Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-10 / 83. szám
XV. ÉVF. 83. SZÁM. KELlTlUjSXG 3 A négy hatalmi konferencia eltemette a Tardieu-féle tervet A dunai államoknak egyelőre a masuk ereiére támaszkodva, türelemmel kell várniok (London, április 8.) Pénteken délelőtt megnyílt a négyhatalmi konferencia ülése MacDonald elnöklete alatt. A hivatalos eél az volt, hogy a hatalmak kiküdöttei meghallgassák az elsőszámú bizottság jelentését. A jelentés a konferencia bizonytalan időre való elhalasztását javasolta az ellentétekre való tekintettel, és a kiküldőitek ebben az értelemben határoztak, majd megszövegezték a következő hivatalos kommünikét: — A konferencián képviselt kormányok ogyetértenek abban, hogy a dunai államok pénzügyi és gazdasági helyzetének szilárd alapra való fektetése gyors és egységes akciót követel és az ilyen akció Európa gazdasági rekonstrukciójának érdekeit szolgálja. A kapcsolatosan felmerült számos kérdés további megvizsgálást és felvilágosítást tesz szükségessé. A jövő héten Genfben tartandó tanácskozások lehetetlenné tennék a jelenlegi tanácskozások azonnali folytatását. Ilyen körülmények között a négy kormány megállapította, hogy a másik három kormányhoz haladéktalanul alaposan átgondolt közlést intéz, amelyben ismerteti n fenti pontokat és a további haladás lehetővé tételére legalkalmasabbnak látszó módokra vonatkozó részleteket. áz ülésről kijövet Grandi az előszobában az újságírókkal közölte, hogy a határozat a konferencia végét jelenti, ő maga részéről minden tőle telhetőt elkövetett. Bülow, a német kiküldött a következőket mondotta: — Kezdettől fogva az volt a véleményem, hogy ilyen bonyolódott ügyet nem lehet három nap alatt elintézni. Fiaudiatól azt kérdezték az újságírók, hogy meg van-e a lehetősége valami váratlan fordulatnak? — Sohase lehet tudni, mindig remélni kell — hangzott a válasz. A francia sajtó, nyilván felsőbb sugalma- zásra, egyhangúan megállapítja a londoni konferencia teljes kndarcát. Az a remény, hogy közös erőfeszítéssel segíteni lehessen Európán, elveszett. Tardlen-javaslatát teljesen áthúzta az olasz indítvány, amely a tárgyalásokat más alapon kívánta folytatni. Franciaország a maga részéről az ügyet befejezettnek tekinti. A dunai államoknak egyelőre a magák erejére támaszkodva, türelemmel kell várniok, mert nem igen van kilátásuk hitelre. Tardieu egyébként péntek este fél 12 órakor angolnyelvü beszédet mond az együtt működési tervről a párizsi rádióban. A beszédet azért tarja angolul, mert azt elsősorban Angliának és Amerikának szánja. A legfőbb ellentétek okai. (London, április 8.) A reggeli lapok beavatott helyről azt az értesülést szerezték, hogy a négyhatalmi konferencia holtpontra jutott, mert egy felől Franciaország és Anglia, másrészről Olasz- és Németország álláspontjai közötti differenciák áthidalhatatlanok. Alig használt valamit Grandi olasz külügyminiszter azon közvetítő javaslata, hogy a dunai államok összehívandó értekezlete során a ta- , nácskozásokba a nagyhatalmak bármely időpontban bekapcsolódhatnának. A pesszimisztikus hirek ellenére Londonban remélik, hogy két-három héten belül uj konferencia fogja követni — valószinüleg Genfben — a mostani londoni tanácskozásokat. A Daily Express szerint a legfőbb ellentétek a következő kérdések körül állanak fenn: részt kérjenek-e a nagyhatalmak delegátusai maguknak a dunai államok összehívandó értekezletén, vegyék-e be Bulgáriát is a dunai együttműködésbe és végül vájjon most bocsássák-e ki a dunai államok értekezletére szóló meghívókat, vagy pedig csak későbbi időpontban? A lap megemlíti, hogy Olaszország 9, vagy 10 hatalom konferenciát indítványozza, szóval a dunai államokon kivül a hatalmak delegátusainak részvételét is. A drámai összeütközések jegyében. (London, április 8.) A négyhatalmi konferencia bizottsági üléséről kiadott kommüniké közli azt is, hogy a bizottságban a tanácskozó sok a dunai államok gazdasági együttműködésének előkészítése ügyében a francia-angol ja vasiatok alapján indultak meg, mire az olasz és német delegátusok ismertették kormányaik felfogását és álláspontját a javaslattal szemben. (Budapest, április 8.) A nyomdászszakszervezet vezetősége egyórás tanácskozás után a lapszedők és gépmesterek sztrájkjának megszüntetése mellett döntött. A napilapok reggel a rendes időben megjelennek. A Napilapok szövetsége közölte, hogy a személyzet este munkára jelentkezett a nyomdákban s a lapok megjelenésének semmi sem áll útjában. Károlyi Gyula gróf magyar miniszterelnök a nyomdai munkások munkába állása után kijelentette, hogy most már nincs akadálya annak, hogy a szociáldemokraták küldöttségét fogadja és emlékiratukat átvegye. A magyar parlamentben megjelent szociáldemokrata képviselők a folyosón méltatlankodva panaszolták el, hogy a kormány a Népszava helyett megjelent Névtelen Újság cimü röpiratot elkoboztatta, noha az csak a Népszava betiltásának körülményeit és az utóbbi napok eseményeit ismertette. A képviselők az elkobzott röpiratból több példányt vittek fel a képviselőházba, ahol azt szétosztották. A képviselőház egyébként pénteken harmadik olvasásban is elfogadta az uzsoratörvényjavaslatot. A szociáldemokraták a napirendi vitában nem vettek részt azzal az indokolással, hogy nincsenek megfelelő lelkiállapotban, hogy ilyen kérdéssel foglalkozzanak. mint a német fődelegátusok ellenjavaslatokat terjesztettek elő. Az a felfogás alakult ki, hogy a Duna-medence államaira vonatkozó megoldásnak olyannak kell lennie, hogy a gazdasági egyensúly huzamos időig fenntartható legyen. Karitativ kölcsönök nyújtásától el kell tekinteni. A Press Association értesülései szerint a bizottságban rendkívül éles viták folytak s az ellentétek több ízben drámai összeütközésekben robbantak ki. Grandi a tegnapi bizottsági ülésen élesen bírálta a francia-angoi dunai koncepciót. Szerinte a megoldást olyan utakon kell keresni, amelyeken haladva nem sértik a Középeurópá- val szomszédos hatalmak érdekeit. Bülow hir szerint azt fejtette ki a Tardieu-tervvel szemben, hogy az uj alakulat elsősorban Csehszlovákia iparának érdekeit szolgálná ki s nem jelent komoly szolgáltatást az együttmü- désre hivatott többi államoknak. A napirend előtti vitában azonban Bnchin- ger Manó szociáldemokrata is felszólalt. A szociáldemokratáknak — mondotta -— .sok mondani valójuk van, ha a miniszterelnök nem is tartja szükségesnek nyilatkozni. Kifogásolta, hogy Károlyi tíyula miniszterelnök első intézkedése a Névtelen Újság elkobzása volt. A sztrájk megszűnt és pedig azt a munkásság saját akaratából szüntette meg, amint a jövőben is saját akaratából fogja sorsát irányítani. A felszólalást a képviselőház nyugodtan, minden közbeszólás nélkül hallgatta meg. A Dréhr-ügyben a mentelmi-bizottság úgy határozott, hogy egyelőre még nem hoz döntést, de Dréhrnek megengedik, hogy átvizsgálja a vizsgálóbíró által készített iratokat. A félhivatalos 8 Órai Újság arról értesül hogy a képviselők illetményeit nem 3, hanem 6 százalékkal fogják leszállítani. Több magyar lap olyan bireket közöl, mintha a kormány uj adónemek kivetésére gODdolna. Illetékes helyen a leghatározottabban megcáfolják ezeket a bireket. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök pénteken szintén határozottan cáfolta az uj adók kivetésének, vagy a régebbi adó emelésének hirét Előterjesztéseik^ végén úgy u - olasz, Arad árvízkatasztrófája 1500 házat öntött el az áradat és csak nagy nehezen lehetett a belvárostól as árvizet távoltartani (Arad, április 8.) A Maros egyre fokozódó áradása óriási katasztrófát idézett elő Aradon. A megduzzadt áradat már csütörtökön este nagy pánikot idézett elő az egész városban. Az emberek a legnagyobb rémülettel figyelték, hogy a Maros szennyes vize már negyven centiméterrel van a belváros közelében is a part színe felett, Az emberek pénteken délelőtt nem mentek be a hivatalokba több helyen, az üzletek nagy része nem nyitott. A város vezetősége minden épkézláb embert odaállított a gátak felépítéséhez. Az Aradi Közlöny ingyenes külön kiadást adott ki, amelyben felhívta a város polgárait, hogy álljanak a város vezetőségének rendelkezésére és közös munkával igyekezzenek gátat vetni a fenyegető veszedelemnek. Minden ásót, kapát, taligát be kellett szolgáltatni a közös munkára. A pánikot és a bizonytalanság érzését fokozta az is, hogy csütörtökön péksztrájk volt Aradon és a városban nagy volt a kenyérhiány. Péntekre virradó éjjel azután be is következett a nagy veszedelem. A Maros Ujaradnál áttörte a gátat és elárasztotta egész Ujaradot és az összes aradi külvárosokat. Reggelre mintegy 1506 ház úszott a vízben és a iegpagyobb veszedelem fenyegette a belvárost is. A megtett intézkedésekkel a belvárost sikerült megmenteni. Esti hirek szerint a viz apadóban van és remélni lehet, hogy Arad még szárazon maradt területei nem kerülnek viz alá. A kár és a nyomorúság mindenesetre óriási. Az aradi árvízről egyébként közelebbi részletek még Hiányoznak. A forgalmi korlátozások Az árviz még mindig nagy fennakadásokat okoz a közlekedésben. Az Apáca. Agoston- falva, Alsórákos közötti vonalszakaszon körülbelül két kilométer hosszúságban nem használható a töltés. Bukarest felé a vonatok Kiskapus, Nagyszeben, Piatra Olt, Craiova, vonalon közlekednek néhány napig. A Szamosvölgyi vonalon ugyancsak néhány napig, ameddig az árviz rombolásait ki nem javítják, csak korlátolt mértékben van forgalom. Megszűnt a budapesti nyomdász-sztrájk A szociáldemokrata párti képviselők lelki állapotukra való hivatkozással nem vettek részt a napirendi vitában
