Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-27 / 96. szám
ara, EVF. 8S. SZÁM. KílETlUjSJfG 9 A birói likvidálásról szóló törvény Irta: Gyárfás Elemér A most bezárult ülésszak két utolsó napján a kamara és a szenátus nagyfontosságu törvényt szavazott meg, mely jelentőségében közel áll a mezőgazda- sági adósságok szanálására vonatkozó törvényhez. Technikai okokból a sajtó eddig még csak röviden és nagy vonásokban ismertette ezt a törvényt, mely egész kereskedelmi, ipari és főként pénzügyi életünket legközelebbről érdekli. Szükségesnek tartom ezért az aránylag rövid törvény szövegét szószerinti fordításban közölni s ahhoz az alábbiakban néhány megjegyzést fűzök, melyekkel egyben válaszolok is számos hozzám intézett kérdésre, A törvény „a kereskedelmi tartozások birói likvidálása“ címet viseli és szövege a következő: 1. 8. A kereskedők és iparosok (fizikai személyek és társaságok) kérhetik a székhelyük szerinti keresedel- mi törvényszétöl tartozásaik bírói likvidálását az alábbi rendelkezések szerint: 2. 8. E kéréshez az adósnak csatolnia kell vagyona részletes leltárát, összes adósainak és jelzálogos, külön kielégítésre jogosított és fedezet nélküli hitelezőinek jegyzékét, lakhelyük megjelölésével: azon forgalomban lévő kereskedelmi váltók jegyzékét, melyeken bármely minőségben szerepel. 3. §. A kérés vétele után a törvényszék zárt ülésben engedélyező-végzést hoz, melyben a műveletek végzésére ügykezelő-bírót (judecător administrator) nevez ki és kijelöl ideiglenes jelleggel 1—3 személyt a hitelezők közül, hogy ezek támogatására legyenek az adósnak, a törvényszék ellenőrzése mellett, mindazokban a joglépésekben, melyeket hitelezőinek végleges likvidálásáig le fog bonyolítani. A törvényszék által a hitelezői-bizottságnak adott megbízatás kötelező és ingyenes. A törvényszék csak akkor utasíthatja vissza a kérést, ha a kérelmezőnek nincs meg a kereskedő vagy iparos-minősége, az érvényben lévő kereskedelmi, törvények rendelkezései értelmében. Ha kétség merül fel a kereskedői vagy Iparosi minőség tekintetében, úgy a törvényszék meghallgatja a kérelmezőt e minőség igazolása céljából. 4. 3. A jelen törvény kedvezményeit engedélyezővégzés joghatályosan érvényesíthető az összes hitelezőkkel szemben és nem támadható meg felebbezé3sel. 5. §. A hitelezői tömeg az érvényben lévő kereskedelmi vagy csőd-törvény rendelkezései értelmében alakul meg, a csödbiztost azonban az ügykezelő bíró helyettesíti. A hitelezői tömeg megalakítása után, az igazolt h't ííezők választják a végleges hitelezői bizottságot, melyet a 3. §. elöir. 6. 3. A likvidálási műveletek egész tartama alatt csak azok a jogcselekmények és kereskedelmi címletek (váltók) érvényesithetók joghatályosan a hitelezői tömeggel szemben, amelyek a kiküldött hitelezői bizottság kifejezett hozzájárulásával keletkeztek (köttettek.) Ingatlanok elidegenítéséhez és dologi szerzéséhez a törvényszék hozzájárulása is szükséges. A jelen szakasz rendelkezései alá esik a fizetés helyett való átadás (compensatio) is. 7. 3. A kereskedés vagy ipar továbbfolytatásából befolyó összegekből levonásba helyeztetnek az üzleti költségek, valamint az adós és családjának létfenntartásához szükséges kiadások, olyan összegben, aminţ ezeket megállapítja az ügykezelő biró és jóváhagyja a hitelezői bizottság, a fennmaradó összeg pedig a törvényszéknél letétbe helyezendő havonta és ez szét fog osztatni a hitelezők között, rangsorozatuknak és előjogaiknak figyelembevételével, havi kimutatások alapján. A rangsorczat és az előjogok az érvényben lévő törvények szerint állapíttatnak meg. (Vagyis Erdélyben figyelembe jön teljes mértékben a telekkönyvi rangsorozat.) 8. 5. Ha a likvidálási műveletek lebonyolitása mellett fölmerülne annak szüksége, hogy uj hitelek vétessenek igénybe vagy kereskedelmi ügyletek köttessenek, erről az ügykezelő biró jelentést tesz a törvényszéknek, mely a hitelezői bizottság meghallgatása után, ezeket engedélyezheti. , Az ekként engedélyezett ügyletekből származó tartozások tömeg-tartozások és az egyébb tartozásokat megelőzően egyenlitendök ki. 9. §. A hitelezői tömegnek a birói likvidálást engedélyező végzés keltétől számítva törvényes zálogjoga van az adós egész vagyonára. A tömegnek e zálogjoga hivatalból bejegyzendő a bejegyzések lajstromába (a Regátban) és a telekkönyvbe. (Az igazságügyminiszter törvénymagyarázó kijelentése szerint e bejegyzés bélyeg- és illetékmentesen történik). 10. §. A likvidálási műveletek befejezése után az ügykezelő biró jelentése alapján, sőt e műveletek folyamata alatt is, ha ezt az adós és az összes igazolt hitelezők kérik, a törvényszék zártülésben hozott végzéssel befejezettnek nyilvánítja a Bírói likvidálási eljárást. 11. §. Azok ellen az adósok ellen, akik tartozásaik birói likvidálását kérték, többé csőd el nem rendelhető, hanem a velük szemben fennálló követelések a jelen törvény rendelkezései szerint likvidálandók. 12. §. Részesülhetnek e törvény kedvezményeiben azok az adósok is, akikkel szemben elintézés alatt áll valamely csődkérés, valamint azok Is, akik ellen a csőd elsöfokon már elrendeltetett, de ez ellen akár az adós, akár a hitelezők, kifogással, felebbezéssel vágj' felülvizsgálati kéréssel (recurs-zal) éltek. Ugyancsak részesülnek e törvény kedvezményeiben azok az adósok, kik kényszeregyezségben vannak, valamint azok az adósok is, akik ellen a csőd el van rendelve, de az érvényben lévő törvények szerint engedélyt nyertek üzletük továbbfolytatására. A törvényszék által a hitelezők közbenjárása folytán az üzlet továbbfolytatására adott engedély esetén vagy kényszeregyezség esetében, a birói likvidálási műveletek végrehajtására azok a szervek hivatottak, melyeket a törvényszék az üzlet folytatására kinevezett. 13. §. A jelen törvény rendelkezéseinek kedvezményeiben részesülő adósok által aláirt kereskedelmi váltók lejárata három hónapról három hónapra meghosz- szabbittatik a bírói likvidálás befejezéséig. E váltók kicserélése nem képez novációt és ez három havonként csupán azon összegre vonatkozólag eszközöltetnek, melyek az időközben a törvényszék által a fenntiek szerint végrehajtandó szétosztás után még kiegyenlittetlenül maradtak. Ha az adós megtagadja azt, hogy e szakasz értelmében kicserélje a váltókat, úgy elveszíti a jogát a jelen törvény ltezdvezményeihez. A kicserélt váltók láttamozandók az ügykezelő bíró által. A fennti váltókon bármilyen minőségben szereplő többi aláirók ellen, ha megtagadják a kicserélésre szolgáló címletek aláírását, a hitelezők nyomban pert indíthatnak és a követelést rajtuk felhajthatják (pót fi urmăriţi). 14. 5. Ha az adós a hónap végén nem helyezi letétbe a törvényszéknél a beszedett és az üzlet vagy ipar részére s az adós létfenntartására szükséges összegek levonása után a hitelezőknek járó összeget, ez mago után vonja azt, hogy az adós elveszíti a jelen törvény kedvezményeit s ez egyidejűleg a bizalommal való visz- szaélés vétségét képezi és 2—5 évig terjedő fogházzal büntettetlk. Társas-cégeknél a büntetöj9gi felelősség az ügyvezető igazgatót és az állásban levő igazgatókat terheli. 15. §. Fiktiv követelések bejelentése és egyes hitelezőkkel való összejátszás mások kárára, a büntető törvénykönyvben irt csalás vétségét képezi és a jelen törvény kedvezményeinek elvesztését vonja maga után. 16. 3. Ha az ügykezelő biró úgy Ítéli, hogy alapos gyanú van arra, hogy az adós olyan cselekményeket követett el. melyek csalárd bukás miatt váló megbüntetését eredményezhetik, jelentést tesz a kereskedelmi törvényszéknek, mely az adós és a hitelezői bizottság meghallgatása után átteheti az iratcsomót az ügyészséghez a bűnvádi eljárás megindítása végett. A büntető bíróság a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazásánál a birói likvidálás engedélyezését a csődnyitással egyenlő joghatályunak fogja tekinteni. A bűnvádi eljárás sürgősen és soronkivül folytatandó le. Ha az adóst jogérvényesen elitélik csalárd bukáe miatt, úgy az illetékes törvényszék, melyet erről az Ítélkező büntető bíróság értesíteni köteles, az adóst a Biztosítsa ingatlanát,haza l.éle- tét a MINERVA BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG- nál, Kolozsvár, Calea Regele Ferdinand (v. Ferencz József-u.) 37» sz. Telefon: 12-57. jelen törvény kedvezményeinek elvesztésére Ítéli éa megnyitja ellene a csődöt. A bűnvádi eljárás megindítása nem szakítja félbe a jelen törvényben előirt bírói likvidálási eljárást. 17. 5. E törvénynek a Monitorul Oflcialban való közzététele napjától megszűnik az érvényben lévő törvények szerinti polgári csőd. Mindazokban az esetekben, melyekben a Jelen törvény kihirdetéséig nem hozatott végérvényes határozat, az iratcsomók hivatalból lezárandók. A követelések csak egyéni felhajtás utján érvényesíthetők ezután. Az ezzel ellentétes összes intézkedések hatályon kívül helyeztetnek. 18. 8. A jelen törvény rendelkezései megfelelően kl- egészitendők az érvényben lévő kereskedelmi és csődtörvény rendelkezéseivel. A kereskedelmi csödnyitásra vonatkozólag jelenben érvényben lévő rendelkezések a bíróságok által csak abban az esetben alkalmazandók, ha az adós nem kéri a jelen törvény kedvezményeit. 19. 3. Az adósnak a likvidálási eljárás megnyitása iránti kérése 100 lejes bélyeggel láttandó el. Egyébként az egész eljárás Ingyenes és semmiféle más illeték nem szedhető. 20. 3. Ha valamely adósnak likvidálásra a jelen törvény szerint összeirt hitelezői között szerepel az „Asociaţia pentru apârarfea intereselor comercianţilor din România" vagy az „Asociaţiunea pentru apărarea Creditului din România" vagy hasonló jellegű külföldi társaságok, melyek e román társaságokat bízták meg a belföldi adósok elleni követeléseik felhajtásával, úgy e társaságoknak a felhajtás érdekében tett költségei elsőbbségben részesülnek azokkal az összegekkel szemben, melyek ezeknek a hitelezőknek a birói likvidálás során jutnak. 21. §. Bármily természetű kezességek (garanciák), melyeket harmadik személyek vállaltak olyan adósokért, akik a jelen törvény kedvezményeiben részesülnek, érvényben maradnak minden további formalitás nélkül a likvidálási eljárás befejezéséig vagy lezárásáig. A likvidálási eljárás befejezése vagy lezárása után az adós és az összes kezesek ellen a hitelezők az érvényben levő törvények szerint folyamatba tehetik a felhajtást eljárást a követelésnek kiegyenlítetlenül maradt része erejéig. Ebben az esetben azonban a követelések csak egyéni felhajtás utján érvényesithetók az általános jogszabályok szerint. A fennti rendelkezések nem módosítják a mező- gazdasági adósságok szanálására vonatkozó jgÉvény ama rendelkezéseit, melyek a szanálás alá eső tartozások kezeseire és garantálóira vonatkoznak. 22. 5. Az a csődbejutott, akinek a vagyona e törvény megszavazásáig likvidálást nyert vagy likvidálás alatt van és aki nem volt megbüntetve csalárd vagy vétkes bukás miatt, kérheti az illetékes bíróságtól rehabilitálását. A fennti törvényszövegből az eddigi jogrendszerrel szemben a kővetkező fontosabb változtatásokat állapíthatjuk meg: 1. Nemkereskedő ellen többé csőd egyáltalában el nem rendelhető", hanem ezzel szemben csak a rendes végrehajtási eljárás utján lehet fellépni. Kereskedő ellen is csak abban a két esetben rendelhető el csőd, ha vagy ö maga nem kiván élni a likvidálási törvény kedvezményeivel, vagy előzetesen a büntető bíróság csalárd bukásban bűnösnek mondotta ki. 2. A kényszeregyezségi törvénnyel szemben a birói likvidálási törvény a kővetkező igen lényeges könnyítéseket nyújtja: a) Az eljárás engedélyezésének egyetlen előfeltétele a kereskedői minőség igazolása, ami nálunk a K. T. 3. §-a értelmében fog elbiráltatni. mely szerint kereskedőnek az tekintendő, aki saját nevében kereskedelmi ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik. A parlamenti tárgyalás során általam feltett kérdésre ezt a miniszter igy kifejezetten kijelentette. Nem elengedhetetlen előfeltétel tehát, hogy kereskedelmi könyvei legyenek három évre visszamenőleg s még azt sem, hogy a kereskedelmi cégjegyzékbe be legyen vezetve, bár e körülmények igazolása minden esetre kívánatos már a kérdés benyújtásakor, hogy a bíróságnak az elhatározása megkönnyittessék. b) Nincs határidőhöz kötve a likvidálás befejezése és a hitelezők kiegyenlítése, mint a kényszeregyezségnél, hanem ez annyi ideig tart, míg az összes kinnlevőségek felhajtatnak és a vagyontárgyak értékesítést nyernek. c) Nincs bizonyos minimális — 60%-os — kvótához és kamatfizetéshez kötve az eljárás, mint a kényszer- egyezségnél, hanem a hitelezők kénytelenek lesznek megelégedni követeléseik annyi százalékával, amennyi éppen jutni fog a likvidálás során. Ez szükséges volt azért, mert ma még át sem tekinthető, hogy a mezőgazdasági szanálási törvény folytán milyen veszteségek érhetik az egyes vállalatokat, de valószínűnek látszott, hogy jelentős részük nem lesz képes a 60%-os kvótát garantálni, d) Az eljárás végig teljesen ingyenes, bélyeg- ifl )
