Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-02 / 76. szám
XV. ÉVF. 7«. SZÁM. Kuetiüjs&g 1 A kellemetlen Szakáli-iigy miatt ürügyeket keres Creang vizsgálóbíró ellenfelei zaklatására Blinv cT eljárás egy interimár-bizottsági határozatért A belügyminisztertől kér védelmet Csikvármegye a hatalmaskodás ellen (Csíkszereda, március 31.) A csikvármegyei in terhű ár bizottság március 27-iki ülésén furcsa határozatot hozott: felirt a belügyminiszterhez és arra kérte, keresse meg az igazságügyminisz- tert, hogy ez utasítsa Ovidiu Creanga vizsgálóbírót, hogy törődjék a maga dolgaival s a vármegyéinek hagyjon békét, mert a vizsgálóbírói okvetetlenkedések miatt a vármegye munkája van akadályozva. Legalább is szokatlan, hogy vármegyei in- terimárbizottságok ilyenhangu és ilyen tárgyú határozatokat hozzanak. Érdekes lesz egy kissé e határozat előzményeivel foglalkozni. A gyimesi „embatikáriusok“. Az agrárreformmal kezdődik a dolog. Gyimes község határában a Lázár grófoknak hatalmas kiterjedésű területei voltak. Erdők, legelők vegyesen. E területeken odatelepedett csángó és román családok éldegéltek. Az agrár - reformkor a földeket elvették Lázár gróféktól és hogy valakinek odaadják, hát odaadták Gyi mes községnek, s maradt minden a régiben. Az emberek tovább laktak ott, csak éppen hogy ezentúl nem fizettek árendát, minek, hiszen a föld a községé. Évek múlva jöttek rá, hogy hibát követtek el. Az agrárreform során az ottlakóknak kellett volna kérniök, hogy részükre sajátítsák ki a területeket, hiszen ők „embatikáriusok“ örökhaszonbérlők, akiknek az agrártörvény rendelkezései alapján joguk van a földhöz, amelyen laknak. Most késő. Az agrárreformnak vége, a területeket a község javára sajátították ki s maradt az ő dolguk továbbra is, amit volt, a levegőben. A községnek valami nagy öröme a kisajátított birtok megkapásában nem tellett, mert hiszen az ott lakókat megmozgatni amúgy se tudja, ellenben kell, hogy fizessen az államnak nem kevesebbet, mint tizennyolcmillió lej besajáti- tási árat. Az egész terület úgy ahogy van, nem ér ma többet. Ezért történt, hogy a község és az állítólagos örökhaszonbérlők évek óta. kísérleteznek azon, hogyan lehetne a kérdést közmegelégedésre megoldani. Fordultak a közigazgatási hatóságokhoz. Xótizben is kijött a minisztériumból egy-egy vezérigazgató a jegyzőkönyveket vett fel. Megállapította, hogy a területhez a rajta lakóknak kétségtelenül joguk van, mert hiszen vagy két- száz: évre visszamenőleg tudják igazolni az ott- Iakást. De azt is megállapította, hogy igényű két az agrárreform során kellett volna érvényesíteniük, most már nem igen van arra kádencia. hogy megkaphassák, ami őket tulajdonképpen törvény szerint megilleti. Végül is az idén találtak egy újabb megoldási formát: Megállapodtak a községgel, hogy ők, a lakók, kifizetik a besajátitási árat s a község ezzel szemben átengedi nekik a tulajdonjogot örök időkre. Az interim árbizottság bűne. Ez a határozat került a vármegyei interi- márbizottság elé. Az illésen, amelyiken az ügyet tárgyalták, a közhaagitLit az volt, hogy a gyimesi románok kérése igazságos, a község jól tette, amit tett és a határozatot helyben kell hagyni. Dr. Sándory Mihály, aki a bizottság jogász- tn»íjaiból egyedül '.olt jelen ezen az ülésen, különvéleményt jelentett: egy ilyen fontos ügyet nem lehet az akté.',.: alapos áttanulmányozása nélkül elbírálni. Küldessék ki egy bizottság, amelyik tegyen részletes jelentést s csak e jelentés után határozzon az interimar. Az indítványt elfogadták, kiküldték dr Koluntbán József, dr. Balogh Lajos és dr, Sándoré Mihály ügyvédeket azzal az utasítással hogy a. következő ülésig tanulmányozzák az ügyet cs tegyenek arról részletes jelentést. A következő ülésen e kiküldött bizottság jelenti, hogy a község határozata nem hagyható jóvá, miután közvagyont csak igy egy nyilatkozat formájában nem lehet elidegeníteni és mivel ez a határozat a községi elöljáróság tagjainak magánjogi, sőt bűnvádi felelősségét állapítaná meg. A Comitetul agrar az egyedüli fórum, amely az ügyön segíteni tud és amelyhez for dúlni kell. Erre a bizottság hozza a következő határozatot: Tudomásul veszi, hogy a község az örökhaszonbérlőknek akarja adni az illető területeket. Miután erre sem a község nem illetékes, sem a vármegyei interimárbizottság nem határozhat ilyen természetű ügyekben, ntasitja a községi elöljáróságot, hogy amennyiben szándékát fenntartja, forduljon az illetékes agrárhatósághoz a Comitetul nurarhoz. esetleg az érdekelt lakók kai együttesen kérve uj kisajátítási eljárás bevezetését. Az interimárbizottság tehát egy szimpla ta nácsot adott. Bűnvádi eljárás. Megtudja ezt a Csíkszeredái törvényszék szorgalmas vizsgálóbírója, Ovidiu Creanga. És azonnal bevezeti a vizsgálatot. Nem az egész interimárbizottság ellen, hanem e.3ak a bárom ügyvéd ellen, akik az indítványt tették. Hűtlen kezelés miatt. Hogy hűtlenül elkezelték Gyimes község vagyonát. Ha a bizottság azt határozta volna, hogy a földeket adja a község a rajta lakóknak, a bűm vádi eljárás talán érthető lenne. Elajándékozták a község vagyonát. Hogyha azt mondta volna ki, hogy nem adja, akkor is, ezen az alapon: Amikor román lakosoknak az érdekéről van szó, hogy mer aa interimárbizottság másként határozni, minthogy a kérést teljesítse. Nyilvánvaló rosszakarat, a többségi nemzet törekvéseinek tudatos szabotálása, persze, hogy a vizsgálóbíró elé tartozik. De amikor azt határozzák, hogy ha akarnak', forduljanak a törvény előirta hatóságokhoz, hogy akkor ide minek a vizsgálóbíró! Mit akar a vizsálóbiró, Pedig van értelme a vizsgálóbírói beavatkozásnak. Ha a három ügyvédet vád alá helyezik, aa ügyvédtörvény rendelkezései szerint ügyvédi gyakorlatot a jogerős felmentő Ítéletig nem folj] tathatnak. Vád alá helyezéstől jogerős felmentő ítéletig normális számítás szerint három év kell. Nos és valamikor csak vissza kell fizetni a Szakáli-iigy rengeteg kellemetlenségét valakinek... Főtárgya lis a dévai teriiunista bünpörben Moskoviíbr bukaresti ügyvéd védőbeszéaében a kommunizmust dicsőítette - Éles vita a főügyész és a védő között (Déva, március 31.) A mult év vége felé a hunyadmegyei rendőrség hatalmas kommunista szervezetnek jött a nyomára. Csakhamar 18-at le is tartóztattak s kihallgatásuk után "lezárták őket. A fővádlottak Moskovitz Ferenc, a dévai mozi egyik társbérlője ég neje voltak, továbbá Kökössy Vilmos asztalos, aki röpcédulákat osztogatott, majd Gombó Sámuel s többen, akik államellenes izgatásért kerültek a vádlottak padjára. Hatalmas rondőri készültséggel március 22-én kezdődött el a főtárgyalás s közel egy hétig tartott. Az Ítéletet csütörtökön hirdette ki a dévai törvényszék Giosanu- tanácsa. A gyanúsítottak ellen a vád a Marzescu- törvény 11-ik paragrafusának 2-ik bekezdése elleni cselekedet, amit tudvalévőén a Manoi- lescu-eset után hoztak. Az ügyész a vádnál nem különböztetett meg tettestársat, bűnrészest, hanem mindegyiket egy kalap alá vonta s a rendőrségen tett vallomásokra építette fel a vádat jólehet a tárgyalás során nagyrésze ezt a vallomását visszavonta, azt hangoztatva, hogy részben a verés miatt, részben a veréstől való félelmükben Írtak alá mindeut, amit eléjük tettek. A vádlottak között szerepelt — a mindvégig szabadlábon lévő — dr. Almásán Ágoston, dévai ügyvéd is, akiről a vádló azt állította, hogy ő kell legyen az a Buzási, akire a vádlottak a tárgyalás során hivatkoztak s aki Kolozsvárról jött annakidején Kökössyhez. Dr. Almásán Ágostont dr. Moskovitz Ilié, bukaresti ügyvéd védte, aki nagyszerű nyelvezettel s precíz jogi fejtegetéssel elmondott védőbeszédével valóságos szenzációt keltett Dó ván, úgy, hogy a védőbeszédek alkalmával a tárgyalóterem megtelt intellektueíekkel, bírókkal, akik a legnagyobb élvezettel hallgatták a védő okfejtését és magyarázatait. Rámutatott arra, hogy a bíróság nem hallgatta ki Peţânt, aki először jelent meg Kökössynél, hogy rávegye az Oroszországba való kimenetelre s csak Muntoanu -Joant hallgatták ki. aki megugrott az eskü elől, úgy, hogy ez is azt bizonyltja, hogy itt agent provokátorokkal dolgoztak s erről az ügyész is tudott. — A védobeszéd során kiemeli, hogy fontos az egyik tanú ama vallomása, amely szerint Schnabel Ede azt mondta Gombó vádlottnak, hogy IMt lejt kap a readőr- kveaztortál, ka egy „szikra“ nyomtatványt visz neki, amit azonban Gombó’ nam adott, mert nem rendelkezett vele. Ismétli Kökössy vallomását is, aki azt vallotta, hogy a rendör- kvesztor 2Ü.ÜD0 lejt ígért neki, ha Gombó, vagy Almasan ellen terhelőén vall. Dr. Almasan védelmében rámutatott az in- tellektuelek szerepére az uj eszmék terjedésénél. Az érző intellektus szeizmográfként reagál az uj pszmékre s emiatt nem csodálható, ha valaki melléjük áll. Különben is a Marzescu-féle törvény előadója: Pella magyarázata szerint kommunizmust vallani és kommunizmust egyéni, vagy tömeges meggyőzéssel lehet csinálni — amire a főügyész igy replikázik: — Tagadhatatlan, hogy igy van, de mint ügyésznek kötelességem megtorló intézkedéseket tenni, amire a védőügyvéd rávág: — Önnek csak vizsgálni van joga és előterjesztést tenni, mert az igazságszolgáltatás van hivatva a megtorló intézkedéseket foganatosítani. Dr. Moskovitz védőügyvéd a védelem további során kimutatja, hogy az, aki megnevezi, kitől kapta a röpcédulát, mentessé lesz a felelősségtől s arra hárul, akitől kapták. Kökössy elismeri, hogy adta. Nem is csodálható, hiszen 3 éve munkanélkül van. De a röpcédulák különben sem tartalmaztak olyan nagy dolgokat és törvénybe ütköző kitételeket, mert a Szovjetországban lévő helyzetet dicsérni s a kapitalista rendszernek bomlását propagálni nem lehet bűncselekmény. Hogy a kapitalista rendszer bomladozóban van. éppen Argetoianu is beismerte s azért igyekszik kollektiv intézkedéseket tenni. A szovjet rendszert nemcsak Kökössy dicséri, mert azt a világtudósok tanulmányozták s ismerték el annak életrevalóságát. Különben is a harc a kapitalista- és a szovjet- rendszer között nem a dévai törvényszéken, hanem az élet, a történelem színpadán fog eldőlni. Utána több védőügyvéd beszéde után dr. Almásán Ágoston beszél, aki az ellene még 1920-ban indított hajsza egyik láncszemének tulajdonítja ezt a pert is. Kijelenti, hogy az ekeszarva mellől jött s nem szégyenli és nem restell oda vissza is térni. Tudja, hogy csak azért van az egész hajsza, mert nem ugatott a kutyákkal és nem üvöltött a farkasokkal. — Arra a képtelen állításra, hogy ö volna Buzási. csak azt mondhatja, hogy a kommunistáknál nincsenek vezérek s igy ő sem lehet az, tehát nem lehet Buzási sem. ami különben is a tárgyalás során beigazolódott. A védőbeszédek hétfőn este fejeződtek be.
