyal­ni a dunai államok föderációjának tervét — és segítse az Isten, hogy okos munkát végezzenek, — de mellesleg szerezhetnek némi tapasztalato­kat, amelyek értékesek lesznek saját számukra is. Jugoszláviában nincs forradalom, az ilyen természetű hirek nagyjából légből kapottak, er­ről, aki kün jár, inog is győződhetik, de: maga kárán tanul az okos és Jugoszláviában lehet tanulni. ki uj iparügyi miniszter programmja féle lemmel tölti el a gazdasági érdekeltségeké A kollektív termelésnek s a fogyasztás állami szervezi sének a híve — Rist a francia szakértőkkel Nagysze benben végez tanulmányokat s aztán hazautazik

Next

/
Oldalképek
Tartalom