Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-05 / 53. szám
X^. ÉVF. 53. SZÁM. KUITIÍÍJSXQ 5 Tardieu nyilatkozata nfán .. • A francia kamara baloldali tagjai nem vámuniót akarnak, hanem revíziót Hantos Elemér és Grátz Gusztáv szerint a francia terv Magyarországra előnyös (Párizs, március 3.) Tardieu nyilatkozata, amelyet a francia kamara egy bizottságában tett a középeurópai államok összefogásának szükségességéről, nagy visszhangot keltett a francia és általában a világsajtóban. A Temps közlése szerint a legfontosabb probléma Európában éppen Középeurópa gazdasági megszervezése, egy minél szélesebbkörü vámunió alapján. Ezzel szemben a francia kamara balol- dali tagjai nem akarják megszavazni a >• csehszlovák kölcsönt és azt hangoztatják, hogy nem vámunióra, hanem revi- zióra van szükség. Az angol sajtó és a magyar sajtó meglehetősen közönyösen foglalkozik a kérdéssel, ami mindenfelé feltűnést kelt. Az osztrákokat már melegebben érdekli Tardieu nyilatkozata. A Reichspost szerint Ausztria élete elszigeteltségben lehetetlen és elsőrangú érdeke, hogy minél szorosabb kapcsolatot létesítsen Magyar- országgal, a kisantant államokkal és főként Németországgal, mivel azonban a németekhez való kapcsolódás az Anschluss hangulatát kelti fel, ez az osztrákok óhaja már nem kellemes Franciaországnak. A nagy németek lapja, a Wiener Neueste Nachrichten azt a meggyőződését szögezi le, hogy Középeurópa gazdasági helyzetének javulása lehetetlen a revizió és az Anschluss nélkül. A magyar politikusok közül Grátz Gusztáv, volt külügyminiszter és Hantos Elemér, volt államtiíkár nyilatkoztak Tardieu kijelentéséről. Grátz Gusztáv kijelentette, hogy a francia politikának ilyen irányú megnyilatkozása után várható, hogy ahhoz a franciák minden gazdasági támogatást is megadnának. A francia terv Grátz Gusztáv szerint Magyar- országra nézve előnyös, mert megjavítaná a magyar mezőgazdasági termékek árát, ami ? jelenlegi mezőgazdasági válságban utat mutat a kibontakozás felé. Az e téren mutatkozó politikai aggodalmakat el lehetne oszlatni, mert természetes, hogy senki sem gondolhat arra hogy Magyarország gazdasági érdekek kielégi téséért politikai áldozatokat hozzon. Hantos Elemér szerint Franciaország érzi, hogy Középeurópa súlyos helyzetéért, a békeszerződések körül őt felelősség terheli es reméli, hogy ezen a téren közbelépésével jóvá tehetne egyet-mást. Olyan gazdasági közösség létrehozásáról van szó, amelynek keretében visszaállítanák a rég; monarchia gazdasági egységét szélesebb alapokon. Magyarország visszakapná ezzel régi piacait, anélkül, hogy politikai kötelezettségeket vállalna és belenyugvását adná a jelenlegi helyzethez. A kereskedelem politikai összefogást azonban meg kellene előznie a középeurópai valuták rendezésének. Meddő tárgyalások Magyarország és Románia között. (Budapest, március 3.) Az erdélyi sajtóban napvilágot látott az a hir, amely szerint a ro mán és magyar kormány között tárgyalások folynak vámkérdések elintézése és az útlevélvizsgálatok enyhítése érdekében és hogy a tár gyalások már eredményre is vezettek volna. Legilletékesebb helyen kijelentik, hogy a tár gyalások ilyen irányban már két éve folynak konkrét eredmény azonban még mindezideig nincs. Ázsiából kerültek Erdélybe a fagytartó levegőrétegek Xdntus János szerint márciusban még soha sem volt olyan hideg Kolozsváron, mint az idén — Konkurrálunh Észa ko roszországga l Harminc fokot még nem ért el eddig a kolozsvári fagy '(Kolozsvár, március 3.) Szinte annyira köz-1 hely lett már az idei tartós és csökönyös tél, mint a gazdasági válság. Annyi hó sem volt / még talán soha, mint az idei télen. Legalább is senki sem tud visszaemlékezni ekkora hótömegekre. A háztetők valósággal roskadoznak a hótakaró alatt s a legutóbbi két nap déli napsütése igen sok helyen lavinát indított meg, úgyhogy már-már közvetlen veszélyt jelent a házfalak mellett járkálni a déli melegben. Igen sokan megjárták már. Mindenki meghökkenve áll meg az idei tél előtt s nem tudja megmagyarázni, miért ragaszkodik annyira hozzánk a hideg? Máskor legalább márciusban gondolni lehetett már a tavaszra s most legfeljebb azon tűnődhetik az ember, vájjon áprilisra elolvad-e már a hó? Ami megint nem valami kedvező kilátás, mert bizonyos, hogy a jelek szerint rég voltak, illetőleg lesznek olyan árvizek Erdélyben, mint ebben az évben. Tekintve, hegy annyira közérdeklődés tárgyává vált az időjárás, felkerestük Xántus Jánost, a Mariánum tudós igazgatóját, aki közismerten egyik leglelkiismeretesebb vizsgálója és kutatója az időjárásnak s Kolozsvár kevés meteorológusa közé tartozik. Ázsiából jött a koncentrált hideg. Mindenekelőtt afelől érdeklődtünk, hogy minek köszönhetjük ezt a ragaszkodó telet? — Az idei hideg Ázsia egy kilélegzési periódusa, — mondotta Xántus igazgató. Ázsiában télen rendkivül lehűl a levegőréteg, amely időnként Európa felé nyomul. Ezeknek a nagyon erősen lehűlt, magas nyomású levegőtömegeknek az a tulajdonságuk, hogy csökönyösen megragadnak egy terület felett. így van ez most Erdéllyel is. Az ázsiai anticiklon, — mert igy hívják ezt a jelenséget — most kiéli magát s régen megfigyelt tulajdonságához hiven marad továbbra is felettünk s akadályozza a tavasz beköszöntését. Szibéria — márciusban. — El lehetünk készülve arra. hogy még márciusban is kiadós hidegek lesznek. Legalább is az eddigi jelekből arra lehet következtetni Március 1-én 22 fok hideg volt reggel, 2-án pedig 19 fok. Negyven évre visszamenő megfigyelések szerint Kolozsváron ekkora hidegre még nem volt példa ebben a hónapban. Arra lehet számítani, hogy tovább fog tartani a hőmérsékI ietnek ezen az alacsony nivón való mozgása. «Ujjat akarsz húzni vrftnk, goéést rtíftfcaf ■Nem illansz cl tüstént ? Azt gondolod; hátha ? «BAYER» Jő s te rögtön otthagyod a szint, mihelyt megpillantod a csodás ASPUUNT I» ASPIRIN .qg SíIOlJU; • tabletták reuma, Ttáthaláz «s főfájás elten, csakj wm&mm & 2 Egy kis túlzás. — Sokan abban a hitben vannak Kolozsváron, hogy harminc fokos, sőt még nagyobb hidegek is voltak az idén. Ezzel szemben az az igazság, hogy 29 fok volt az idén a legnagyobb hideg Kolozsváron, ami különben szintén meglehetősen ritka jelenség, mert 29.6 foknál még sohasem mértek Kolozsvárt nagyobb hideget. Szóval eddig' még nem értük el a harminc fokot. ha csak a kolozsvári meteorológia prehisz- torikus idejében nem történt ez meg, akkor, amikor még senki sem foglalkozott azzal, hogy napról-napra figyelemmel kisérje és feljegyezze a hőingadozásokat. Régen a kolozsvári egyetem földrajzi intézete végezte ezt a munkát, most azonban tudomásom szerint senki sem foglalkozik rendszeresen az időméréssel. Én az idei télen januárban kezdtem pontosan, naponként háromszor feljegyezni a hőmérsékletet, amikor nyilvánvaló volt már, hogy abnormis lesz végig az időjárás. Északoroszországi kiima. — Mikor volt még hasonló hosszú tél? — Talán az 1888-as telet lehet összehasonlítani az ideivel. Akkor húzódott el ennyire a tél, mint m¥âtj//Â1jban az évben mérték különben az eddijrí'legnagyobb erdélyi hideget. Nagy szebenben, jfctrakot. A mi mostani telünket Északoroszország s Skandinávia egyes részeinek rendes megszökött téli időjárásával lehet egyszerre említeni. Ott tapasztalhatók hasonló hosszú és általában elég hideg telek. Ez is mutatja már, hogy mennyire abnormális mostani telünk. ,. — Kolozsvár átlagos februári középhőmérséklete + 2,5 fok, az idei február középhő* mérsékleteit® fok, ami mindennél jobban jelzi, hogy métitfyire eltértünk megszokott hőmérsékletünktől,; V — 1888-batt, amely évvel már összehasonlítottam idei telünket, március 5-én 13 fok hideg volt. Ez a feljegyzés eddig egyedül állott. Ezen az alapon el Tehetünk készülve arra- hogy most sem lesz ennél kisebb a hideg március 5-én, sőt ahogy a jelek mutatják, még meg is dönthetjük ezt a rekordot. Xántus János tudományos megfigyelése)1, alapuló nyilatkozata, bizonyára nagy érdeklődést fognak kiváltani, habár nem valami vigasztaló az, hogy a márciust még, mint telet kell kihúzzuk. Az Ázsiából érkezett hideg csak nem akar távozni s még az is megtörténhetik, hogy újabb szállítmány jön testvérkontinen- sünkrőL. mert Xántus igazgató szerint ezek a hidegtranszportok 3—4 hetenkint ismétlődve zúdulnak Európa felé. Nagyon köszönjük az ajándékot, kedves Ázsia, de többet nem kérünk belőle. (szb.) i
