Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)

1932-04-20 / 91. szám

2 KmnUjs&G XV, ÉVF. 91. SZÁM. A kereskedők és iparosok üzletfelei legna­gyobb részt tisztviselők, nyugdíjasok, gazdák voltak. Ki fizet ma ezek közülL A tisztviselők és nyugdíjasok nem kapnak fizetést hónapo­kon át, tehát nem tudják adósságaikat fizetni, a kereskedők és iparosok tehát a helyzet kény­szerítő erejénél fogva már megadták a mora­tóriumot a saját üzletfeleiknek. A gazdák tar­tozásait a kereskedőkkel szemben a konverziós törvény nem vette ki, vagyis ezek is konverzió alá esnek, ami azt jelenti, hogy jóformán soha nem látják azokat. — Teljesen indokolt tehát, hogy a kereske­dők és iparosok közterheit csökkenteni. A pa­tenta fixa „üdvözítő“ újítása nemhogy nem hozott megkönnyebbülést, hanem még súlyosbí­totta a kereskedők és iparosok terheit. — Hiába adjuk meg a vészjelet évek óta, hogy a túlzott adózás nem használ semmit az országnak, mert hisz hiába vetik ki a kegyet­len adókat, a kincstár reményei és várakozásai nem teljesülnek. Látjuk ebben az évben a szo­morú eredményt, látjuk, hogy az állam bevé­telei állandóan csökkennek. A túlzott kivetések csalódást hoztak magukkal és ugyanakkor ezer és ezer egzisztenciát tettek tönkre, akik meg tudtak volna felelni kötelezettségüknek, ha enyhébben adóztatták volna meg őket. — Az igazságügy miniszter kijelentette a bizottság ülésén, hogy a törvényjavaslatnak semmiféle kiszélesítését nem engedheti meg, nem egyezhet bele adósságfizetés elhalasztá­sába vagy, csökkentésébe. Tudjuk, hogy a kor­mánynak ez az ellenzése annak tulajdonítható, hogy a kormány külföldi kölcsöntárgyalásokat folytat. Egyetértünk vele abban, hogs'- ilyen tárgyalások idején mindenre kell vigyáznia, gondolnia kell a hitel és a bizalom szilárdsá­gára. De a hitel és a bizalom már régen meg­ingott és nem is fog addig helyreállani — még egy szerencsés külföldi tranzakció esetén sem — ha a kereskedelem és ipar legalább is idő­haladékot nem kap arra, hogy kivárja egy ilyen kölcsön kedvező hatását és az inzolven- ciák és felszámolások száma a kereskedelem képét mint egy temetőét fogja felmutatni, ahonpnn a feltámadás legkisebb reménye sem árad ki. — A kormánynak tehát gondolkodóba kell esnie, fel kell még a külföldi tőkéseket is vilá­gosítania, hogy a kereskedelmi és ipari élet radikális szanálása nélkül hiába várják a hitel és a bizalom terén a normális viszonyok hely­reállítását. — Ettől eltekintve a törvény kétségkívül jó, mert törli a csődöket és igy azt megszavaz­zuk. Trancu Jóst kijelenti, hogy elkerülheteletnül szükséges a városi végrehajtások felfüggesz­tése. Dr. Lupu: A kormány politikája nyilván a kereskedők és iparosok tönkretételére irányul. \z állam éveken keresztül nem fizeti a szállí­tókkal szembeni tartozásait. A kereskedők, aki­ket súlyosan érintett a konverzió, nagy baksi- sokat kell, hogy leadjanak, ha az állammal szembeni követeléseikhez hozzá akarnak jutni. A kereskedők nyomorúsága. Trancu Jasi kéri, hogy tegyenek különbsé­gei; jóhiszemű és rosszhiszemű kereskedők kö­zött. Pop Valér igazságügyminiszter rámutat arra, hogy csak nagyon kevés idő áll a parla­ment rendelkezésére a törvényjavaslat megsza­vazásához. Kéri a felszólalókat, hogy fogják rövidre beszédeiket és inkább a szakaszonkénti vita során fejtsék ki szempontjaikat. Perianu többségi meg van elégedve a javas­lattal s azt elfogadja. Dimitriu a liberális párt nevében hangsú­lyozza, hogy a párt mindig is támogatásban ré­szesítette az ipart és kereskedelmet. Várja a kormány vonatkozó intézkedéseit. A benyújtott törvényjavaslatot az első lépésnek tekinti eb­ben az irányban-, éppen ezért a javaslatot elfo­gadja. Cuza kijelenti, hogy őt a zsidó kereskedők likvidálásának ügye egyáltalán nem érdekli, miért is nem kiván állást foglalni a javaslat­tal szemben. D. R. Joanitescu a nemzeti parasztpárt szem pontjait fejtegeti. Egy tágabb törvényjavaslat­ra lett volna szükség, mert ez likvidálja, de nem szanálja a kereskedőket. A javaslatot elfo­gadja. Lucian dr. a szociáldemokraták nevében szó­lni fel. Kijelenti, hogy a javaslat jobb. mint a csődtörvény, mert megvédi a kereskedőket és iparosokat a csődhiénáktól. De nem ilyen tör­vényre lett vtlna szükség, hanem olyan intéz­kedésekre, amelyek megmentik a kereskedőket és iparosokat a csődbejutástól. Ugyanilyen in­tézkedéseket kell foganatosítani az összes pro­duktiv osztályok érdekében. Nem lehet kitenni a városi lakosságot a mai körülmények között a kényszervégrehajtások terrorjának. Az# in­fláció a nyakunkon van. Ha nem segítenek sür­gősen a nélkülöző tömegeken, úgy meg fog in­dulni az áradat, amely elsöpri ezt a kormányt. Pop Valér igazságügyminiszter; A kor­mány foglalkozik a városi tartozások rendezé­sének kérdésével és később sor fog kerülni ezek­re az intézkedésekre is. Lucian öklévé! veri a szószéket és izgatot­tan kiáltja az igazságügyminiszter felé: — Elég volt a beszédekből és az Ígéretek­ből. Itt cselekedni kell. még pedig sürgősen, önök nem tudják, hogy milyen nagy a nyomo­rúság az országban. Vigyázzanak, mert nagy baj lesz! Kétszer is leszavazták a kormány javaslatát--- ■ «• , « _ A délutáni ülésen több jelentéktelen tör­vényjavaslat megszavazása után az Italo Ro­mâna petróleumvállalat 20 milliós kárának az állam részéről való megtérítésére vonatkozó ja­vaslatot kezdik tárgyalni. Heves vita fejlődik ki, egyes ellenzéki szónokok a javaslat ellen szólalnak fel. Argetoianu pénzügyminiszter; Én csak azt a kötelezettséget vállaltam az Italo Româna társasággal szemben, hogy a javaslatot a parla­ment elé hozom. A többi az önök dolga. Telje­sen szabad kezet adok Önöknek arra nézve, hogy a javaslatot megszavazzák-e, vagy sem. Andrei Corteanu előadó tagadja, hogy a ja­vaslat beterjesztésénél nem tartották volna be a törvényes formákat. Kéri Ghelmegheanu ja­vaslatának elvetését. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A szavazás meglepetésszerü eredménnyel végző­dik. Ghelmegheanu javaslata mellett szavaz­nak az összes ellenzéki pártok, a liberálisokat is beleértve, valamint igen sok többségi képviselő és igy a kamara a javaslatot bizottság elé utal­ja. A szavazás kimenetele annál is nagyobb fel­tűnést keltett, minthogy a javaslat előadója, Corteanu a többségek leadere és Argetoianu leg- meghittebb hivei közé tartozik. Ugyanez a jelenet ismétlődik meg a követ­kező törvényjavaslattal, amely a román petró­leumtársaság létesítéséről intézkedik. Javaslat a városi tartozások, felfüggesztéséről Ezután folytatják a kereskedők és iparosok likvidálásáról szóló javaslat délelőtt megindí­tott tárgyalását. Constantinescu Bordeni geor- gista a városi tartozások általános rendezését kéri. A városokban nemcsak kereskedők és ipa­rosok laknak, hanem intellektuális pályákon működők, tisztviselők, stb. Ezeknek a sorsáról is gondoskodnia kell az államnak. Javasolja, hogy függesszék fel a városi kényszervégrehaj­tásokat mindaddig, amíg a parlamentnek a má­jusban összehívandó rendkívüli ülésszak során módjában lesz a városi tartozások rendezéséről szóló törvényjavaslatot felfüggeszteni. A me­zőgazdasági tartozások konverziója után logi­kus és elkerülhetetlen az, hogy a városi tarto­zások is rendeztessenek. ___ Végül Oteteleseanu avereseánus szól hozzá a törvényjavaslathoz. Kijelenti, hogy ez a ja­vaslat a legkevésbé sem jelent segítséget a ke­reskedők és iparosok számára, mert nem sza­nálja, hanem ellenkezőleg likvidálja őket. Ezután a kamara általánosságban tudomá­sul veszi a törvényjavaslatot, majd megkezdi a szakaszonkénti vitát. A kormány Duca feltűnő beszédéről. A liberális párt vasárnapi nagygyűlésén Duca hatalmas beszédben támadta a kormányt. A kormány rendesen fizeti külföldi adósságain­kat, de milyen áron? Addig fokozódjék tovább a mi szegénységünk? Meddig lehet respektálni a külföldi kötelezettségeket a belföldi kötele­zettségek terhére? Nem vonjuk kétségbe a világkrizist, de mit tett a kormány, hogy ezt a válságot belföldön legalább valamennyire csök­kentse. Agrárállam vagyunk, de egészen elma­radtunk még a többi agrárállamtól is. A kon­verziós törvény megvalósításának a módja tel­jesen tönkretette a mezőgazdasági hitelt. A köz- igazgatás nélkülözi a kormány tekintélyét. A személyi kormány teljesen lejárta magát. Teljes bizalommal a korona iránt juttatja Őfelségének tudomására, hogy a román nép csak jogot kér. A mai súlyos helyzetben is ki­jelenti, hogy a liberális párt hajlandó teljes felelősséggel átvenni a kormányzást az ország­ban. A párt küzdeni fog tovább a győzelemig. A Neamul Românesc a kormány véleményét közli a Duca beszédéről. Azt mondja, hogy a liberális párt vezérétől nem várt volna olyan kijelentéseket, mint amilyeneket Lupu és Goga tettek s amelyek a külföldi adósságok fizetésének be­szüntetése mellett akarnak hangulatot csinálni. Hangsúlyozza, hogy a kormány a végsőkig fogja teljesíteni Romániának a külfölddel szem­ben fennálló adósságaiból folyó kötelezettsé­geit, mert csak igy számíthat a külföld és elsősorban Franciaország támogatására. HÉDII Hn ML utóda I FÉRFI- ÉS GYE 1 CLU1, PIATi RMEKRUHA-ÁRUHÁZA | ft UNIRII (FŐTÉR). 1 Szenzációs tavaszi és húsvéti vásári rsen S=J e=r A rendkívüli súlyos gazdasági viszonyokhoz alkalmaz­kodva. 40 ev ófa közismert, elsőrangú íérfiruháim es leg­divatosabb szöveteim árait példátlanul leszállítottam! •a- SEHOL ILY 0LCS0N ÉS JÓL NEM VÁSÁROLHAT l -m TÁJÉKOZTATÓ ÁRAK: 18©# Leitől Tavaszi felöltök « tiszta gyapjú szövetből Leitől Burberl ragiá. ClAtfWk nők ...... iCWfJO Leitől Öltönyök azóveibó! e legOivatosabb Irvite’ben ­Sportöltönyök minden nagyságban Leitől Fiafelöltők, gyermekruhák, elsőrangú szövetek hatalmas nagy raktára. 28©0 Divatos öltönyt leitől kívánatra 2 nap alatt mérték után készítek! m n lift UTÓDA FÉRFI- ÉS GYEREKRUHA-ÁRUHÁZA SOHA ILYEN OLCSÓN § CLUJ' PIATA UNiR!S C°rER>-1 !■■■—BamaaaMaBCTMm—i

Next

/
Oldalképek
Tartalom