Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-22 / 93. szám
XV. EVF. 93. SZÁM. KuetvUjsxg "■ vimesaKM tm WlilWiilí MMEZán az állami Osztálxsorsiáték iliml W imrl if iEjWJI első osztályának Irazdstfg! Még ma v©^© meg sorsjegyét a legközelebb! főárnsitötöl* A szerencse törvénye azt mondja, bogy amit ma megtehetünk, ne hal assz tik holnappá* — A nyilvános hozás Bukarestben, a Inundaţia Universitare Carol 1* helyiségében lesz megtartva* FÖELÁRUSITÓ: Kereskedelmi Hitelintézel Részvény-TársásAg, Öuj-Kolozsvár, Plata Unirii No. 20. TokapéHossóg Reszsény-Táraaság G'.iij-RnIozsMP, [alea Regele Ferdinand Elfogták a falusi náfoofe-tanitó gyilkosát, aki így akart megszabadulni adósságától A gyilkost csendőrkisérettel vitték végig a falukon s a felizgatott tömeg ki akarta szabadítani A csendőrök csak riasztólövések leadása után tudtak kritikus helyzetükből megmenekülni (Naszód, április 20.) A vármegye lakosságát egy négy hónappal ezelőtt lejátszódott gyilkosság fejleményei tartják izgalomban. Karácsony Létében lelőtték Dumitru Ereméin rebrai állami iskolai igazgatót. A tanító 55 év körüli, jómódn férfin volt. akinek nagyon sok pénze volt falusi embereknél kihelyezve. Karácsony hetében megrakta szekerét. gabonával, hogy a naszódi vásárra menjen. Estefelé nagyobb összeggel hazafelé indult. A lovakat a kocsis hajtotta, a tulajdonos a hátsó ülésen ült. A falutól mintegy két kilométernyi távolsága a szolga fegyverdörrenésre lett figyelmes és hátra fordult. Megdöbbenve látta, hogy gazdája állott hondokkal eszméletté• vili fekszik a kocsiban. A gyilkosság Ilire megyeszerte nagy feltűnést keltett, a csendőrség nyomban bevezette a hivatalos vizsgálatot, de kevés eredménnyel. Később érdekes verzió kezdett szállongni)Î a faluban. — Halottátok, — mondogatták — hogy Stefan Nemtoiu eltűnt, hazulról? Végre a hatóságok is tudomást szereztek az esetről. Nemtoiu egyike volt a falu ismertebb és tekintélyesebb gazdáinak, akit újabban lejtőre sodort a gazdasági válság. Kritikus anyagi helyzetében ő is az igazgató-tanítóhoz fordult, aki nagyobb pénzösszeggel segítette ki. A törlesztés időpontjánál nézeteltérések merültek fel közöttük. Arról, hogy a szópárbajnak mi volt a lényege, senki sem tud részletesen. Tény az, hogy ettől a perctől kezdve, Nemtoiu állandóan fenyegette a tanítót. A csendőrség körözőle'velet adott ki az eltűnt földmives ellen, akit a múlt hét vége felé a marosaié gyei Borsán le is tartóztattak. A nyomozó közegek keresztkérdéseinek súlya alatt beismerte, hogy tényleg ő lőtte le Dumitru Eremiut. A jegyzőkönyvek megfogalmazása és aláírása után az egyik csendőr ráírta egy darab papírra: A furcsa menet vasárnap a délelőtti órákban érkezett meg Naszódra. Paraszt elgónyek beszélgettek a főtéren, amikor feltűnt Nemtoiu öt csendőr kíséretében. A megbilincselt ember láttára, megmozdult a tömeg és követelni kezdte Nemţoiunak azonnali szabadlábra helyezését. A csendőrök nem tágítottak és tovább akarták vezetni a delikvenst, de a tömeg Útjukat állta. — Egy lépést se mozduljanak, mert agyonütünk mindenkit. Az egyik legény elkiáltotta magút : —- Az egyik csendőr civil, s a tanító ügyvéd fia és azért Öltött magára egyenruhát, hogy felelősség nélkül verhesse Nemţoiut. Ezekre a szavakra csak fokozódott az elkeseredés. Adott, pillanatban körülfogták a menetet és rohamra készen foglaltak helyet a csendőrökkel szemben. Az őrmester nem veszítette el lélek jelenetét, hanem figyelmeztette az embereket, hogy a fegyvereket helyezzék készenlétbe. Az intő szavak kevés eredménnyel jártak és az egyik ember követ dobott a karhatalmi közegek felé, mire azok riasztó lövéseket adtak le. A fegyverdürrenés megriasztotta a tömeget s rémülten szét,futottak. A délutáni órákban aztán tovább folytatták az utat. Közbe lovas futár figyelmeztette az őrmestert, hogy nehogy bemerészkedjenek Rebrára, mert a falu botokkal várja őket. Nemţoiut annyira megviselte a hosszú gyaloglás, hogy a stációi közben összeesett s ilyenformán felgyógyulásáig az egyik naszódme- gyei faluban maradt. Stefan Namtoiu, aki megölte . n rebrai tanítót Az írást zsineggel a gyilkos nyakába akasztották és gyalog útnak indították a besztercei ügyészségi fogház felé. Természetesen csendőr- őrsről, csendőrőrsre vándorolt. (Kolozsvár, ápr. 20.) A Keleti Újság egyik utóbbi számában megemlékeztünk arról, hogy a kamarában több képviselő aláírásával indítványt nyújtottak be a konkordátum ellen. Az indítvány nem kevesebbet akar, mint azt, hogy az apostoli. Szentszékkel kötött egyezményt, atz, úgynevezett konkordátumot a törvényhozás bontsa fel. Ez az indítvány méltó feltűnést, sőt megbotránkozást keltett Erdély széles népréte gei körében. Az indítvány elsősorban mind a két szertartásu, görög és római katholikus hi vek ellen irányul, akik a konkordátumban némi védelmet Iáinak bizonyos elnyomó törekvésekkel szemben, amilyen az indítványozó képviselők részéről is megnyilvánul. A konkordátum tudvalevőleg a közvéleménynek volt az óhajtása. A mindenkori bukaresti kormányok már 1921 óta azon voltak, évek hosszú során át, hogy a Szentszékkel egyezményt kössenek. Ez a törekvés egyáltalán nem az erdélyi kisebbségek szempontjából, sőt bizonyos mérvig ezek ellenére nyert tápot egyes román rétegekben. Az volt a látszat, hogy a konkordátummal nagy mértékben lehet majd korlátozni az erdélyi katholikpsság. különösen n magyar katholikus hívek szabad mozgását. Annál feltűnőbb, bogy most mégis, éppen a parlamenten keresztül e körökből indul ki kezdeményezés a konkordátum megszüntetésére. Az erdélyi népi közvélemény ebben, helyes érzékkel, azt látja, hogy ezeknek a bizonyos köröknek a reményeit a konkordátum nem váltotta be. Nem szolgálhatott eszközül a római katholikus egyház elnyomására, viszont sok tekintetben erőssége lett a román görög katholikus egyháznak. 9 bonkorddsam felmondására irányúid kísérlet Általános felháborodást keltett Erdélyszerle az összes római és söröe katholikus hívek körében Azok a tényezők, amelyek katholikus. templomot, főgimnáziumot, s más római katholikus intézményeket mindenkép elvenni szeretném;! az erdélyi római katholikus püspöki megyétől most bosszúsan veszik észre, hogy a konkordátum nem siet ebben az ő segítségükre, sőt as apostoli nuneius sem hajlandó nékik eszközül adni oda magát. Haragjuk egész'mérgével fordulnak tehát a konkordátum s az apostoli Szent szók (dien, holott —- jól emlékezünk, — hogy en nek a harcnak a szellemi vezetője, nem is ölj rég, nagyon szeretett volna Rómába jutni a Szentszékhez, remélve, hogy sikerülni fog a Szentszéknél aláaknázni az erdélyi római katholikus státus helyzetét. A parlamenti akció kétségkívül ebbő,' a körből indul ki s ennék a szellemi légköréből kapta az indítékot. Arról értesülünk, hogy ezzel a parlamenti; felelősségnélküli akcióval szemben a katholikus nép legszélesebb rétegei felháborodásuknak szán dckoznutt Erdély szerte kifejezést adni. Mindenfelé a legizgatottabb hangon tárgyalják az ügyet. Különösen azon ütközik meg átlépi gondolkodás, hogy helyezkedhetnek népképviselők szembe a nép széles rétegeinek vallásos érzületével. A konkordátum megtámadásában egyenesen a katholikus vallás ellen irányuló támadást látnak. Eddig tart értesülésünk a konkordátum elleni akció által felkavart hangulatról. Közlésünkkel a nép-hangulatot akartuk ismertetni. gondolva, hogy ezzel a Léke, a fele kezetek közötti összhang s a vallásszabadság ügyét szolgáljuk. o—
