Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-06 / 79. szám

XV. rvF. -a. szám.

KeietiUjs&g

Kedvezően folynak a francia angol tárgyalások Londonban

Biztosítottnak látszik a két állam együttműködése

a dunai kérdésben

(London, április 4.) Tardieu és Flandin tegnap délután megérkeztek a Victoria pályaudvarra Londonba. A iraneia államférfiakat Macdonald és Simon külügyminiszter üdvözölték. A délután folyamán Tardieu meglátogatta Mac- donaldot ós a találkozásnál Simon is jelen volt. A beszélgetés öt negyed órát tartott.

A diplomáciai tárgyalások lezajlása után Tardieu nyilatkozott az angol sajtónak és meg- nyugtató kijelentéseket tett. Franciaország és Anglia számára mondotta könnyű lesz sikeresen megoldani a számukra várakozó feladatot. Mindkét állam a szolidaritás álláspontján van és ez simává teszi a megegyezést. A két országot eltekintve a régi barátságtól és politikai felelősség szálai fűzik össze. Ez a szellem vezet bennünket most és fog vezetni a nagyhatalmú konferencián, valamint Genfben és Lausanne- ban.

Egyidejűleg Macdonald is nyilatkozott a sajtó számára. Az angol miniszterelnök hangsúlyozta. hogy elmúlt a kényelmes jegyMkváltások ideje, a világbékét konferenciákkal kell fenntartani. Anglia őszintén és önzetlenül kívánja a nemzetközi együttműködést és jóindulatot a kérdések megoldásában. Ezt a kívánalmat egy vagy két ország nem tudja megoldani, ezért kell együttműködés mindenkivel, aki békét akar dolgozni.

A nagyhatalmi konferencia e héten foglalkozik majd a dunai problémákkal, amire előzetes megállapodások nincsenek, sem pedig előzetes tervek. A konferencián mindenik hatalom szabadon működhetik.

Macdonald azután újból hangoztatta, hogy An glia az összes érintett hatalmak kooperációját akarja és valamennyi ország képviselője teljesen szabad kézzel jön a konferenciára.

Berlinből jelentik, hogy a német delegáció április hetedikén utazik Londonba. A delegáció csak néhány tagból áll, Bülow államtitkár, Posse minisztériumi igazgató és Heunas, a dunai kérdések referense.

Ne húzd r I

hta: Nyirő József

Bécsi zenei körökben komoly aggodalmakat okoz a rádió. Megállapították, hogy a rádió elterjedése óta a zenei oktatást súlyos veszedelem fenyegeti. Nemcsak a zongorát és hegedűt tanulók száma csappant meg feltűnően, hanem azoknak nagy része is, akik valami hangszert tanulnak, megelégszik annyival, ami csak éppen ködös fogalmat nyújt a zenéről és a divatban levő „slágerek“ eljátszására képesit. Rendszeres zenei kiképzésről csak elenyészően k's százaléknál lehet szó. s a művészeti kultúrának ez .az ága nagy visszaesést mutat. Ijessi^a»ér- tékben szaporodik a zenei analfabéták száma s a hatalmas zenei mait. amely az óriásdpas«"!- kusokat a kultúra világtörténelmi jelentőségű tényezőivé emelte; szégyelni való, csúfos vég felé közeledik. A művészet technikává nyo- morodott.

. A második aggasztó tünet az általános zenei fáradtság és érdeklődés hiány a komoly zenével szemben, amit eléggé bizonyítanák az üres koncerttermek. A tömegek torkig vannak az élettel s a művészetek szempontjából is érzik a rettenetes életuntságot. A krizis ezen a té ren is a tetőpont felé közeledik.

A gazdasági helyzet csak részben oka ennek a tünetnek. Kétségtelen, hogy az igények röl való kényszerű és gyors lemondás elsősorban a művészeteket kapcsolta ki az emberek életéből, hiszen ezek azok, amelyekre a leghamarabb kimondják az emberek a nélkülözhető séget. Elég gondot okoz a primőr, a vogcTíitiv életről való gondoskodás is és a zenén’kívül ezer és ezer más szükséglet kielégítése követel: az elsőbbséget, amelyeknek végeredményében

HWHH

0*

Takarékoskodjak! Biztosit- son az erdélyi magyar egyházak biztosítóintézeténél a MINERVA BIZTÖS11 Ó-nál l Kérjen ajánlatot. Olcsó díjszabás. Kedvező fiietési teltételeké. A MINERVA BIZTOSÍTÓ RT. cime: Kolozsvár, Calea Reqe!e Ferdinand (volt Ferencz Józsel ut) 37. szám. Telefon 12-57.

i kultúra vallja kárát. A muzsika, könyv, kép és a képzőművészet sok más gyönyörű teljesítménye elmarad.

A legkönnyebben azonban mégis a zene elmaradásával békültek ki az emberek és ebben ha közvetve is — a rádiónak nagy része van. Az a föltételezés, hogy éppen a rádió fogja elterjedtségével a zenét propagálni és nagyobb tömegek számára is hozzáférhetővé tenni; — nem vált be. Az emberek így■ gondolkodtak: .Minek taníttassam gyermekeimet zenére, md- jak nekik magasabb zenei kultúrát, mikor abból csak kivételes tehetsegek — azok is nehezen tudnak megélni? Ha zene kell. bekapcsolom a rádiót ós olyan programmokat élvezhetek, amilyeneket csak világvárosok fejlett művészete képes nyújtani.“ Arra természetesen nem gondolnak az ilyenek, hogy még á legdrágább és legkitűnőbb rádiók is csak halvány mását adhatják az igazi zeneművészetnek s a rádiózene ma még a vérbeli muzsikusok kissé túlzott véleménye szerint „taktusoş lárma“. Tény azonban az, hogy a komoly zenét még a rádióban is csak kivételesen „fogják“, mert nem érzik a belső szükségét.

Ennél a pontnál jutunk el a zene krízisének első tulajdonképpeni okához, az ízlés megdöbbentő aláhanyatlásáhpz. Ma nem művészi élmény, hanem narkózis kell az embereknek Művészi élmény egyébként is csak keveseknél lehetne a komoly zene. mert hiányzik a hozzáértés, ami viszont érzék mellett is komoly és hosszú, elmerülő stádiumok eredménye. Nem tudatos, kifinomult, knltnrfokon álló, önálló ítélet alapján leszűrt szellemi és lelki apper- eepció kell, hanem vak és többé-kevésbbé tudattalan inger, amit fizikailag erezzünk, mint az alkoholnál, kokainnál, morfiumnál, nemi ingereknél stb. A zene is izgasson, csábítson érzékeinket kábítsa. Teljesen vad népekhez méltó igények, amihez meg is kaptuk a vad népek zenéjét, a jazzt és változatait összes velejáróival együtt. Még a zaj se hiányzik hozzá, a fekete bőr kipárolgása, a meztelenségről nem is szólva. Erre az eltévelyedésre az emberiség mindig is hajlamos volt. Eddig azonban az izgalom nem vetkőzött le nyilvánosan és a művészet itta 1» magát a sárga földig. A cigányzene volt eddig az egészen más értelmű, de mindig a művészet tágabb határai közt megmaradó nemes narkotikum. Múltja és varázsa ma is megvan, de csak kivételesen élünk vele. Az egyetlen zene különben, aminek a rádió legke- vésbbé ártott. Sőt. ma még mindig a legkedveltebb rádió zene a jazz és a modern tánczenék

P Aliik© L

a hathatós antiszeptikum

A PAGEOL kâşzitmenyt hossza ideje alkalmazzák. Az orvosok eredménnyel Írják elő sok vesebajnál, húgyhólyag-fájdalmaknál, úgyszintén a hugycsövek megbetegedéseinél.

Egyetlen más készítménynek sincsen olyan gyers és tökéletes hatása.

Emellett a PAGEOL-nak még az az előnye is meg van, hogy egyáltalán nem befolyásolja az emésztőcsatornákat. Még a legérzékenyebb gyomor is nagyon könnyen, minden megerőltetés nélkül elviseli. A PAGEOL általános fölényét a következő eredmények bizonyítják: a vizelet tisztább, a vizelés maga többé nem fájdalmas és szükséglete ritkábbá válik.

Rendkívül figyelemreméltó pharmacolo- giai tanulmányaiban Fleuri professzor megállapítja, hogy a PAGEOL megujitja az általa érintett testszöveteket és a gonokokkusokat legmélyebb rejtekeibşn és megsemmisíti.

A PAGEOL minden gyógyszertárban és drogériában kapható.

mellett, amelyet különösen az ifjúság kedvel, az is csak azért, mert könnyen lehet kapcsolni és mindig lehet találó* egy-egy tangót, van- steppet, rumbát a különböző állomásokon a tánchoz, A cél a tápé. zenei igényre velük szemben nem is gondolípenki.

Pár hozzávetett szóval ez a valóság. Hol vannak mindettől a régi művészi magasságok: Mozart és Beethoven a XVIII, század kimagas- Jb alakjai. Mendelsohn, Schubert. Chopin. Liszt, a királyi Wagner. Csajkovszky, Strauss, Debussy stb. Az egyházi zene évezredes, sajátos és hatalmas világa, a szinek és gyönyörűségek tisztult birodalma? Ki gondol az egyes nemzetek bámulatos zenei teljesítményeire, amelyek a mai modern és még mindig művészetre törekvő zeneköltészetnek újra felfedezett forrásai ós amelyek különösen magyar szerzők (Kodály, Bartók) révén keltették fel a világ figyelmét és komoly érdeklődését. Amerika még nem járult hozzá az emberiség elismert zenei kincseihez, mindössze eddig a „kipróbá- latlan zenei fajt“ adta. ahogy Wells megjegyzi. Az emberiség szégyelni való Ízlését azonban eltalálta vele, ( uiV* !

Vörösmarty a zseni paroxismusában fogantatok hatalmas versében még azt mondja: „Húzd rá cigány!“ c—- a mai fáradt, enervált, életunt, szerencsétlen Jpárialelkü, kiélt, támoly- gó ember fáradtan legyint: „Ne húzd rá cigány! Eridj a fenébe!“ A jobbak is azt mondják, kikben még élnek a múlt gyönyörű dallamai és ritmusai, amelyekről az uj generáció talán alig is fog tudni, ha csak az utolsó pillanatban a komoly művészi zenének valamilyen formában röneszánsza nem kezdődik. Erre azonban kevés kilátás van, mert az emberiség szellemi iránya, amelyet megnyergelt az egyéniséget, tehát művészeteket is megölő, fiatalos tudatlanságoktól hozsanázott és ankétokkal is terjesztett u. n. kollektivizmus; — az emberiség kincsét jelentő nagy zenei teljesítmények lehetőségeinek nem kedvez sem az alkotás, sem az interpretáció terén. Kis divatok jöhetnek, de tartós és termékeny áramlat a zene uj klasszicizmusa aligha. Az emberiség mai lelki berendezettsége nem kedvez neki.

Sajnos, már olyan távlatba kezdünk jutni az igazi zenei kultúrától, hogy annak minden fázisát elfogulatlanul és tulobjektiven megítélhetjük és sirathatják azok a kevesek, kik nemcsak megértői ennek a veszendőbe indult kincsnek, hanem annak nép fenntartó erejét és hatását is kellőkép;>ett méltányolni, értékelni tudják.

A zene városának, Bécsnek feljajdulása a rádió ellen csak részben indokolt tehát. Csend kezdődik.

ÍWoíifkezdődött m tavaszi ruhák

ölesé festése és tisztítása az „Unló*‘-n<