Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-27 / 96. szám
XV. ÉVF. 96. SZÁM. KuetíUjsxg 1 SSSffi Berekedt tyúkok, galambtojások, primulák, méregdrága saláták és salátapőtló csalánok közt Reggeli séta a zöldség- és majorságpiacon, ahol minden drága és ahol kevés az áru, de a vásárló még kevesebb (Kolozsvár április 25.) Ma kimerészkedtem feleségem szakszerű kalauzolása mellett a majorság- és zöldségfrontra. Az élet olyan nehéz, hogy mindenkit érdekelnek a piaci árak ez a szempont vezetett engem is. Általában az a hiedelem, hogy az utolsó hónapokban mindennek leesett az ára. Nincs pénz, nagy a nyomorúság és a falusi nép mindent olcsón dob el magától. Szándékosan Írtam hiedelem, mert a valóság az, hogy úgy a majorság-fronton, mint a zöldségpiacon az árak nem estek, sőt emelkedtek, mert az árviz rettentő pusztításokat végzett, hosszú ideig elvágta az utakat s a későn ébredt tavasz s a még mindig tartó hidegek miatt alig van zöldség. Hallom, hogy Aradról érkeznek szállítmányok, de azok borzasztó drágák, alig érkeznek meg Kolozsvárra, a fogyasztóközönség valósággal szétkapkodja. Utunk először a főposta háta mögött levő majorságpiacra vezet. Szomorú, elhagyatott, kopár terület ez. Pár lépésre van innen, az Ipartestület székhaza mögött az az üres telek, amit a bőkezű interimárbizottság Gogának, a költőnek ajándékozott. Nem irigylem Gogát, mert bármilyen gyönyörű palotát fog ide építeni, a költő az újonnan épült kéjlak ablakaiból csak néhány kopott bódét, tyúkokat és tojástengert fog látni. Délelőtt tizenegy órakor már üres a piactér. Alig harminc-negyven vásáros van együtt. Egy jókedvű paraszt előtt állunk meg. Mindössze négy tyúkja van. — Ugylátszik jó vásárt csinált? — Tegnap kissé eltévedtem a korcsmában, elköltöttem ötszáz lejt (milyen jól megy neki) s még ma is jókedvem van, — mondja büszkén — Mennyi egy pár tyuk? — Ilyen tyúkok a világon nincsenek, egy nap két tojást tojnak. Kilencven lej egy pár, de százhetvenért odaadom az egészet. Emelgetjük a tyúkot, fogdossuk, bizony szegénykék nagyon soványak. Furcsa hango kát hallatnak. * — Nem kotlók ezek? — Dehogy kotlók, csak be vannak rekedve. Árviz után meghűltek. Hiába Ígérünk nyolcvan lejt, nem akar en gedni. Másik árushoz indulunk, de egy ravasz öregasszony hunyorit a szemével. Odasugja; Kotlók azok, kérem. Ezek az igazi tyúkok. Százhatvan lej egy pár. De ekkor már a paraszt utánunk szalad és nyolcvan lejben meg állapodunk. Csak egy kikötése van. — Két lej felpénzt kérek. — Minek az? — Minden pár tyuk után megkaptam a két lejt, kell egy kis pálinkára. Tetszik tudni, — utókurát tartok... A tojás már olcsóbb. A falusiak már haze is mentek és egy közvetítő kereskedő előtt ál lünk meg. Egy lej egy darab tojás — Miért olyan aprók? — Egeret ettek. Sok az idén az egér De a tartalmuk tömör. Hosszas alkudozás után húsz lejért huszonkét darab gálám bnagyságu tojással nehezedik a piaci kosár. Látogassa meg a Budapesti Nemzetközi Vásárt május 7 — 16-ig Több mint ezer kiállító. 200 szakma! Élelmiszer, textil, bútor, építőipari, bőr, vas- és gép, turisztikai és számos egyéb csoport. Kézműipari és háziipari csoportok. Rádión üzenhet haza! 50 %>-os utazás! feedsBzin'ny májúi Z-Z¥-ig. Romániában a visszautazásnál, Magyarországon úgy az oda — mint a visszautazásnál. Magyarországon ezenfeliil33°/o-os kedvezmény a magyar vidék megtekintésére. Vízummentes határátlépés. Nagymérvű kedvezmények. gyógyfürdőkbe, színházakba és szórakozóhelyekre. Yásárigazolvány és felvilágosítás kapható: Budapesten: a vásárirodánál, V. Alkotmány ucca 8. Ctujon: „Hermes“ Birou! de Voiaj şi Cassa de Schimek, Calea Reg. Ferdinand 13,-nál és a Cie. Int. de Wagons-Lits, Strada Prinţul Carol 1., Piaţa Uuirei No. 18-nâl. Sok virág és kevés zöldség Nyilai kozai Innen átmegyünk a Széchenyi térre Elő! csupa virágárus. Kellemes illat-felhő szálldos a levegőben. Halvány rózsaszínű primulák, kék csimeráriák, szerény ibolyacsokrok, tulipán, jácint és élénksárga nárcisz mindenfelé. A virágok között sápadt leányocska házicipőket árui. Mpga késziti őket. Nyolcvan lej egy pár. — Miért árulod fiacskám a házicipőket a virágok közt? — Azért kérem, mert csak azok vásárolnak virágot, akik házicipöt is használnak. — Fogy a cipő? — Mindennap egyet eladok. Munkanélküli édesapámat és anyámat tartom el ebből. És büszkén néz rám a kis családfenntartó. A virágpiacon nemcsak az élőknek, hanem a halottaknak is árulnak. Csinált virágból koszorúkat. Itt is érdeklődtünk, hogy milyen a fogyasztás? A válasz nagyon szomorú. Hetenként egy-két koszorút adnak el. Öreg asszony, nem vén asszony... A virágok közt feltűnik egy mérges zöld- szinü növény, amelyet legjobb akarattal sem lehet virágnak nevezni. — Miféle burján ez? — A nagyságos ur nős? — Miért? — Mert ez a virág csak a szerelmeseket ér „ dekli. És ekkor már egy idősebb asszony áll meg mellettük és alaposan szemügyre veszi a zöld növényt. — Hogy ez a nadragulya?-- Lelkem nacsága, csak négy lej. De a hatása biztos... A vásárt megkötik, mire én elmagyarázta- tom magamnak, hogy mire jó a nadragulya. Csalódott szerelmesek vigasza. A nadragulya * Szőlősgazdák! A szőlőültetés szabályozásáról szóló törvény (megjelent a folyó évi április 22-i 96. számú Monitorul Oficialban) magyar fordításban kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ara 30, vidékre portóval 37 lej, amely postabélyegben is beküldhető. magvát megszáritják, összetörik, megfőzik és a nadragulya-port italban beadják a csalfa szerelmesnek. Egész biztos, hogy visszatér, mert a nadragulya-por lángra gyújtja a szerelmi szenvedélyeket... Különben a zöldség-állomány nagyon silány. Sok vásárló és kevés a portéka. Kis csomókba összekötött murok és petrezselyem öt lej. Cékla három lej, retek darabja 1 lej, két fokhagyma ugyancsak 1 lej. Az egyik sarokban hatalmas torma-hegy. Egész Erdélynek elég volna egy évre, annyi itt a torma. Talán azért, mert ma keserű az* élet. Négy darab mindössze két lej. Vásárlót azon ban a tormahegy körül sem lehet látni. A piaci csöndet és lanyhaságot éles hang zavarja meg. Egy fiatal, göndörhaju gyerek fülsiketítő lármával kiabálja: Négy lej egy darab kulcs-szappan!' Megállítom a fiúcskát. — Mennyit adsz el naponta? — Ha jól megy, tiz darabot. — És miért kulcs-szappan? — Ezért ni — és mutatja a szappant, amelyen egy kulcs van. — Ez a kulcs, amellyel a mennyország kapuját ki lehet nyitni, — mondja nevetve és már rohan tovább: Négy lej egy kulcs szappan! _ Mindenki zöld salátát keres. Egy marok *nyi belőle hat lej. Borzasztó drága, de így is gyorsan szétkapkodják. Egy szegény asszony négy lejt ígért értő. Az árus haragra gerjed és durván kiáltja: — Ha nincs pénze, ne egyék friss salátát, Adja ide néném, mert a kislányomnak kell. ~ Egyék frászt a kis lánya! — gorombás- kodik a kofaasszony, aki ma a legnagyobb ur a zöldségfronton. A szomszédságában egy öreg néniké csalánt árul, csipös, szőrös csalánt, de édesen kinál- gatja. , _ — Jobb. finomabb mint az a vacak saláta. Két csomó bárom lej. A szegény asszony csalánt vásárol. Megforrázza, elkészíti és azt fogja mondani kislányának, hogy idei, zöld saláta... (—s.) A bukaresti Magyar Rurir-nak nem vagyok előfizetője s igy csak most értesültem arról, hogy e lap III. 20-i számában megjelent köz'cmény azt írja, hogy a vezetésem alatt működő Földmives Szövetség csatlakozott a Magyar Gazdasági Szövetség mozgalmához. Nem akarok soraimmal senkit bántani, de az igazsághoz való ragaszkodás kedvéért helyesnek látom kijelenteni, hogy a Marosmegyei Földmives Szihetség nevében csatlakozást-.be nem jelentettem, azt annál kevésbé sem tehet- ten., mivel a Földmives Szövetség vezetőségét az esetleges állásfoglalásra vonatkozólag még meg sen! kérdeztem. Kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozó értekezletre Gyergyószentmiklósfa meghívót kaptam s mivel nem jelentem meg, következő szövegű sürgönyt küldtem: „Minden politikamentes, gazdasági megmozdulást ürömmel látok. Mikó.“ Sajnos a gyergyói mozgalom is politikai hatások befolyása alá került, ami csatlakozásunkat eleve kizárja. Jelen helyesbítő soraim felelnek meg a valóságnak, még abban a vonatkozásban is, hogy ma is szívesen látnék olyan erőteljes gazdasági megmozdulást, melytől minden irányú politikai előítélet távol áll. Nj árádszentlászló, 1932 IV. 19. Mikő I.ászio, Az Agrár konverzió törvény Dr. Szeghö Imre kolozsvári ügyvéd teljes, pontos, magyar fordítása, magyarázattal 6(V— lei. — Küldje be bélyegben és portómentesen küldi Lepage, Cluj-Kolozsvár. Félrevezetik, jLOUÄJl ha „OLLA“ helyett f silány utánzatot j ajánlanak.
