Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-22 / 93. szám
KcienUjmg XV. ÉVP. SS. SZÁM. A KÖZÖNSÉG ROVATA Jegyző, vagy ügyvéd ? A mult év utolsó napjaiban kihirdetett és életbe- léptetett uj ügyvédi törvénnyel kapcsolatosan a napisajtó úgy mutatta be ezen uj törvényt, hogy az egyrészt nagy mellékkeresettől fosztja meg a jegyzői kart, — másrészt pedig igen súlyosan érinti a falvak népét is, mert a szükséges okiratok elkészítése céljából napokat töltenek el a kir. közjegyző, vagy ügyvéd keresésével, — 8 ugyanakkor az a napisajtó clgiuiasztota azt, hogy az uj ügyvédi törvényt ezen vonatkozásaiban egészben ismertesse az újságolvasó közönség előtt. — Ezt a mulasztást igyekszem pótolni a jipvetkezökben: Az uj ügyvédi törvény 70. <$,. 4. és 5-ik bekezdése valóban kimondja azt az újítást, hogy telekkönyvi bejegyzés alapjául szolgáló magánokiratot csak ügyvéd készíthet s hogy a községi jegyzők eitiltatn&k ilyen okiratok szerkesztésétől. Ugyanakkor ez a törvény a 69. utolsó bekezdésében azt is kimondja, hogy az ügyvéd. — a most érvényben levő ügyvédi tarifában irt rmmkadijcknak csak a felét igényelheti, a földműveléssel foglalkozó falusi ügyfeleitől mindazon okiratok megszerkesztéséért, mely okiratok 5 holdon alóli falusi ingatlanokra, — vagy 100.000 lejnél kisebt értékű bárminő vagyontárgyakra vonatkoznak. A tcrvényl-ozó tehát ezzel a törvénnyel nem ártani, hanem éppen segíteni akart a íöldmivelő, falusi la kosság széles rétegein. Egyfelől kivette a — bizony mai időkben nem elég képzettséggel cs nem elég nor malis felelősségérzettel bíró sok — falusi jegyző kezeiből ezen legfontosabb okiratok szerkesztését; — tv.dva lévén, hogy a falusi lakosságot éppen az igen rosszul szerkesztett szerződések ér, ingatlan átruházások sodorták a költséges perlekedésbe a legtöbb esetben, — másfelől pedig kötelezi a törvény az ügyvédet, hogy mindezen szerződéseket, a falusi lakosságnak feleáron készítse el. Az már aztán jsé- lepra tartozik és bizony érthe tetlen, hogy miért nem kötelezte a törvény ugyanerre a közjegyzőt Is? Közismert dolog, hogy nagyon sok jegyző a felek akaratától eltéröieg, végrendelet-, ajándékozás-, vagy eltartást szerződés helyett: adás-vételi szerződést csinált, — s az előre beszerzett ,,blankettá“-ba nem irta be a felek különleges szerződési feltételeit, — még adásvétel esetén sem. Az is köztudomású, hogy telekkönyv csak a járás- bíróságoknál van. — ahol mindig van rendszerint több ügyvéd Is, — akik a felek jelentkezése esetén, nyomban megtekinthetik a telekkönyvet, — annak akkori adatai alapján: magasabb, képzettségük, — gyakorlatul és felelősség érzetük teljes tudatában, azonnal papírra vethetik a. felek óhaját, megállapodását, aztán a hely-, beli adóhivatalnál azonnal fizethetik a felek a bekebelezési Illetéket s igy az ügyvéd által szerkesztett okirat még aznap be is kerülhet a telekkönyvhöz. Ezzel szemben még a lelkiismeretes és képzett falusi jegyzőnek is, — nem lévén telekkönyv a faluban, — a felek jelentkezésekor nem is áll módjában a szerződést elkészíteni, hanem előbb el kell mennie a járásbírósághoz a telekkönyvet megnézni, aztán haza megy, ott a feleket újból magához hívja, közli velük a telekkönyvi állapotot s ha az rendben van, elkészíti a szerződést, — s csak másnap, .vagy kéaó'bb jöhetnek be a felek az adóhivatalhoz az illetéket fizetni s csak azután adható be a szerződés a telekkönyvhöz. Igaz, hogy a gyengébb jegyzők, a felek, jelentkezére esetén, — telekkönyv nélkül is, — nyomban aláírattak egy „üres blankettát“ s később, napok, hetek, vagy éppen hónapok múlva töltötték ezt ki: emlékezetből! Világos tehát, hogy a falusi lakosság éppen akkor veszített több napot s veszélyeztette telekkönyvi rangsorát, amikor falusi jegyzővel csináltatta, szerződéseit, — s nem most, az uj ügyvédi törvény alatt, — amikor a tanult s gyakorlott ügyvéd, feleáron Ş^jjlţles elkészíteni a szerződését! Hány per keletkezett abból, hogy ’á^fálusi jegyző rossz szerződést csinált, vagy hogy nem adta be azt azonnal a telekkönyvhöz? Hány esetben változott a telekkönyvi állapot, a szerződés elkészítése, és a telekkönyvi hatósághoz való beadása idejéig?' Hány eladó, vagy vevő halt meg azon nyugodt tudatban, hogy bir- tekügyét elrendez ;, — holott a szerződés a jegyző ur Íróasztalában pihent elkésíiteUenül, — vagy talán' hevert azért, — ez is előfordul' már — mert a jegyző ur (fizetése hiányában) elköltötte a neki illetékre és bélyegre átadott pénzeket is, — vagy pedig azért, mert a jegyző ur által elkészített szerződés nem felelt meg a telekkönyvi állapotnak s el lett onnan utasítva, - de azt a jegyző ur nem tartotta szükségesnek kikgzbesi- teni, nehogy a felek tudomást szerezzenek í.z elutasításról? Sck Ilyen eset következteben, a k' ltséger, pereskedésekkel vagyonok mentek el! íme tch.it éppen . j falusi lakosság jól felfogott érdekében égetően szükség J volt, hogy ez az állapot egyszer és minél előbb, törvényhozási utón rendeztes8ék! Ez történt meg most az uj ügyvédi törvényben! A falusi jegyzőknek marad éppen elég jogos mellékkeresete azokért a munkákért, melyek nem kivannak fejlettebb jogi tudást, mélyebb erkölcsi és anyagi felelősségérzetet, — ilyenek a különféle kérvények szerkesztése, — bizonyítványok kiállítása, (állampolgári, vagyoni, erkölcsi, azonossági, stb.. stb.) t -U- könyvi bejegyzést nem Igénylő egyéb mindenféle okiratok szerkesztése, leltározások, adóbehajtási jutalék és több számtalan más cimen őket jogosan megillető jövedelmek. Mindezeknek elörebcsátása után megállapíthatjuk, hogy az uj ügyvédi törvény e tárgyban hozott intézkedései éppen a falusi r.én érdekében valók, — s igazán nagy sérelme volna ebből a szempontból, ha bárminő poli'lkai, vagy más érdekből azon bárki is változtatni akarna. Dr. M—y—y.— • Közöltük ezt az ügyvédi szempontokat eiötérbehelyezö felszólalást azzal a megjegyzéssel, hogy a kérdés máslrányu megvilágítása elől sem zárkózunk el. spanyol Oombgisierenyletei követtek el a belügyminiszter ellen (Szevilía, április 20.) Quargia spanyol belügyminiszter ellen, amikor a szevillai polgár mester társaságában kikocsizott, egy, az idegen légióból megszökött egyén merényletet követett el. A szökött katona kézigránátot dobott a kocsira, a gránát azonban későn robbant fel. A merénylőt ez összecsődülő néptömeg megakarta lincselni. A dulakodásban maga alpolgármester is megsebesült. A megszökött légiónárista egyelőre nem hajlandó tettének indító okáról nyilatkozni. Miért akar a játékos az osztálysorsjátéknak már az első osztályán résztvenni? Pszihológiai megfigyelések a sorsjegyvásárlás körül — Két korong a Fundaţia Carol nagytermében — Közel hét millió lej értékű nyereményt sorsolnak ki szombaton és vasárnapon — Beszélgetés a „Takarékosság“ rt.-gal a sorsjegykifizetések módozatairól és a közönség vásárlási kedvéről Szombaton és vasárnap zajlanak le a szabadalmazott állami osztálysorsjáték húzásai. Bukarestben már megtettek minden előkészületet a közelgő nagy napokra és e célból megfelelőképen átalakították a Fundaţia Carol nagytermét, amely több ezer ember befogadására alkalmas. A húzáson jelen lesz Bukarest főpolgármestere, a pénzügyminisztérium kiküldöttje, a közjegyző, a sorsjáték vezető igazgatóságának kiküldöttjei és az egyes föelárusitók, igy a Takarékosság r. t. is külön megbízottal képviselteti magát. A húzás nyilvános Két korongot használnak fel a húzás céljaira, egyiket a nyeremények, másikat a számok részére. -Az első osztály húzása előtt az egyik korongba bedobják a sorsjegyeket egytöi-nyolcv anezerig, a másikba annyi papir- szolvényt, ahány nyeremény van. Egy szám, egy nyeremény — igy megy a húzás mindinkább fokozódó érdeklődés mellett. A kihúzott sorsjegyeket természetesen azonnal félre teszi'-’ és azok a további húzás tartama alatt nem szere pelnek. Érdeklődtünk a Takarékosság r. t.-nál a húzás további technikája felöl. — A szombati húzás eredményét mi Kolozsváron már szombaton, a vasárnapi húzás eredményeit vasár napon tudni fogjuk és meg lesz a módunk i3 hozzá, hogy vevő közönségünkkel az eredményeket azonnal tudathassuk. Egyébként módját fogjuk ejteni annak is hogy minden vásárló, még a vidéki is megkapja a pontos hivatalos nyeremény jegyzéket. A vidéki vásárlók beküldhetik a sorsjegyet, és mi a nyeremény megállapítása után azonnal kifizetjük neki a nyereményt. A játékosnak megvan a joga, hogy a kihúzott sorsjegy beszolgáltatása ellenében egy követ kezd osztályú sorsjegyet kérjen, az illető osztálynak megfelelő áráért, feltéve, ha azt az illető osztály liúzá- sának megkezdése előtt legalább tíz nappal azelőtt ki fizette. A Takarékosság r. t. egyébként minden érdek lődőnek rendelkezésére bocsájtja az általános tudnivalókat, amelyek harmincnégy pontban részletesen összefoglalják az osztálysorsjátékra vonatkozó szabályokat., i Az első osztályom 6 millió 9Ö5.M0 lej összegű nyereményt sorsolnak ki. Az oeztálysors játék technikájához •irtózik, hogy a nyeremények nagysága fokozatosan emelkedik osztályok szerint, de jellemző, hogy már as első osztályon legalább Is kétazer-háromszeT akkora összeg kerül sorsolásra, mint az öt osztályba sorozott régebbi „jótékonysági“ sorsjáték összes osztályain keresztül. Ez csak úgy válik lehetségessé, hogy az osztálysorsjáték a vevő és eladó kölcsönösségén épül fel, nem pedig a jótékonysági jellegen, amely mellett csak másodlagos a nyeremény. Ami az első húzást illeti, a sorsjegyek árai ezen az osztályon a legolcsóbbak. Egy egész sorsjegy ára 1000, fél 500, negyed 250 és nyolcad 125 lej. Érdeklődtünk a Takarékosság r. t.-nél, hogy a közönség milyen tipusu sorsjegyeket vásárol leginkább? — Még nem lehet pon'os áttekintést adni — kaptuk i feleletet —mert épen az utolsó napokban történik a legtöbb vásárlás. Az is igaz, hogy ennek ellentmondani látszik a közönségnek ama bizonyos pszihologiai beállítottsága, hogy szeret minél nagyobb számú sorsjegy között válogatni, lipire természetesen akkor van a legtöbb lehetősége, amikor az elárusitást elkezdjük. De már is meg lehet állapítani, hogy a vásárlók érdeklődése a két véglet között, a nyolcad és az egész sorsjegy vagy legalább Is fél sorsjegy között mozog. A szegényebb vásárlók egyelőre a nyolcad sorsjegyet favorizálják. Nem mintha az egész sorsjegy drága volna az első osztályon de a közönség úgy gondolkodik, hogy ha már sors jegyet vásárolt, akkor végig játsza vele mind az öt osztályt és ragaszkodik a maga számához. Nagyon valószínű, hogy sokan majd egy közbeeső osztályon is részt akarnak venni, de ebben az esetben kötelesek az elmaradt osztály árait is megfizetni. Lélektanilag érthető tehát, ha a startnál mindenki ott akar lenni, mert igy ugyanazon feltételek melle'*, vesz részt a húzás egész folyamatában, mintha közbe beugrana. MILLIÓ LEI HZ UCCflNü awtwwjfcKiwwiwiwiiiiiiFfnm!»,mi wwwga-'u.ni«.ia Ebből önre is jut, ba osztálysorsjegyet vásárol a TAKARÉKOSSÁGNÁL CLUJ-KOLOZSVÂR. CALEA REGELE FERDINAND 7.
