Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-23 / 94. szám

lvl»el őhá z Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 200, ogy bére 70 Egyes ezém ára 3 l«J Országos fiagyarpártf Lap L. Szerkesztőségi és kiadóhivatal! Ulefen: 533, 5-94 XV. évfolyam * 94. szám Előfizetés Magyarországon Egyévra 50 Pengő, félávra 25 Pangó, nagyaiévrsl'Í.SJ .* Egyes szám ára 20 mi &r Ráfordult a zár A francia állam egymilliárd frankos kölcsönt garantál Románia külföldi tartozá­sainak rendezésére Jorga isi Argetoianu is változtatni akarnak a kormány névsorán — Leépítik az államtitkárokat Vájjon, mi következik most, milyen élet az után, hogy ráfordították a zárt a parlamenti (házak, üléstermek kapuira. Ami törvényt ezen az ülésszakon hoztak, azokkal mélyen belevág­jak a magánéletbe s amit elmulasztottak, azzal még súlyosabban belehasitottak. Azt az álla­mi feladatot, ami a magángazdaság rendjének a fentartása, rázkódtatások közötti védelme érdekében a törvényhozásra hárult, úgy végez­ték. el, ahogyan elvégezték, de jön most az élet, amely vagy engedelmeskedik, vagy nem. A polgári engedelmességben nincsen, mert nem lehet hiány, azonban maga az általános pol­gári élet és az emberi élet csak ahhoz tud iga­zodni, ami életrevaló . Konverzió, adómódositások, pénzpiacot be­folyásoló rendelkezések, amelyek megbolygat­ták az eddigi egész életmódunknak sok olyan irányát, amilyenek alapelveknek számítottak. De nemcsak benyomásunk, hanem reális szá- mitásokon alapuló elképzelésünk is azt sej­teti, hogy félmunkákról, félintézkedésekről van itt szó, olyanokról, amelyek sokszor rosszabbak- nak bizonyulnak a semminél. Ha megmutatko­zott a szükségessége annak, hogy'a"hitelélet ter­hei alól mentesíteni kell a lakosságot, akkor határozott tervszerűséggel kellett volna köny- nyiteni a tehernek az általánosságán, mindenki­nek a terhén és rendkívüli nehézségein, mert az az igyekezet, amely egyik réteget s azt sem egé­szen, kihúzza a teher alól, az egésznek a súlyát rányomja az otthagyottakra. A falusi kon­verziót nem lehetett elhalasztani s azt megcsi­nálták. A városihoz már hozzá sem nyúltak. S a tehermentesítésnek is azt a módját választot­ták, hogy másokkal fizettetik meg azt, amit ked­vezményként nyújtanak. Olyan tökéletes ösz- szegabalyitása ez az egymásrautaltságra ren­delt polgári életérdekeknek, amelyből azok jár­nak a legrosszabbul, akiknek a látszatkedvez­ményeket nyújtották. Ami törvényt a gazda­sági rend korlátozására, szabályozására, vál­toztatására hoztak, mindabból kiemelkedik két nagy valóság. Az egyik: az állam nem teljesiti fizetési kötelezettségeit a saját polgáraival, sa­ját belföldi hitelezőivel, munkásaival, alkalma­zottaival szer ben és semmit nem tettek olyan irányban a törvényhozás munkája során, hogy ezen a kritikus he'jzeten változtassanak. Az állam belföldi hitelezőit és alkalmazottait arra utalják ezzel az elhanyagolással, hogy abból éljenek meg és onnan éljenek, amiből és ahon­nan tudnak. Ezzel a nagy hiányossággal a rend biztosítékát rcndiiették meg. A másik valóság: a lenyomorodott és tönkrement polgárság adóin, közterhein nem enyhítettek, sőt inkább nehezí­tettek és ennek a kiszámíthatatlan következmé­nyei voltaképpen még most indulnak meg, em­berre, államra egyaránt. Ez a parlamenti kapuzárás olyan polgári életet indított el, amilyennek a kilátásai egyál­talában nem biztatóak. Az üléstermek ajtajára ráfordították a zárt, de nehogy az a zárás a polgári élet katasztrófájának zsilipjét nyissa fel. Félni lehet ettől s aligha nyugodt a lelki­ismerete — ha erre gondol — annak a kormány- tényezőnek, aki e törvényhozói ülésszakot irá­nyította. <K (Bukarest, április 21.) A parlament záró­ülése után, amint ez rendesen szokásos, megin­dultak a kombinációk a kormány átszervezésé­ről. Valószínű, hogy a drága államtitkárságok nagy részét megszüntetik, a kormánynak azon­ban legnagyobb problémája a halaszthatatlan tartozásoknak a fizetése s ebben teljesen a franciákra támaszkodik. Újabb kölcsönt utal­nak ki a franciák, azonban az egész összeget a külföldi tartozások rendezésére tartják vissza. Ami belföldi pénz igy felszabadul, abból kell a kormánynak a belföldi tartozásokat rendeznie, ami nagyon súlyos probléma, mert csak a tisztviselők fizetési és a nyugdíjasok hátralé­kai az utóbbi hónapokban nagyon magas ösz- szegre emelkedtek. Egymilliárd frank kölcsön. A pénzügyminisztériumból eredő értesülés szerint Argetoianu reméli, hogy Rist és Auboin segitségével sikerül eredményre vezetni a je­lenleg Párizsban folyó kölcsöntárgyalásokat és a román kincstár megkapja a francia kincs­A Lupta azt irja Ghica külügyminiszter, Vasilescu Carpen ipari és kereskedelemügyi és Iouescu Siseşti földművelésügyi miniszteren kívül az államtitkárok legnagyobb része is ki­válna a kabinetből. Az átszervezett kormányban csak Ottescu bel­ügyminiszteri, Bratescu pénzügyi és Radian földművelésügyi államtitkárok maradnának meg. Argetoianu tisztítani akar. Nagy feltűnést keltett politikai körökben a Cuvantulnak az átszervezésről írott cikke, mivel ezt a lapot a kormány félhivatalosának tekintik, amelynek belpolitikai állásfoglalását Argetoianu pénzügyminiszter sugalmazza. A lap szerint két ok teszi szükségessé a kormány át­alakítását. Az egyik ok az, hogy olyan elemek vannak a kormányban, amelyek széthúzást okoznak és (egyébként is alkalmatlanoknak bizonyultak a reájuk bizott feladatok megoldására. Ilyen módon rengeteg munka hárul a hozzáértő kor­mánytagok vállaira. A második ok az lenne, hogy a szakértelemmel nem rendelkező „szak­értők“ között vannak olyanok is, akik még szorgalommal sem igyekeztek pótolni a hozzá­értés hiányát. A nemzetipárliak külföldön. Mironescu volt miniszterelnök közelebbről Svájcba utazik, ahol szanatóriumban fogja magát kezeltetni. Madgearu és Mihalache a tártól az egymilliárd francia frankos kölcsönt. A tárgyalások a két kincstár között közvetle­nül folynak. Az összeget Románia külföldi tartozá­sainak fedezésére fogják fordítani, viszont a jelenleg a külföldi adósság szelvé­nyeinek fizetéseire készenlétben tartott összeg a belföldi tartozások számára szabadul fel. Ristet szombatra várják a fővárosba. Iorga lemondással taktikázik. Az Adevărul szerint a kormány átszerve­zése nehézségekbe ütközik, elsősorban termé­szetesen azok részéről, akiknek ki kellene válni a kabinetből. Politikai körökben arról beszél­nek, Iorga elhatározta volna, hogy a nehézségek megoldása érdekében az egész kormányt lemondásra birja s azután, amikor uj megbízatást kap, a maga embereiből állítja össze az uj kormányt, akik­kel kevesebb vesződsége lenne. jövő héten utaznak külföldre hosszabb tartóz­kodásra. Popovici Mihály szintén azon a címen, utazik külföldre, hogy szanatóriumban kivan heteket tölteni. Változások a diplomáciai karban. Csütörtökön reggel Ghica külügyminiszter kihallgatáson volt az uralkodónál s ez alka­lommal aláírásra előterjesztette az uj követ- sógi kinevezéseket. Ezek szerint Cadere volt belügyi államtitkár varsói, Petrescu Comnen eddigi vatikáni követ a berlini és Bálciurescu a vatikáni követséget veszi át. Eredetileg na- gyobbmértékii átszervezést terveztek a követ- ségi állásokban, ez azonban csak későbbi idő- pontokban fog megtörténni. MacDonald szembaja miatt egyelőre kénytelen vissza­vonulni Londonból jelentik: Az angol sajtó intenzi­ven foglalkozik MacDonald szembajával, amely alighanem szükségessé teszi azt, hogy az angol államférfi bizonyos időre visszavonuljon a po­litikai élettől. Ez rendkívül kellemetlen lenne, nemcsak az angol, hanem az egész világpoli­tika szempontjából és beláthatatlan bonyodal­makat idézhet elő. Távoznak az államtitkárok

Next

/
Oldalképek
Tartalom