Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-07 / 55. szám

ttuf-tColoxsvăr. Előfizetés belföldön: Egyévru 800, félivre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 503, 6-94 XV. évfolyam 55. szám Előfizetés Magyarországon: Egyévra 50 Pangó, félévre 25 Pengő, negyedévre «2.50 P* Egyes szám ára 20 HIIA* Harmincötezer hontalannak kér igazságot a Magyar Párt A Magyar Párt parlamenti csoportja élesen állást foglalt az ellen, hogy az állampolgársági törvénytervezet legális formát ad a denunciálásnak — A közbirtokosságok vagyonának elkobzása, a papi kongrua késedelmes fizetése ellen, a nymgdijkérdés emberi megoldása és egész sereg orsz igos fontosságú ügyben foglalt állást a parlamenti értekezlet (Bukarest, március 5.) A Magyar Párt par-1 lamenti csoportja dr. gróf Bethlen György, a Magyar Párt elnöke elnökletével március 3-án Bukarestben ülést tartott, amelyen számos, a magyarságot közelről érdeklő kérdést tárgyalt le és elhatározta, hogy ismételten megsürgeti azoknak a sérelmeknek gyors orvoslását, ame­lyek a romániai magyarság politikai, társa­dalmi, gazdasági és anyagi jogait sértik. Megsürgetik a papok kongruáját. Az értekezleten dr. gróf Bethlen György részletesen ismertette a kisebbségi egyházak­nak és leikészeiknek nehéz helyzetét, amit sú­lyosbít az a körülmény, hogy a papi kongrua folyósítása és fizetése hossza hónapok óta szü­netek A Magyar Párt tudatában van az állam­kincstár nehéz helyzetének és bár számol azzal, hogy az állami kiutalások tényleges kifizeté­sére kedvezőtlenek a kilátások, mégis tekintet­tel a kisebbségi egyházak lelkészeinek egyre súlyosabb gazdasági és anyagi helyzetére, amely egyes vidékeken már-már tűrhetetlenné vált, elhatározta, hogy energikusan szorgal­mazni fogja a hátralékos papi kongrua mi­előbbi kifizetését. A Magyar Párt törvényhozói az értekezle­ten ezzel a kérdéssel kapcsolatban felidézték az agrárreform parlamenti tárgyalásai során fe­lelős kormánytényezők részéről elhangzott azokat az ígéreteket, amelyek során azzal biz­tattak a lelkészeket, hogy a kisajátított földek­ből a papok megélhetésére bőségesen fognak földet juttatni. Az agrárreform végrehajtása után eltelt tiz év, a gyakorlat, tapasztalatai és tanulságai azonban megmutatták, hogy hallat­lan igazságtalansággal és részrehajlással mel­lőzték és mellőzik a földek kiosztása során a kisebbségi lelkészeket, mig a többségi egyházi vezetők, bármilyen csekély is egyes vidékeken híveik létszáma, már évekkel ezelőtt megkap­ták a törvényben biztosított földeket. A kisebb­ségi papok legtöbbje még mindig csak várja az Ígéretek teljesítését és azt, hogy biztokukba adják az agrártörvény értelmében őket meg­illető földterületeket. Amíg tehát az állam egész kíméletlenül elvetette a kisebbségi egyházak tulajdonúban levő ingatlanokat, addig még annyi kárpótlást sem nyújtott, hogy a kisebb ségi lelkészek megélhetését biztosítsa. Ez a helyzet ma már tarthatatlanná vált, az igaz ságtalanság annyira kirívó, hogy a Magyar Párt a parlament nyilvános ülésén fogja köve telni a pontos kimutatást arról, hogy az agrár- reform során mennyi földei sajátítottak ki . kisebbségi egyházak vagyonából és mennyi, adtak vissza papi telkek céljaira. Az egyetemi oktatás és a kisebbségi egyetemi hallgatók helyzete. Dr. Gyárfás Elemér szenátor bejelentette, hogy az egyetemi oktatás reformjáról szóló törvényjavaslatot kioszt. .iák a szenátusban. A javaslat szövegét a szenátus bizottsága újra át- szövegezte, az uj szöveg azonban még sérelme­sebb a kisebbségi főiskolai hallgatókra, mint az eredeti. Az értekezlet éppen ezért felkérte dr. Gyárfás Elemér szenátort, bogy a gyengél­kedő Sándor József szenátor helyett a törvény- javaslat tárgyalása során igyekezzék a magyar és a többi kisebbségi egyetemi hallgatók érde­keit megvédeni. Az állampolgársági törvény módosító javaslata ellent mond a békeszerződésnek Az állampolgársági törvény módosításáról' szóló javaslatról megállapította a Magyar Párt képviselőinek és szenátorainak értekezlete, hogy az éles ellentétben áll az 1920. évi békeszerző­déssel, amely kategorikuson kimondja, hogy mindazok, akik a békeszerződés aláírása ideié­ben az utódállamok területén tartózkodtak és más állampolgárságot nem optáltak, az illető utódállamok állampolgárainak tekintendők. A békeszerződés alapján 1924. évben el is rendel­ték az állampolgársági listák összeállítását és ekkor a jelentkezőktől nem is követeltek külö­nösebb formalitásokat, csak azokat, amelyeke' a békeszerződés is előir. A mostani javaslat sze­rint azokkal szemben, akik az első összeírás al­kalmával a jelentkezést valamilyen okból el­mulasztották, olyan megszorító kikötéseket kí­vánnak alkalmazni, amelyek a békeszerződések­kel ellenkeznek. így a jelentkezőnek igazolnia kell, hogy 1918 óta lakik Romániában, noha a békeszerződést 1920-ban írták alá. igazolnia kei’, hogy adót fizetett és fizet, holott az adólajstro­mok hiányos vezetése mellett ennek hosszú évekre visszamenőleg történő igazolása rend­kívül nehéz és körülményes. Abszurd intéz­kedése a javaslatnak, hogy bárkinek jogában áll feljelentést tenni, illetve fellebbezni ve Ihkinék az állampolgársága ellen, ha véle­ménye szerint az illető valótlan adatokat tar­talmazó bizonyítvány alapján nyerte el a ro­mán állampolgárságot. Ez, amig egyrészt jogi píeanazmus, másrészt denunciálásra való nyílt felhívás. A javaslat értelmében a létért való küzdelemben gyötrődő kisebbségi lakosok feje felett állandó Damokles kardként fenyeget a szomszéd haragja, mert bárki, bármikor meg­fellebbezheti az illető állampolgárságát, vagy feljelentést tehet ellene. Az adófizetés hiányos igazolása pedig lehetővé teszi Romániában a ^hontalanok számának további szaporítását, amely kategória az egész világ jogrendszerében egyedül csak nálunk ismeretes. Ezeknek a sze­rencsétlen hontalanoknak pontos számát senki sem tudja, csak annyi ismeretes, hogy annak idején a jelentkezéskor 35.000 kérést adtak be az állampolgárság elnyerésére, de a kéréseket elbíráló bizottság csak nehányat intézett el ér­demlegesen. A. Magyar Párt az állampolgárság elnyerésének megkönnyítését, illetve a béke- szerződés rendelkezéseinek '"sztéléiben tartását fogja követelni a vonatkozó törvényjavaslat parlamenti tárgyalása során. A magánjog súlyos megsértése a közbirtokosságoknak a községek hatáskörébe való utalása. A Magyar Párt értekezlete foglalkozott az uj közigazgatási törvényjavaslattal, amelynek 227. szakasza a közbirtokosságokat egyszerűen eltörli, illetve kimondja, hogy az 1891. évi 12. törvénycikk és az 1898. 19. törvénycikk alapján működő erdő és legelő-közbirtokosságok a köz­ségek k ^igazgatási szervébe olvadnak be. Ez intézke dés a m agán jog flagráns megsértése, az alkotmánytörvénynek a magántulajdont garan­táló 17. szakaszába ütközik és éppen ezért a Magyar Párt követeli a törvény sérelmes sza­kaszának törlését, az ős-foglalás óta a közbirto­kosságok magántulajdon jellegének, az összes eddigi törvények által elismert törvények res­pektálását. A Magyar Párt megbízta dr. Páll Gábor képviselőt, hogy a közbirtokosságok fej­lődéséről és történelmi helyzetéről állítson össze tanulmányt, amelyet a Magyar Párt megküld az összes illetékeseknek, hogy ezt a kérdést ala­posan megismerhessék. A kaszárnyák és a városok vagyona. Tiltakozni fog a Magyar Párt a kaszárnyák állami tulajdonba való vétele ellen, illetve az ellen a megváltási mód ellen, amellyel a váro­sok legértékesebb vagyontárgyait az állam ne­vetséges árún akarja megszerezni. A Magyar Párt elismeri a hadsereg feltétlen szükségessé­gét, a nemzetvédelmi szempontok túlzott és té­ves kihangsulyozása azonban nem történhetik meg a városok anyagi rovására. "t

Next

/
Oldalképek
Tartalom