Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-20 / 91. szám
4 KiitvUjsm XV. ÉV*. 91, SZÁM. ra Petrovich Iván I i r személyes föllépése szerdán és csütörtök Jn 3, 5, 7 és 9-kor :: Színkör Mozgó Pénzazuccán beszélő, éneklő premier és :Reményiá Sándor üzenetére... Miben különbözik a román osztálysorsjáték más eddigi sorsjegyakciótől ? Néhány kulisszatitok, amit jó tudni annak, aki meg akarja korrigálni szerencséjét - Hol a nyeremények kifizetésének garanciája és mi lesz a titoktartással ? Még csak páf nap válasz*-'-, el a közönséget a szabadalmazott állami osztálysorsjáték sorsjegyeinek kihúzásától. Meg kell á' lapítani. hogy az érdeklődés sokkal nagyobb, mint bármilyen eddigi jótékonysági jellegű sorsjegy húzásánál, ami érthető is, hiszen ezúttal először fektették az akciót olyan széles, szilárd alapra, amely megfelel a modern sorsjátékok szellemének. Mi a különbség a „jótékonysági" sorsjátékok és az állami osztálysorsjáték között? Legelső sorban a cél kitűzésében. A jótékonysági sorsjáték jövedelmezhetösé- gének első vonalában természetszerűleg a jótékonyság áll, nem pedig a játékosok jól felfogott anyagi érdeke: a minél nagyobb számú nyeremény. Az osztálysorsjáték és a résztvevők közötti kapcsolatot a kölcsönösség határozza meg és igy válik érthetővé, hogy amíg a múltban lezajlott jótékonysági sorsjátékoknál 150.000—270.000 sorsjegyet adtak ki és hárommillió ötszázezer lej nyereményt fizettek ki értük, addig a román ősztálysorsjátékon nyolcvanezer sorsjegy 240 millió lej nyesemény reményében játszik. Olyan önmagáért beszélő (számarány ez, amely teljesen megmagyarázza az osztálysorsjáték előnyös voltát. A román osztálysorsjáték úttörő munkát végez és hogy népszerű legyen, hatalmas kezdő lendületre van szüksége. A vezetőségnek ebből a törekvéséből magyarázható meg az is, hogy míg a magyar állami sorsjá- I tékon 110.000, az osztrák állami sorsjátékon 120.000, a cseh és német osztálysorsjátékon 120.000 szám játszik, addig a romár.iain csak nyolcvanezer és ha hozzászámítják, hogy az ötödik osztály kihúzásáig a nyolcvan- | ezer sorsjegyből kihúzott tízezer sorsjegy nem játszik többet, az ötödik húzáson pedig hetvenezer sorsjegy áll szemben közel harmincezer nyereménnyel, elmondhatjuk, h: gy valóban minden második sorsjegy nyer. A közönség ezt tudja, látjuk a ritka érdeklődésen. Kíváncsiságból benéztünk például a Takarékosság Rt. sorsjegyosztályára, ahol a felfüggesztett munkanap következtében egész nap folytak a sors jegyvásárlások. Újságíró számára tanulságos látvány és megállapítása annak a pszihológiai ténynek, hogy mennyire összefüggésben áll a mindenkori gazdasági helyzet a közönség sorsjegy érdeklődésével. Sorsjegyeket főként azok vásároltak, akik nehezebb anyagi körülmények közé kerülve, a szerencse megkorrlgálásával akarnak lendíteni a sorsukon, tehát az érdeklődők legnagyobb száma iparosokból, munkaalkalmazottakból, tisztviselőkből, kereskedőkből áll. Megkérdeztük a Takarékosság egyik vezető tisztviselőjét, hogy vájjon vásárlóközönségük köréből nem merült fel kétség arra vonatkozólag, hogy tényleg kihuz- zák-e előírás szerint a nyeremény tárgyakat. Ma, amikor a közönség bizalmatlan állami akciókkal szemben, mert látja, hogy nyugdíj, tisztviselői fizetések, álíáwl szállítások tekintetében mennyire nehézkes a teljesítés, szinte érthető, hogy a garanciák izgatják a publikumot. Kaptuk a kő atkezö felvilágosítást: — Nem, a közönség bizalmatlanságát már az első pillanatban sikerült leküzdeni, A Baue» Naţionala a sorsjátékok igazgatóságához április tizenharmadikán átiratot intézett, amelyben közli, hogy deponáltatott nála az első húzásra 6.955.0(H) lej, aa előirt 2450 nyeremény összege és ez igy lesz minden további húzásnál. De volt egy másik kérdésünk Is a Takarékossághoz. — Ma egészen rendkívül! Időket élünk — mondottuk. — Kevés ember van, akinek ne volnának adósságai. Mi történik akkor, ha minden nyereménytárgy kifizetésénél kitudódik, hogy ki nyert? A boldog nyerőt egyszerre megrohanják a hitelezők és amit nyert a réven, elveszíti a vámon. — Ez nem történhetik meg, A játék titoktartása garantálva van. Ha csak az illető maga nem büszkélkedik el szerencséjével, azt a világon senki meg nem tudhatja. Bennünket olyan titoktartás kötelez, mint a hivatalnokokat a titoktartásra tett esküje, A nyereményt szabályosan kifizetjük tiz százalék levonásával, amely az állam nyereségrészesedése. Ha érdekli, azt Is elmondhatom, hogy más államokban az állam nyereségrészesedése is nagyobb, viszont nálunk arra gondoltak, hogy ezzel is élénkíthetik az érdeklődést. — Csak ezután nyerjünk — mondotta egy úriember, aki fültanuja volt beszélgetésünknek és aki S darab egész sorsjegyet vásárolt a Takarékosságnál, különböző számokban. Ezt az egyet azonban még a Takarékosság sem tudja garantálni. Az állam garancianyújtásán és a sorsjegyelárusitő előzékenységén kívül még egy fontos harmadik tényezőre is szükség van: a játékos szerencséjére. A Pásztortűt legutóbbi számában Reményül Sándor üzenetet küld az olvadóknak: elmondja azokat a benyomásokat, amelyeket a közelmúlt hetekben Magyarországon, egy irodalmi körút állomásain szerzett. Más forrásokból tudjuk, hogy ez a körút valóságos diadalt menet volt a mi nagy költőnk számára. A beszámoló azonban magasan löléje szárnyal minden egyéni tekintetnek s olyan megfigyeléseket fog össze és olyan tanulságokat von le, amelyeket Erdély egész magyarságának szivébe kell fogadnia. Reményik azt tapasztalta, hogy a mai Magyarországon lelkes érdeklődés füti az embereket az irodalom iránt. Mindenütt, még gazdálkodó alföldi városokban is, hatalmas közönsége van az irodalmi előadásoknak, magán társaságokban pedig nagy hozzáértéssel és nemes szomjuhozással tárgyalják a szellemi élet hullámzásait. Érdekes és meglepő kir ez számunkra, hiszen igen jól tudjuk, hogy nem is olyan régen a magyarságnak meglehetős vékony rétege volt fogékony a magasabb rendű irodalom szépségei iránt. A szenvedések, a külső élet bántalmai és szomorúságai fordították a magyarság aagyobb tömegeinek figyelmét az élet nemesebb értékei felé? A magunk helyzetére gondolunk. Nekünk, erdélyi magyaroknak, mindenesetre sokkal nagyobb mértékben megvan az okunk, hogy a befelé tekintés örömeiben: irodalmunkban, kultúránkban, nemes hagyományainkban keressünk védelmet a mostani idő zordságai ellen. Reményik hirt*' e tehát nagy elkötelezés mindazok számán . akiknek hivatásuk, hogy az erdélyi magyarság kulturális érdekeit szolgálják. Ezt a kötelességet a Pásztortüz szerkesztősége és iróárdája is élénkebben érzi most, mint valaha. Reményik üzenete terveket szólított napfényre, amelyeket mostanáig csak habozva, óva, féltve forralgattunk. Most elhatároztuk, hogy Erdély magyar kultúrájáért még fokozottabb hévvel és nagyobb tervszerűséggel száilunk sorompóba! A megrövidült kardot megtoldják egy lépéssel: folyóiratunk hasábjain kívül is szolgálni akarjuk a magyarság szellemi érdekeit. A tervek és lehetőségek nagy sorozatából azokkal akarunk első sorban kísérleteket tenni, amelyeknek mai kulturális szervezetünkben nincsen kimondott gazdája. A Pásztortűz eddig is nagy figyelmet fordított Erdély művészeti, természeti és irodalmi értékeinek ismertetésére. Ezt a program- mot akarjuk az eleven életbe belekapcsolni: a szükebb haza kultuszát — a Heimatknnde-t — a jövőben nemcsak cikkekkel, de az élőszó hatalmával, gyakorlati előadásokkal és bemutatásokkal is szolgálni kívánjuk. Első kísérletünket Kolozsváron akarjuk megtenni. Kezdeményezésünknek ezt a cimet adhatnék: Kolozsvár fölfedezése. Szükséges volna Kolozsvárt kolozsváriak számára fölfedezni? Elmondjuk egy pár tervünket. Megfelelő szemléltetéssel ismertetni akarjuk Kolozsvár mai városképének kialakulását: hol volt a város magja, hogyan lett kerített, kulcsos hely- lyé, hogyan nőtt százezres várossá? Bemutatjuk a város legérdekesebb történeti emlékeit, művészeti kincseit. Szakszerű kalauzolás mellett megtekintjük a hozzáférhető tudományos gyűjteményeket, közintézményeket, botanikus kertet, a temetőt, fontosabb gazdasági vállalatokat, a város közüzemeit. Érdeklődünk a színház múltja és jelenlegi munkája iránt. Azt hisszük, hogy ma, amikor a gazdasági nyomorúság szinte lehetetlenné teszi a külföldi utazásokat: sikerülni fog a közönség figyelmét befelé, a saját szükebb világának megismerésére irányítani.’Különösen számítunk az ifjúság érdeklődésére, amely lázas rohanásban alig lát valamit az ősi kultúrájú Kolozsvár igazi értékeiből. Ha a mi Heimatkunde -terveink megfelelő érdeklődést keltenek, akkor Kolozsvár fölfedezését Erdély fölfedezésévé szélesítjük ki. Gondos előkészítéssel, a történelmi, természettudományi és néprajzi tudnivalók ismertetése után kirándulást rendezünk Kalotaszegi, meglátogatjuk Torda, Torockó nagyhírű nevezetességeit. fölfedezzük Szamosujvár Mária Terézia korabeli, páratlan érdekességü barokk uccáit és épületeit stb. Ennek a programúinak a megvalósítása persze sok munkába és költségbe fog kerülni. De reméljük, hogy kárpótlást fogunk találni a Pásztortűz népszerűségének növekedésében. Előadásaink, bemutatásaink a Pásztortűz előfizetői számára ingyenesek lesznek, de gondoskodni fogunk róla, hogy más érdeklődők is csatlakozhassanak a szükebb haza megismertetését és megszerettetését célzó mozgalomhoz. Reméljük, hogy nemcsak Kc’ozsvár lelkes közönségét nyerjük meg a föntvázolt terveknek, hanem Kolozsvár példája a többi erdélyi városok lakóit is arra fogja serkenteni, hogy saját szükebb világuk szépségeit és értékeit föltárják, megismerjék és megszeressék. Programmunk részleteit, bemutatásaink helyét és idejét esetről-esetre közölni fogjuk. Most csak azt akartuk hírül adni, hogy Reményik Sándor újabb riadójára cselekedetekkel fogunk válaszolni. Gyailay Domokos. a tavaszi ruhák olcsó festése és tisztítása az Unió-náí Cluj
