Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-20 / 91. szám

XV. ÉVF. 91. SZÁM. Kuetiüjskg 1 MAP VÁM ME« játék első húzásáig! Ne feledje el, hogy az előrelátó játékos már az !• osztályban megkezdi a játékot, hogy a szerencse esélyei közül egyiket se szalassza el. — A nyilvános hozás Bukarestben, a Fundaţia Universitare Carol 1. helyiségében lesz megtartva. FÖELÁRUSITÓ: Kereskedelmi Hitelintézet Részvény-Társaság, Cluj-Kolozsvér, Pista Unirii Ho. 20. MAGYARORSZÁG VIDÉKI CENTRUMAI Pécs a magyar Róma (Fécs, április hő). A kis Magyarországnak Buda­pesten kívül három egyeteme van: Szegeden, Debre­cenben és Pécsen. Szeged é3 Debrecen, Magyarország­nak Budapest után e két legnagyobb városa, csak egé­szen u) egyetemi városok, Pécs város egyeteme, álta­lában egész kultúrája ellenben már évszázadok óta fennáll, még 1367-ben Nagy Lajos király tette le egye­temének alapkövét. A pécsi egyetem megalakulása hét évvel előbb történt, mint a bécsié, legalább is, az ala­pitó levél hét évvel előbb kelt. Pécs nevezetes történelmi hely. Ma Is még mind­össze 62.000 lakosa van, de története s kultúrája a leg­régibb időkre nyúlik vissza. A Mecsek hegységben ta­lált kő- és bronzkori leletek bizonyítják ezt. A római uralom alatt Sopianae volt a város neve. Régi Írások bizonyítják, bogy 1009-ben már római katholikus püs­pöki székhely volt. gyönyörű négytornyu székesegy­háza abból az időből maradt fenn. Pécsett voit Magyar- országon az első könyvtár, amelyet 1751-ben Klimó püspök létesített, körülbelül 20 évvel később már felál­lították az első könyvnyomdát, de ezt megelőzően a püspök papírgyárat létesített. A város zenei kultúrájá­nak is évszázados múltja van. Évszázadokon keresztül Pécs mindig kulturális központ volt. Még a török világ idejében is megőrizte, a török uralom összeomlása után mindenesetre felfo­kozta kultúráját és ma Pécs, ahol úgyszólván lépten- nyomon a régi kultúra történelmi nyomait fedezhetjük fel, a régi kultúrájából meriti erejét és e régi kultúra nyomain halad ma is. Eddigi haladása lassú, kimért volt, újabban azonban már nagyfokú rugalmasság nyil­vánul meg fejlődésében. De ebben a lendületes fejlő­désében is megőrizni igyekszik évezredes kultúrájának nemes patináját, amely Pécset már a le- és felmenő uccái miatt is, Róma, az örök város pendantjává teszi. Dr. Nendtvich Andor Pécs polgár­mestere városáról. Dr. Nendtvich Andor Pécs város polgármestere az alábbiakban ismertette általánosságban, városának az utóbbi években történt fejlődését: — A világégés után Pécs városára szomorú napok virradtak. Az összeomlást a forradalmak fergetege követte, ezt pedig a három évi ellenséges szerb meg­szállás. A város polgársága szívós kitartással sorako­zott a város vezetősége mögé. A szerbek kivonulása után a város közönsége emberfeletti erőfeszítéssel fo­gott az újjáépítés nehéz munkájához. Kölcsönöket, hi­telt nem lehetett igénybe venni, a pénz nap-nap után romlott és mégis megindult az újjáépítés. A város pol­gárságának nagy áldozatkészsége és négy év hosszú, kitartó küzdelme árán a romokat eltakarítottuk és a pusztulás nyomait eltüntettük. A megszállást és ennek megszüntetésével megindult * A legújabb lakbérleti törvény magyar fordítása már mindenütt (könyvkereskedésben újságárusoknál) kapható. Megrendelhető dr Mandel Fordító Irodánál Cluj, Str, Memoran­dului 24. Ára 20, vidékre portóval 30 lej. újjáépítést a város történelmének e hőskorát az alkotó munka korszaka követte 1924-től 1930-ig a város nem­csak a megelőző decennium hanyatlását és visszaesését pótolta, hanem e pár év alatt annyit alkotott, mint an- nakelötte egy évszázad alatt. Az építkezések egész sorát hajtották végre. — Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre helyezése érdekében a város közönsége nagy áldozatokat hozott. Az egyetem céljaira átengedett épületeken és más in­gatlanokon kivül, a jogi és bölcsészeti kar részére uj egyetemi épületet emelt és az egyetem tanárai részére lakóházat épitett. A kultúra, a város fejlesztése, testnevelés és köz- egészségügy terén is az építkezések egész sorát hajtot­ták végre. — A közel jövőben szándékozunk megvalósítani a sportpalotát, fedett uszodát, műjégpályát és egy kert- munkáskópzö intézetet, — Az eddigi újabb beruházásokra és közmnkákra s legutóbb hat év alatt 14 millió pengőt fordítottunk. Ezt S2 összeget részben hitelműveletek utján, részben n rendes háztartási költségvetésünk keretében biztosí­tottuk. Pécs gazdag a természeti szépségekben. — Pécsnek természet) szépségekben gazdag vidéke az év minden szakában alkalmat nyújt a kirándulá­sokra. A Mecsek Egyesület kérésére a város közönsége a Mecsek nyugati lejtőjén elterülő erdőterületet park­erdőnek nyilvánította. Az Egyesület a Mecsek hegy­ségnek ezt a részét mintaszerűen gondozott utakkai tette hozzáférhetővé, mig a városi erdőgazdaság részé­ről fenntartott és utjelzésekke! ellátott úthálózat módot nyújt a turistának arra, nogy a Mecsek távolabbi ré­szeit is kényelmesen felkereshesse. A Mecsek Egyesü­letet a város közönsége anyagi támogatásban részesíti. Ezzel lehetővé tette azt. hogy ez az évtizedeken át ér­demes tevékenységet kifejtett Egyesület 40-!k évfordu­lója alkalmából a Mecsek-hegység egyik legszebb fek­vésű pontján, turistaszállót emelhessen és ezzel a Me­csek idegenforgalmát növelje. Az eddigi tapasztalások nyomain elindulva, remél­hető, hogy az idcgenfcrga.Icm növekedésével a városban súlyosan érezhető gazdasági veszteségek egyrészét, a kereskedelem és ipar pangását megszüntethetjük. a2 I egyes termelési ágakat a2 idegenforgalom szolgálatába ! állítva fellendíthetjük, vagy uj életre kelthetjük, Erdélyiek Baranyában Fé03 városnak az utóbbi években való rohamos fej­lődésében mindenki által elismerten jelentékeny része van Kalenda Lorántnak. Pécs város műszaki főtaná­csosának. aki Nagyváradról került a magyar Róma technikai osztályának díszes, de rendkívül nagy elfog­laltságot és felelősséget igénylő vezető pozíciójába aminthogy Pécsett igen sok erdélyivel lehet találkoz­nunk, akik mindannyian jelentékeny közhivatali álláso­kat töltenek be. Kalenda Lóránt érdekesen részletezte a Nendtvich polgármester által általánosságban elmon­dottakat: Hogyan használta fel a kölcsönöket a város. — A három évig tartott szerb megszállás után, első dolga volt a városnak a leromlott uccaburkolatok hely­reállítása. — Jórészt önerejéből és csak kis részben a kormány támogatásából sikerült is a jószándékot sikerre vezetni. A nagyobbszabásu alkotó periózus 1925-ben vette kez­detét, amikor a kormány által kieszközölt Shyper-félo kölcsön, 6 millió pengő, rendelkezésére állott a vá­rosnak. — Ebből a jelentékeny összegű kölcsönből elsősor­ban is kiépítettük a vízmüvet, mert a régi már teljesen elégtelen volt. Azután megépítettük a csatornahálóza­tot, tovább^ modern, 1, 2, 3. 4 szobás lakásokat és ezzel a város rohamos fejlődésének alapjait leraktuk. A közmüvek előzetes megépítése nélkül Pécsett nem lehet még a kültelken sem házat építeni! — A kölcsönösszeg felhasználása után sem szűnt meg azonban a város építő tevékenysége. Függő köl­csönökhöz folyamodott és ezekből Indította meg, a há­borús évekből legnagyobb szükségletet Képező lakás­építési akcióját. Több mint 40G lakást épitett. két- háromszobás lakásokat és több mini 28 Kilométer uj belterületi uccát burkoltatott be és megépítette az in­tézmények egész sorát, mint például az Anya- és Cse- csemcvédc Intézetet, öt elemi iskolát, több mint ötven tanteremmel és iparostanonciskolát. Több mint 800.000 pengőbe kerültek ezek az építkezések, de a modern lakásépítésekkel sikerült végleges otthont teremteni a 2 egyetemi tanároknak is. Mindezeken kivül uj gyönyörű palotában helyezte e! a vegyvizsgáló intézetet, a városi üzemek Irodát, megcsinálta a Mecseken átvezető 12 ki­lométer hosszú remek műutat és hozzájárulásával lehe­tővé tette a nagyszabású mór kollégium, a vas- és fém­ipari szakiskola, a gyárvárosi templom, a ferencrendi templom megvalósítását é3 használatba vételét. A csa­ládi házépítési törekvések előmozdítását egy száz ka- tasztrális hold terület felosztásával, rajta az összes köz­müvek előzetes megépítésével, egy uj város megépíté­sének vetette meg alapjait. ötvös Béla. A bukaresti politika?, és gazda­sági élet szenzációit és megbízható ér­tesítéseit hozza a „Curentul", Pamfil Seicaru országos hírű publicista bukaresti napilapja. A „Curentul" bukaresti napilapra kényelme­sen fizethet elő a cinji Lepage könyvkereske­dés utján. Előfizetési dij eg*sz évre 700 lei, félévre 350 lei, negyedévre 200 lei. Küldje be utalványon Lepagehoz és a „Curcntu1“-t, a bu­karesti kiadóhivataltól naponta közvetlenül kapja meg Hirdetéseket szintén felvesz és to­vábbit Lepage, Kérje a „Curentul“ hirdetési díjszabását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom