Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-13 / 60. szám
ID Ai CIii/*KoI(HESvdn m _____ 1932. ffidrcfns 13. * V€t&€UFtk€tfB tlZTlUJSXG Előfizetés belföldön: Eígyévre COC, félévre 400, negyedévre 200, egy bóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Nagyarpárti Lap Szerkesztőségi ős ki adóhivatali tététel: 703, frO« XV. évfolyam fje 60. saéti Előfizetés Magyarországán: Egyévi*» 50 Pengő, félévre 25 Pengő, négysdSvr» 12.59 P* Egyes szám éra 29 nn*r a é b getoianu bejelentette, hogy ajánlkozott egy külföldi csoport a konverzió finanszírozására A pénzügyminiszter elhangzott záróbeszéde után a Javaslatot—A Mirto-Séle választó« joga javaslat szombaton kerül a parlament elé címéé s&játiiyák ki székely kis- gazdák földjeit .? .5, -?TL ^1— (”a! aret, március 11.) Argetojann pénzűd’. ..dujsztev ráróbeazédéher. s az agriirkonverzió áituJános vitájának a lezárásához a kormány ünnepélyes keretet készített elő. A karzaton zsúfolásig megteltek, a kormány minden ép’véri.'h tagja felvonult, a pártjához tartozó 1 ('pvirel-.'íket berendelte és a szenátorokat is felró--.illattá n kamara karzataira. Nyilvánvaló volt, hogy a konverzió ellen senki sem fog sza- v.T-ní s ezért a legkisebb meglepetésre! sem kelleti szú mii an i. Arget,oianu szán^ju^. renclez- (■•!, icz ünneplést. Ö maga zúróbesz« kásos Cinizmussal alearia elintézni j n a szo- nggodal ■ nn-kodókat és fő érdemének azt jéloiţe meg, hegy volt bátorsága. áp*{ mej A pc..zeflneK az volt a fontos :tó??éioutésc, mely külföldi tőkecsoport finar.szi|ózó-ajánlatát jelentette be. Hogy honnan jötfe az ajánlat, mit tartalmaz, semmit sem árult éli- Éz az ő 1il|'-i. A konverzió sorsa és ezzel feemMfeiatban r*ég i o'vr i sok fontos érdek attól fagg, hogy milye-i valóság lesz ebből a titokból % hogy lesz-e belőle kölcsönszerződés, pénzl,Ijhfröl a kilátásról nem mondott semmit. A kamara ülésén Djuvara liberális interpellálja meg a miniszterelnököt és a külügyminisztert- aziránt, mi az álláspontja Romániának a Tnrdieu-tervvel kapcsolatban. A közvélemény határozott felvilágosítást vár a kormánytól ebben a kérdésben. Miután a miniszteri padokból senki sem válaszolt, az elnök bejelenti, hogy a kérdést átteszi az illetékes miniszterekhez. Trugen Iasi tiltakozik a napirend önkényes sgváltoztatása ellen. Felemlíti,hogy csütörtökön este, alig néhány képviselő jelenlétében váratlanul szavaztak meg egy törvényjavaslatot, amely bizonyos városi tulajdonoknak, az állam tulajdonába való átvételéről szól. A konvertálási javaslat. Napirenden a konvertálási törvényjavaslatot tárgyalják. Br. Lupn bejelenti, hogy majd a részletes vita során fogja álláspontját bővebben kifejteni. Ismerteti eddigi ilyenirányú aktivitását, a kamatuzsora elleni javaslat be nyújtásával kapcsolatban. A, mezőgazdaság terén nj orientáció szükséges. A mai deficites rendszer katasztrófába vezethet. A l.i restabilizációját tartja föltétlenül szíiksé- r.ecnc-1-, a jelenleginél alacsonyabb árfolyamon. Kér í a konverzió kiterjesztését kicsikre és nagyokra egyaránt, továbbá a városi adósságok rendezését. A véáékesíéd. Utána Valjean, a javaslat előadója mondói La cl beszédéi. A. tői vényt eleinte forradal mi jellegűnek tartották, most már mindenki megbéküit velő. Argetoiann ezzel a javaslattal beírta nevét a történelembe. Az összes pártok maguknak vindikálják az apaságot. A konvertálás meg fogja védeni az államot attól, hegy alapjaiban megrendüljön, azáltal, hogy a kis- és nagyföldbirtokokat egyaránt támogatja, miután a bankokat már eléggé támogatta az állam a háború után. Sehol a világon rom volt olyan nagy kamat, mint nálunk. Nem voll e szükséges íTz állami közbe lépes? Oteteíescasu: Városokban nem volt-e éppen olyan nagy a kamat® yaljcaa hivatkozik arra, hogy amikor az angel kormSny kimondotta, hogy az adós nem tartozik többé arannyal fizetni, végeredményben az adósságok 33 százalékát engedte el és egy hang sem szólalt fel ez ellen. Ottuleecu, a Viad Tepesliga képviselője hangoztatta, hogy respektálni kell a kötelezettségeket és az adott szót. Ajkkor is respektálni kell-e, ha azt immorális utón kényszeritették ki? Panfil Seicarn: Es vájjon akkor is, ba s társadalmi rend megrendülése függ tőle? Valjean: Azt nem kérdezik-e önök, hogy mi történik, ha a kölcsönök ollei.irtóke elértéktelenedik? Pulbcr (tepista): Ezt nem ön, hanem a bíróság kell megállapítsa. Valjean hivatkozik arra, hogy a lakbérleti törvény is a köz érdekében különleges intézkedéseket teremtett, majd a bankok helyzetét tárgyalja. A bankok nálunk igazán nem panaszkodhatnak — mondja — hiszen a konknrrens tőkét valósággal kiküszöböltük, a stabilizáció megerősítette helyzetüket és az állam 10 mil- liárddal segítette őket. Ha ezt az összeget a mezőgazdáknak adták volna, ma egészen más lenne a helyzet A bankoknak is a mezőgazdák szanálása nyomán kell tapraállniok, hiszen a föld adja meg a jövőt, a biztonságot. Azzal fejezi be beszédét, hogy ennek a törvénynek az alapja a szükségszerűség. A történelem fel fogja jegyezni, hogy ezt a törvényt az uralkodó akarja és ezért a hála elsősorban feléje száll. Argetoiann fecskéi Argetoiann, a kormánypárt nagy tapsa között emelkedett szólásra. Először is megköszöni a kamarának, hogy támogatják őt nehéz munkájában. Kijelenti, hogy egyes urakat politikai tradíció kény szeri tett csak arra, hogy kritizálják a törvényt. Ezek az urak hozzá vannak szokva ahhoz, hogy itt a háború előtt is voltak padok, tribünök, miniszteri padok — mondja —, de az idő nagyon változott azóta. Ezek a képviselők azt hiszik, hogy csak ők egyedül tudnak valamit megoldani és minden kezdemé nyezés, amely nem a pártoktól jön, helytelen. Nem tudják elképzelni, hogy közös munkával is lehet jó müvet alkotni és másoknak is lehetnek gondolataik az egyes kérdésekben. Minden párt magának vindikálja a javaslat apaságát, noha több olyan törvényeket készítettek, amo lyek nem vették figyelembe a konverzió eszméjét. % Negura (liberális): Amikor a stabilizáció megvalósult még nem volt annyira akutt a krízis, mint most. Argcíoianu lovább beszél. Ennek a törvénynek az apja a szegénység és a nyomorúság. A nemzeti parasztpárt tervei Madgearu és Manoileseu javaslatai mások voltak. Senki sem gondolt arra, hogy az államnak is tényleges .áldozatot kell hozni, hanem csak rendes pénzügyi konverzióról beszéltek. Ez a mai azonban nem normális konverzió, mert nem élünk normális időket. A krízis állimjfé jeilegii. Az a véleménye, hogy aj garda«*fi karszak kezdetén élünk, amely i*ag* is íerradal- mat jelent az eddigi rendszerre! szemben. Lucian dr.: Ez a kapitalizmus csődje má3 szóval. Argetoiann: Azzal vádoltak meg engem, hogy állandóan változtatom a törvény formuláit. Mi hihetetlen nehézségekkel találtuk magunkat szemben. Bátorság volt A törvényi novemberben térj sztettiik parlament elé, akkor még nem volt annyira súlyos a helyzet. Ezért kellett megváltoztatni a tervezetet. Bátorságunk volt arra, hogy a törvényt ide hozzuk úgy, ahogy idehoztuk. Megvádoltak azzal, hogy nem támasztottuk alá a javaslatot statisztikákkal. Kijelentem, hogy azért nem jöttünk statisztikákkal, mert ilyen statisztikák nem léteznek. Másik vád a finanszírozás hiánya volt. Különböző módokkal és lehetőségekkel akartuk a finanszírozást biztosítani. Az első volt a kötvénykibocsátás terve, ami megvaló- sithataílannak bizonyult, Azután jöttem a vagyondézsma gondolatával, ilyen és ehez hasonló intézkedés azonban csak az összes pártok támogatásával vihető keresztül. Jött külföldi ajaisla i egy Azt állították egyesek, hogy tönkreteszem a hitelt, de hiszen a bankok évek óta fiktiv mérlegeket készítenek. Meggyőződésem, hogy a törvény végső formájában nem fogja sérteni a bankokat. Egyébként az összes bankok úgy is megnyugodtak már, mert már nem jönnek hozzám sem memorandummal, sem azzal, hogy mentsem meg őket. — Megállapítottam ezzel szemben azt, hogy az állami kötvények értéke I end ónban hat ponttal emelkedett, míg több külföldi állam papírjai zuhantak.
