Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-21 / 92. szám

; XY. E VF. 91 ' KnstíUjsm w r 9 ROMAN 0LL0M1O5ZT0LY5OR5MEH az I. osztály nyereményeinek értékét, amelyek áp­rilis hó 23.-án és 24.-én kerülnek kisorsolásra, a Ro­mán Nemzeti Banknál idejekorán letétbe helyezte. lmo ezen letéti összeg átvételének igazolása a BANCA NAŢIONALĂ ancaregti, IS Agriil» ^sg ROMÂNIEI C4F1TAL SOCIAL 600.000.000 LEJ ADRESA TEI JÓRA FICA Muţim * * St*. ___15.S5J5 I iKit RARE ii r&f^SBC^TSf ____ regia publica comerciala Loteria de Stat J, __O, C Hi coles Ehlceeeu 34* Domnilor. Am pr&nit scrisorile Dr. Hr.1255 şi 1257 din 8 Aprilie «*c. la cari avem onoare a vă răspunde, că vi s*a aprobat deschiderea unui cont de virament special. Intitulat "Regia Publică Comercială a Loteriei Privilegi­ate de Stat pe Clase pentru Sănătatea Publică şi Oorotiri- lor Sociale cont Câştiguri". Am creditat acest cont - conform cererii Dv. - cu suma de Lei 6.955.000.» (şasemilioane nouăsute- cincizeciclnclmll) prin debitul contul Dv. ordinar,­Cât priveşte plata câştigurilor jucăto­rilor din provincie, ea se va face cu ordine d© plată. Primiţi, Domnilor» asigurarea deosebitei" noastre consideraţiuni, Román-masvsr uc«aî csetepaté, amety a bíróság előtt kibéküléssel és felmentéssel végződött A közeli Kelet problémái A tivoli Keleten még reng a föld, még mindig ágyukkal oldozgatják a politika gór- diusi csomóit. A közeli Keleten még nem fa­jult idáig a helyzet. Itt egyelőre csak a szóno­kok dörögnek és az újságok gyilkolják egy­mást. A készülő, az elkerülhetetlen földindulást ez idő szerint csak egészen finom műszerek érzik meg ezen a tájon. Ilyen földrengés-jelző készülék Hans Kohn könyve: Nationalismus und Imperialismus im Vorderen Orient. A Nilus völgyétől a perzsiai golfig elnyúló föld­darab legújabb történetét foglalja össze. Nagy múltú föld ez. A hajdani Egyiptom­nak, Föníciának és Mezopotámiának, az ókor e három kultureentrumának területe. Itt állott a nyugati kultúra bölcsője, innen hozta a görög nép műveltségének alapjait. E terület ősi kul­túrájának és a görög műveltségnek egyesülésé­ből sarjadozott aztán a hellenizmus, a letűnő antik világ kultúrája. Ezen a földön termett az izlám... Idővel megkövesedik az izlám, alkotó­ereje kiapad. A világkereskedelem utjai is másfelé terelődnek. Az eredmény: az emberiség politikai súlypontja máshová helyeződik át. A Nilus és az Eufrát köze a világtörténelem peri­fériáira kerül. A közeli Keletet az imperialista Európa, mely politikai és gazdasági szféráit messze a nemzeti határokon túlra terjeszti ki, kapcsolja újból a Nyugat vérkeringésébe. A kapcsolat mérve a közlekedési teknika fejlődé­sével tart lépést. A gőzhajó révén Egyiptom, az autó- és repülőgép közlekedés kifejlődésével Arábia kerül az imperiálizmus érdekkörébe. Az egyik mint az Indiába vezetp tengeri út­nak, a másik mint az ugyancsak ide vezető szárazföldi útnak állomása. A gyarmatositás reakciójaként felébred e területek népének nemzeti érzése. Ép úgy, amint a francia impe­riálizmus ébresztette fel annakidején a német és az olasz nacionalizmust. És a nacionalizmus­nak ugyanaz ma a jelentősége a közeli Keleten, mint volt Európában a XVIII, század folya­mán. Szabadságmozgalom, öntudatra ébredés, az alkotó erők felszabadulása. Hans Kohn nagy fontosságot tulajdonit ennek az ifjú, ennek a közelkeleti nacionalizmusnak. Azt tartja róla, hogy az Északamerikai Egyesült Államok gaz­dasági szupremáciájának kialakulása és a Szov jetunió forradalmi alapú felépítése mellett, a mi időnk egyik legnagyobb, egyenesen sorsdön­tő jelentőségű faktora. A „történelem nélküli népeknek“ ez az ön­tudatra ébredése az imperiálizmus és a nacio­nalizmus ütköző pontjára sodorta a közeli Keletet és csodálatosképpen a Szentföld, Pa lesztina, mely már az ókorban is az egymással versengő nagyhatalmak átvdnulási területe volt, most is az a része ennek az óriási kom­plexumnak, ahol a legerősebben viharzanak az ellentétek. Ezt a kiélezett állapotot az úgyne­vezett Balfour-deklaráció váltotta ki. Ez a dek­laráció, mely Anglia protektorátusa alá helyez­te a cionista mozgalmat, hogy protektorátusa alá helyezhesse Palesztinát — mint a szuezi csatorna hídfője és mint az Indiába vezető szárazföldi útnak egyik etappeje került ez a terület az angol imperiálizmus érdekkörébe — a többség megkérdezése nélkül és akarata elle­nére rendelkezett a Szentföld sorsa felől és oly fejlődési irányt jelölt meg, amelynek során Palesztina nemzetiségi viszonyai a jelenlegi többség hátrányára kell hogy megváltozzanak. Ezzel Palesztina az angol imperiálizmus és az arab nacionalizmus megütközésének pontjává lett, éles konfliktusok országává, ahol Anglia állandó fegyveres jelenléte szükséges. Anglia ezen a területen kétlaki politikát folytat, amelynek mindenkor mestere volt. Az ab ovo nagyon elasztikusán megfogalmazott deklaráció azonban mégis megköti kezét bi­zonyos fokig a zsidókkal szemben, viszont nyil­vánvaló, hogy az arabs és mohamedán világ­gal, melyet egységes Arab-ország Ígéretével lovait fel annak idején Törökország ellen, szin­tén nem ronthatja el végképpen dolgát. Ez a politika egyik felet sem elégi ti ki, sőt fokozza nekibusultságukat. így esik aztán, hogy az an­gol imperiálizmus árnyékában fogcsikorgatva néz egymással farkasszemet két nép, melyben egyképpen lángol a szeretet a Szentföld iránt. És a reálpolitikussá érett Hans Kohn, akinek álmodozó, szinte lunatikus alakját, korábbi énjét a Keleti Újság olvasói Markovics Rodion Szibériai garnizonjából ismerik, rejtélyesnek és aggasztónak jellemzi a közeli Kelet e földda­rabjának sorsát, ^ ___ (I. j.) (Kolozsvár, április 19.) Három román és bárom magyar legény került súlyos testi sér­téssel vádolva a kolozsvári törvényszék I. szek­ciója elé. Az ügy nem is lenne érdekes, ha a pe­ren tu&övő körülmények, amelyek megelőz­ték a „súlyos testi sértések“ halmazát, nem ten­nék azzá. Mert ezek arra mutatnak rá, hogy hiába haladt el fejünk felett tizennégy év az Erdélyre beköszöntő uj éra óta, még mindig megvannak azok a kicsinyes, soviniszta túlka­pások, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik a románság és magyarság itteni békés együtt­élésére. Mert hogy is történt az eset? Egy októberi éjszakán a györgyfalvi utón hat magyar le­gény tartott mulatásból hazafelé. Magyar nó­tákat énekeltek'közben, mint az a hasonló bo­ros hangulatban szokásos. Éppen ekkor nagy­szabású esküvő folyt az egyik györgyfalvi úti román földmivescsalád házában. Az esküvő vendégei közül többen a szabadban tartózkod­tak s ezek észrevették az éneklő legényeket. Ugylátszik rosszul esett hallani a magyar nó­tát, mert az egyik közülök a legények elé állt s hangosan rájuk kiáltott: — Ne énekeljetek magyarul, itt Romániában vagyunk. «. . , , A felszólítás hasztalan maradt, ami az ének­lést illeti, mert az vigan folyt tovább s amikor, a magyar nótát kifogásoló román ifjuember! újból rájuk szólt, a legények elvesztették türel-j műket s reávetették magukat. A megtámadott) kiabálására az uccára özönlött a lakodalom vendégserege, vagy 20—25 ember. A túlerő lát-' tán a magyarok közül hárman elmenekültek,, mig a hátramaradt három meglehetősen ko­moly sérüléseket szenvedett, persze nem anélkül hogy ők is ne osztottak volna szét nehány kiadó sabb ökölcsapást. A hangos verekedésre a rend­őrség is megjelent s három magyar és három: román legényt tartóztatott le, akiket kihallgat tásuk után azonban szabadon bocsájtottak. Sú­lyos testisértés címén emeltek mindannyiuk ellen vádat s igy közös sorsra jutottak az ellen-1 felek: a vádlottak padjára. Itt már annyira ki­egyeztek egyínásközött, hogy nem vallottak egymás elk'îl 'ş jgy dr. Pétérffy Jenő védelmet, után a törvényszék az összeseket felmentette. ,í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom