Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-04 / 78. szám
:ipvl**l}ház BUDA pest V, CluhKolaasvár, 1932, április 4. * MAGtJO KeletiUjsxg Előfizetés belföldön; Egyévra 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kladéhlvatall lelefon: 503, 6-94 XV. évfolyam * 78. szám Előfizetés riagyarorszéies: Egyévra 50 PengS, félévre 25 Pangő, negyedévre 12.8® £*« Egyes szám ára 20 fillér »BRITAMIA« Angol-Román Biztosító R.-T. BUCUREŞTI Aleplttatott a Comercial Union Assurance Company Ltd. és a The Exess insurance Company Ltd. londoni biztositó társaságokkal, amelyek egyúttal a „Britania“ viszontbiztosítói és 55 milliárd Lei vagyonnal rendelkeznek. Kartellen kiviil! Alapítva 1924. évben. Teljesen befizetett alaptőke 15,000.000 Lei. Bejegyezve az ilfovl törvényszéknél 29/1924. szám alatt. Működése Romániában kihirdetést nyert a Monitorul Oficial 1924 márc. 9-i 53. számában. Magyar magyarok Álljunk meg egy szóra a temperamentumos Vaida Sándor legutóbb elhangzott politikai nyilatkozatánál. Az én véleményem az — mondotta Vaida volt miniszterelnök és belügyminiszter, — hogy a jellemes kisebbségeket azáltal, ha megadjuk a nekik járó szabadságot, lelkileg is asszimilálni fogjuk. A kisebbségeknek ez az aposztrofúlása, amely ..jellemes“ és „jellemtelen“ kategóriákra osztja őket, mindenesetre szokatlan és az első pillanatban nem is tudjuk, hogy mit értsünk alatta. Talán azt akarja mondani Vaida Sándor vele, hogy olyan kisebbségeknek adja meg a jogokat, akik kisebbségi karakterrel, kisebbségi jellemmel rendelkeznek és igy kimerítik a ki sebbségi néppé alakulás kritériumait. Valóban létezhetnek olyan néptöredékek, amelyek csak a, differenciálódni akarás nagy izgalmában i'e lezték íei magukban kisebbségi népegyéniségüket, de ogyébként hiányoznak náluk a történelmi, politikai és más szükséges alkatrészek. Ilyen népkisebbségi töredékek jelentkeztek felvételre a Genfben évenként összeülő kisebbségi kongresszusokon is, ahol azonban — nagyon természetesen, — nem vették fel őket, mert mondvacsinált népkisebbségekre csakugyan nincs szükség. Vaida Sándor bizonyára nem gondolt és nem is gondolhatott megnyilatkozásában ilyen niianszok alkalmazására, hiszen ebben az esetben nyílt kapukat döngetne Romániában. Azok a népkisobbségek, amelyek itt Romániában küzdenek jogaikért cs mindenek előtt a magyar kisebbség, számban, kultúrában, a történeti fejlődés ozer vonatkozásában vitathatatlanul népkisebbségi egyéniségek. Hát akkor Vaida Sándornak valami másra kellett értenie a jellemes jelzőt. Talán arra, ami a legkézenfekvőbb, hogy a kisebbség legyen becsületjogi értelemben vett jellemes, nyílt, bátor és férfias. Igaz, erre azt lehetne mondani, hogy a kisebbségek jogait akkor is respektálni kell, ha jellemvonásaik nem felelnének meg a többségi kivánalmaknak, hiszen a kisebbségek puszta létezésüknél fogva: vannak «^s számolni kell velük akár jelzőkkel, akár jelzők nélkül. De ha már Vaida Sándor ragaszkodik a jellemes szóhoz, mi is szívesen el fogadjuk, pláne, ha. ezen múlik, hogy megad ,i:ík az erdélyi magyarságnak azt, ami megilleti. Másképpen fest azonban a dolog, ha Vaida jel lemfcsége alatt a túlzott aulikusságnak olyan formáját érti, amely esetleg egyenértékű a nép kisebbségi jogok feladásával és a jogokéi t folytatott küzdelem megszakításával. Az erdélyi magyarság csak azt akarja elérni Romániában, hogy a béke szerződésben lefektetett elméleti jogai! valósággá tegyék. Ezekért nyíltan, megalkuvás nélkül, férfiasán fog küzdeni. Jelletnesek. ha Vaida lelki asszimiláció alatt azt érti, hogy Kormánypárti palotaforradalom a tőrvéngeft galopp-irama megszavaztatdsa miatt Ellentétek lorga és Argetoianu között a parlament bezárása körül — A választójogi bizottság elejtette a prémiumos rendszert (Bukarest, április 2.) A Lupta tiltakozik az ellen a rendszer ellen, ahogyan a parlament dolgozik. Naponta három ülést tart és a miniszterek lesik a kedvező alkalmat javaslataik megszavaztatására. A törvényeket megfelelő előkészítés és tanulmányozás nélkül juttatják tető alá. A kormánypáni képviselők, főleg lorga hívei, tiltakoznak ez ellen és támadják Argetoianut. Soimu, lorga személyes hive Val- jean alelnök előtt kijelentette, hogy a kormány- párti képviselők nem versenyparipák, akikkel galoppban lehet szavaztatni. A Ház egyik alel- nöke Argetoianu szeszmonopol törvényéről azt a megjegyzést tette, hogy abban igen sok immorális elem van. Ezek a kijelentések mutatják, hogy a többség kebelben milyen izgatott a hangulat. Még mindig szó van a parlament bezárásáról. lorga miniszterelnök a kamara szombat délelőtti ülésén kijelentette, hogy a parlament ülésszakát április 7-éu feltétlenül bezárják. A délutáni ülésen viszont. Argetoianu nem foglalt határozottan állást az április 7-iki bezárás mellett, sőt kijelentette, hogy abban az esetben, ha a fontos törvényjavaslatokkal nem készülnek el, úgy az ülésszakot kénytelenek lesznek megkosszabbitani. A többségi képviselők lorga délelőtti nyilatkozatát úgy értelmezik, •hogy azzal a képviselőket akarta erőteljesebb, gyorsabb munkára ösztönözni. A választási prémiumot elejtették. Szombat délután ült össze a választói törvényjavaslatot előkészítő albizottság, amely elvben hozzájárult a prémiumos rendszer eltörléséhez. Ülést tartott a magánadósságoknak az amortizációs pénztáron keresztül történő lebonyolításával foglalkozó törvényjavaslatot tárgyaló bizottság is. D. L. Ioanitescu hangoztatta, hogy sokkal fontosabb volna a kereskedők és iparosok adósságai ügyének rendezése. A bizottság több tagja magáévá tette D. L. Ioanitescu véleményét. A kamara ülése A kamara délutáni ülésén Atanasiu kormánypárti kéri az ülésszak április 15-éig való meghosszabbítását, mivel a sok törvény megfelelő letárgyalása hamarabb nem történhetik meg. Argetoianu kijelenti, hogy nem tehet róla, hogy olyan sok törvény van, ezek a törvények az alkotmány fegyverzetét képezik. Tassian az állami sorsjáték koncessziója ügyében jelent be interpellációt. Szerinte visz- szaélések történtek azzal, hogy egy magánvál falatnak adták ki ezt a monopolt. Banu államtitkár volt az, aki szerinte átjátszotta a magánvállalatnak a sorsjátékot. Kérdi, hogy Bann nem ugyanaz a személy-e, aki benne volt a Lu- pas-féle panamában és az operánál történt visz- szaélésekben is. Alimar.asteann liberális rámutat arra, hogy a falusiak nem képesek hozzájutni semmiféle hitelhez. Gabonájukat jóformán ingyen kell el adják, úgy, hogy a végén jóformán vetőmagra valójuk sem marad. Más helyen, ahol nem volt termés, a lakosság egyszerűen nem veti be a földeket. Goiceanu lupista: Amig nem csinálják a romániai magyar kisebbség lelkileg egyeztesse ossz'.* érdekeit Románia életérdekeivel. De azt mi is megkívánhatjuk, hogy részeltessék a magyarságot egyforma jogokban és egyforma kötelességben Ennek a kétoldalú egyezménynek a ■•■megdöntése igazán a Tornán kormány, illetve az ország i;épi többségének a. kézében van. De más asszimilációról nem leltet szó. kultúrát, nyelvet, egy nép belső kiélési formáját asszimilálni nem lehet. Szerencsére Vaida Sándor is ilyképpen gon- dolkodhatik, amint azt az egyik budapesti nameg az in nációt, nem lehet ezeken a dolgokon segíteni. Mihalache kéri, hogy a falusiak fizethessék adósságaikat gabonában is. Az összegyűlt gabonát pedig az állam ossza szét olyan helyen, ahol valóságos éhség van, mint például Mára- marosban. Diamand zsidó képviselő csatlakozik a javaslathoz. Ionescu Sisestí földművelésügyi miniszter hangoztatja, hogy a bankok rövid időn belül mobilak lesznek. Jí-ddig a konvertálási törvény- javaslat vitájának elhúzódása okozta a bizonytalanságot. Óvja a parlamentet a pesszimizmustól. A parasztságon igyekeztek azzal segíteni. hogy megengedték nekik a szabad legeltetést. A kormány gazdasági tanácsa most intézkedett, hogy Besszarábiában tengerit osz- szanak szét. Salisteanu a tisztviselők, tani lók és lelkészek hátralékos fizetéseinek kiutalását kéri. Napirenden Radu Lasen ghcorghista, a volt brailai polgármester rezsim je alatti visszaélésekről interpellált. A kamara ezután a szesznr®- nopóliurn törvényjavaslatának vitáját folyta t ta. . pdap számára adott nyilatkozatából kivesszük. Vajda \ issza idézi a maga népének, kisebbségi harcát .Magyarországon és levonja a tanulságot, magyarság számára. És ha piJIanatnyilag félre értésre is adhat alkalmat Vauja definíciója a jellenms kisebbségről, agy a gondolatsorok hp- múi.vát 'eloszlatja a budapesti lap számára, tett nyilatkozata: ..Egy pillanatig sem gondolok arra. begy a?; erdélyi m,agyarokból románokat faragjak, jól tudom, hogy csak a hitványok bocsátjuk áruba népi hovatartozásukat. Én a magyarokkal akarok jó barátságban lenni,“
