Keleti Ujság, 1932. április (15. évfolyam, 75-99. szám)
1932-04-11 / 84. szám
9 Nyugateurópa mezőgazda- sági politikája 'A mezőgazdasági világválság felidézésében kétségkívül jelentős szerepet játszott a mezőgazdasági gép- és vegyészeti ipari rohamos fejlődése is. A gépek és műtrágyák nagyarányú elterjedése tette lehetővé a békebeli termésátlagok feljavítását s a gyenge minőségű földek intenziv művelés alá vonását, mely a túltermeléshez vezetett. A terméshozam feljavításában különösen Németország tett bámulatos előhaladásról tanúságot. Közismert, hogy Németbirodalom talajminősége egyike a leggyengébbeknek egész Európában,- terméshozama azonban mégis megszégyeníti a humuszgazdag magyar és román alföldet. Mig Romániában a buza hektáronkénti átlagtermése 8.5 métermázsa, Magyarországon pedig 13.1 métermázsa, addig Németországban 18.8 métermázsát tesz ki. Â nyugateurópai mezőgazdasági behozatalra szoruló államok bámulatos erőfeszítést tesznek termésük feljavítása érdekében. Ezekben az államokban mindenütt magasabb az átlagos terméshozam, mint a kimondott mezőgazdasági államokban. Az átlagterméshozam nagysága tekintetében Belgium áll első helyen, ahol hektáronkint 28 métermázsa buza terem. Utána következik Írország 27.6, Dánia 25.5, Hollandia 22.7, Svájc 22.1 és Anglia 22 métermázsa átlagos buzahozammal, majd a Németbirodalom. Szinte érthetetlen a nyugati államok mező- gazdaságuk fejlesztése érdekében hozott és rendkívüli áldozatokkal járó erőkifejtése, mikor nyilvánvaló, hogy sokkal drágábban termelnek, mint az agrárállamok, melyek a világ gabonatultermelése következtében terményeiket termelési költségen alul is két kézzel kínálják. Úgy látszik, hogy a háború után uralomra tört autarchikus gazdasági elv még mindig elismerésnek örvend, pedig nyilvánvaló, hogy az európai gazdasági válság csak akkor lesz megszüntethető, mikor a nyugati piacok ismét megnyitják vámsorompóikat a keleteurópai agrárállamok termékei előtt, mert a gazdasági válság kiindulópontját éppen a nyugati államok mezőgazdasági vámpolitikája idézte elő. Amíg a buza vámja Németországban 6.79 aranyfrank volt métermázsánkint a háború előtt, 1930-ban már 30.85 aranyfrankra emelkedett fel. Franciaország háboruelőtti buzavám- ja 7 aranyfrank volt, 1931-ben pedig 16.24 aranyfrank. Olaszország békebeli 7.50 aranyfrankos buzavámjávai szemben 16.50 aranyfrankot tett ki az 1931. évi vámtétel, legutóbb pedig Anglia is magas mezőgazdasági vániso rompókkal zárta magát körül. Ilyen magas vámok mellett a keleteurópai agrárállamok teljesen elvesztették versenyképességüket az amerikai gabonával szemben a nyugati piacokon, minek következtében telje- sen aláhanyatlott kivitelük és legyöngült vásár lóerejük. Az agrárállamok vásárlóerejének a legyöngülése természetesen nem maradt vi- szonhatás nélkül. Agrárállamaink vásárlóereje legyöngülesének az lett a következménye, hogy a nyugati iparállamok sem tudták többé ipari termékeiket itt elhelyezni, úgyhogy rövid időn belül ott is bekövetkezett a válság. Nyugat teliát csak akkor veheti fel ismét a termelőmunkát, ha újra megnyitja vámso- rompoit a keleteurópai agrárállamok előtt s ezzel visszaállítja azok vásárlóképességét. Bármennyire is logikus azonban az európai államok közötti szabad árucsere szüksége, nyugat változatlanul lenntartja mezőgazdasági védővámjait s fejleszti mezőgazdaságát. Azzal a rengeteg pónzáldozattal, amit a nyugati államok mezőgazdaságuk fejlesztése érdekében hoznak, szanálni lehetne az összes keleteurópai mezőgazdasági államokat. Németország például, a legnagyobb mező- gazdasági import állam, 184.5 millió márkát fordított 1926-ban a mezőgazdaság fejlesztésére, mig a hasonló célt szolgáló összeg 1913-ban csupán 67.5 millió márkát tett ki. Némely mező- gazdasági termelési ág támogatására 300 százalékkal is többet áldozott a Németbirodalom a háború után, mint a háború előtt. Rengeteget áldoztak az egyes nyugati államok a mezőgazdaság racionalizálása mellett a terméketlen területek termékennyé tételére is a háború óta. A dánok több mint kétezer négyzetkilométernyi úgynevezett terméketlen „Heide“ (l'enyér) talajt alakítottak át termékeny esernoszjom talajjá, hatalmas pénzáldozatok árán. A hollandok 5o0 millió forint befektetéssel, mely összeg 37 milliárd lejnek felel meg és jóval meghaladja Románia összes mezőgazdasági adósságát, a Zuidler tengeröblöt csapolták le és tették mezőgazdaságilag megművelhető területté. A Zuidler-öböl lecsapolá- sával 220 ezer hektárral növelte Hollandia a termőterületét. Olaszország szintén nagyarányú lecsapolási és talajjavitó munkát végzett a háború után. Olaszország a sokat emlegetett „battagha dei grano“ (gabona-csata) utján a háboruelőtti 49.866 ezer mázsa buzahozamát 1930-ban már 70.795 ezer mázsára javította fel. Ausztria 104 százalékkal növelte búzatermését a háború után. Mig Ausztria gabonaimportja 1919-ben 86.000 vagont tett ki, 1929-ben már 44.610 vagonra csökkent a mezőgazdaság fejlesztése következtében. Amig nyugaton minden áldozatot meghoznak a mezőgazdaság fejlesztésére, kelet évről- évre visszafejlődik, pedig ha a nyugati államok megszüntetnék mezőgazdaságuk továbbfejlesztését és felhagynának merev, elzárkózó mezőgazdasági politikájukkal, könnyen helyre- állna az európai gazdasági egyensúly. Európa még ma is 150 millió métermázsa gabonával termel kevesebbet fogyasztási szükségleténél, úgyhogy az európai mezőgazdasági államok termésének a felvétele mellett még mindig piacot találna az amerikai gabona is a nyugati fogyasztóállamokban. Az európai nemzetek érdekközössége azt kivánná meg, hogy Európa mezőgazdaságát nemzetközileg védjék meg az amerikai és orosz versenytől. Az európai gazdasági válság megszüntetése érdekében első lépésként azt kéne elhatározni, hogy az idegen, nem európai piacokról, csak oly mértékben vásároljanak a nyugati államok gabonát, amilyen mértékben Európa mezőgazdasága nem fedezi a belső fogyasztás szükségletét. Kétségtelen, hogy egy ilyen elvnek a gyakorlati keresztülvitelét az érdekellentétek egész sorozata nehezíti meg, de megér minden áldozatot, mert ezen fordul meg Európa gazdasági hegemóniája. A mai Európa apró, kis gazdasági egységekre bomolva oly hatalmas gazdasági egységekkel áll szemben, mint Amerika és az orosz szovjet. Ezekkel a gigantikus gazdasági egységekkel kiilön-külön nem fogják bírni az európai államok a harcot. Ma minden európai állam külön küzd Amerikával, külön a szovjettel s emellett éles harcot folytat egymás ellen is, ahelyett, hogy az európai ellentéteket kiküszöbölve, egységesen védekeznék a jobb- és baloldali nyomás ellen. A gazdasági fejlődés a nagy gazdasági egységek kialakulásának az irányába halad, melynek kifejlődését nem meggátolni, de elősegíteni kell. Az európai államok gazdasági politikája akkor lesz észszerű, ha az autarchikus elvvel felhagyva, gazdasági politikájukat az általa nos európai gazdasági érdekeknek rendelik alá és azzal hozzák összhangba. Dr Oberding József György. —o— Kisebb árfolyam csökkenést szenvedtek a stabilizálási állampapírok A párizsi és newyorki tőzsdék hatása alatt tegnap is voltak kisebb árfolyamcsökkenések a stabilizálási és más állampapírokban. Tekintettel azonban arra, hogy forgalom nem igen van, vevők nem akadnak, az árfolyamcsökkenés csak elméleti értékű marad. ■—0— A bankszövetség konverziós javaslata. A bankszövetség és a vidéki bankok Bukarestben tartózkodó bizottsága tegnap este végleg megállapította azokat a módosításokat, amelyeket a konverziós javaslatnál a szenátusban be fognak nyújtani. Ha itt elfogadják e módosításokat. akkor természetesen a kamara is foglalkozni fog a bankok javaslataival. Ánboin visszatér. Auboin, a Banca Naţionala külföldi szakértője holnap Bukarestbe érkezik hosszabb párizsi tartózkodása után. A Nemzeti Bank támogatni akarja expor- tank at, A Banca Naţionala behatóan tanulmányozza a gabonaexport, valamint a fakivitel finanszírozásának kérdését. A Nemzeti Bank megfelelően támogatni kívánja a román exportot az uj kiviteli kampányban. A bankkormányzó Erdélyben. Anghelescu bankkormányzó néhány napra Erdélybe utazott. Pesszimista hangulat a londoni tőzsdén. Londonból jelentik: A tőzsde a négyhatalmi konferencia eredménytelenségének hatása alatt kedvetlen hangulatban zárult. 284 millió márkával csökkentették a német költségvetést. Berlinből jelentik: A német főváros költségvetését 284 millió márkával csökkentették. A kiadások még igy is 820 millió márkát tesznek ki. A Consum uj száma. A Consum április 10-i legújabb száma a következő tartalommal jelent meg. Eredményesnek Ígérkezik a pénzintézetek együttes fellépésének első akciója, Módosítják a legfőbb nemzet- gazdasági tanács felállítására vonatkozó törvényjavaslatot, Végleg megszakadtak a román-magyar cleartng- egyezmény megkötésére Irányuló tárgyalások. Az állami osztálysorsjáték játéktervéről, a cukorgyárak között felmerült differenciák elintézéséről, a készülő bukaresti nemzetközi mintavásárról, a legújabb iparvállalati és pénzintézeti eseményekről eredeti tudósításokat közöl a Consum, amelynek legújabb száma a Kompenzációs Hivatal által életbe léptetett uj Intézkedéseket, az újabb adóügyi rendeleteket részletesen ismerteti. A kereskedők és Iparosok adósságainak likvidálására vonatkozó törvényjavaslat, a szesztörvényjavaslat Indokolása, a legújabb közmunkák és közszálli- tások, cégváltozások és fizetésképtelenségek első forrásból olvashatók & Consumban. Kérjen mutatványszámot a kiadóhivataltól: Cluj, Strada Xuliu Maniu 3, —O— Meghívó a Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Részvénytársaság XXXVII, évi rendes közgyűlését 1932. évi április hó 28-án délután 5 órakor fogja Cluj-Kolozsvár, Piaţa Unirii (volt Mátyás király tér) 7. szám alatti székházában megtartani. Tárgysorozat; 1. Az Igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése az 1931. évi üzleteredményről. 2. Határozathozatal a mérleg megállapítása iránt. 3. Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok választása. Ezen közgyűlésre a t. részvényeseket azon figyelmeztetéssel hívjuk meg, hogy az alapszabályok értelmében oly részvényes gyakorolhatja akár saját személyében, akár meghatalmazottja által szavazati jogát, aki részvényét a közgyűlést megelőző nap délután 5 óráig az intézet pénztáránál, Cluj-Kolozsvárt még le nem járt szelvényeivel együtt letette. Értesítjük a t. részvényeseket, hogy az igazgatóság évi jelentése, továbbá a mérleg és eredmény-számla az intézet hivatalos helyiségében fol^p év április 18-tól kezdődőleg közszemlére Ifi lesz téve s azokat a t. részvényesek a hivatalos órák alatt megtekinthetik. Cluj-Kolozsvár, 1932 április 8. Az Igazgatóság —o— Meghívó a Romániai Nagyiparosok Országos Egyesülete (az Ugir) kolozsvári kerületének évi rendes közgyűlésére, mely 1932 április 24-én (vasárnap) d. e. 10 órakor Clujon, a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében fog megtartatni Tárgysorozat; 1. Elnöki megnyitó. 2. Ügyvezetői jelentés. 3. Pénztári jelentések, az 1931. évi zárszámadások bemutatása s a felmentvények megadása. 4. Az 1932. évi munkaprogram megvitatása. 5. Az 1932. évi budget elfogadása. 6. Az 1932. évi kerületi s központi vezetőségi tagjaink megválasztása. 7. Indítványok. Tárgysorozatunk nagy fontosságára való tekintettel tisztelettel kérjük kerületi szövetségünk összes tagjait, hogy fennti közgyűlésünkön teljes számban és pontosan megjelenni szíveskedjenek. Cluj, 1932 április 6. Dr. Farkas Mózes, Dr. Böszörményi, elnök. ügyv.-igazgató, ,
