Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-26 / 71. szám

KíUTiUjMG mmmm XV. ÉVF. 71. SZÁM. Görögország öt évre, Törökország egy évre akarja beszüntetni külföldre szóló adósságai­nak megfizetését (London, március 24.) A Times athéni táv­irata ezerint a görög kormány a külföldnek szóló fizetéseket öt évre fel akarja függeszteni. Ezenfelül bevezetik a legszigorúbb behozatali kontingentálás rendszerét. A görög jegybank arany- és devizaállomá­nya 3150 millió drachmáról két év alatt 1500 millióra csökkent. (London, március 24.) A török kormány az­zal a kéréssel fordult hitelezőihez, hogy kösse­nek hitelmegrögzitési megállapodást 1932 juni­us elsejétől egyévi időtartamra, mely idő alatt Törökország nem teljesítene a külföldnek fize­téseket. Törökország hitelezői Anglia és Fran­ciaország hadseregszállitásokért, Olaszország hajó- és Svédország, valamint Németország vasutépitkezésekért. A hitelrögzitési kérést a Newyork, március hó. A mai Amerikának egyik legérdekesebb és egyik legégetőbb problémája a négerkérdés. A kontinens la- kósságának közel tíz százaléka néger és az úgynevezett „százszázalékos“ amerikaiak talán nem is megokolatla- nul, féltik a fehér faj tisztaságát és az amerikai civi­lizáció jövőjét a gyorsan szaporodó négerektől, akiknek mentalitása merőben ellenkezik a nagyvonalú, energi­kus Jenkiktől. A felhőkarcolók árnyékában kivlrult a néger romantika, de a nagy amerikai városok néger- negyedei nemcsak egzotikumot jelentenek az ameri­kaiak szemében, hanem fenyegető veszedelmet is. Hiába szabadították fel a négereket a rabszolga­ság járma alól, amely talán nem 13 volt olyan borzal­mas, mint azt egyesek feltüntetik, hiába avatták őket a demokratikus, fiatal Unió egyenjogú polgárai- - a vérbeli amerikai lenézi, megveti a néger»’ . akik a nagyvárosokban is külön negyedekben odtak meg és ezekben a fekete gettókban éli i néger faj, teljesen önmagára hagyatva, a saját, külön életét. A nagyvárosok néger negyedei mindinkább terjesz­kednek. Nemcsak a szaporodás ennek az oka, hanem a nagymérvű néger bevándorlás is. A vidéki négerek a farmokról a nagyvárosokba húzódnak, azért, mert vidéken a fölszabadítás ellenére is rabszolgák marad­tak. A nagyváros mégis több szabadságot nyújt nekik és a sokszor nagykiterjedésü néger negyedekben való­ban szabad polgárnak érezhetik magukat. Miből élnek a nagyvárosi négerek? Legtöbbjük csak alantas szolgai foglalkozáshoz juthat, mert hiszen nem tűrnek meg maguk között az amerikaiak néger Texaszban Jellemző a négerek helyzetére a követ-1 kező eset: Egy német bevándorló orvos házat vett minden ingósággal fölszerelve Texasz államban. Amint beköl­tözött az épületbe, egy tucat néger gyülekezett össze az udvarban és mikor a házigazda megkérdezte tőlük, hogy mit akarnak, kijelentették, hogy ölt a házhoz tar­toznak. A német orvos felkereste az ügyvédet és cso­dálkozva mesélte el neki az ügyet, hangsúlyozván, hogy a tizenkét néger nem volt benne a szerződésben. — Dehogy nem, — válaszolta az ügyvéd. A háziál­latok rovatában fel van sorolva a tizenkét néger is és azt is átméltóztatott venni a házzal együtt. Az orvos kénytelen volt belenyugodni a dologba és megtartotta a négereket, akiknek nem jár fizetés és szolgálatukért a szerény ellátáson kívül csak valamiféle ajándékot fogadhatnak el. Nem csodálható, ha Ilyen állapotok mellett a nége­rek a nagyvárosokba húzódnak, ahol mégis csak em­berségesebb bánásmódban részesülnek. A fehérek azon­ban itt is megszakítanak velük minden összeköttetést és nemrégiben, mikor Hoover elnök Washingtonban egy teán egy négert is vendégül látott a Fehér Házban, a déli városok nagyrésze táviratilag tiltakozott az el­nöknél a négerek vendégüllátása ellen. Miért zárják ki maguk közül a jenkik a négereket? Az amerikaiaknak úgy látszik komoly okaik van- pAk arra, hogy a négereket távoltartsák maguktól és török államháztartás súlyos helyzetével indo­kolják. A török kormány szerint a fizetőeszközt csak úgy tudják még stabilon megtartani, ha minden külföldre történő fizetést szüneteltet­nek. Ami végül Bulgáriát illeti Bulgária első­sorban az évekkel ezelőtt 35—50 százalékra fel­értékelt háboruelötti kölcsönök leszállítását kéri. A bolgár kormánynak az volt a szándéka, hogy április elsején beszünteti az esedékes szel­vények deviza-transzferjét, de a külföldi ta­nácsadók ösztönzésére az utolsó pillanatban ettől elállóit. De ez csak pillanatnyi elhatáro zás, amelyen a bolgár kormány a helyzetre való tekintettel változtatni lesz kénytelen, ha csak a hitelezők más közvetítő megoldási nem talál­nak. orvost, mérnököt vagy tisztviselőt, legföljebb színészt, vagy énekest és azt is csak addig, ameddig divatban van. A nagyvárosokban a négerek egész különös módon rendezték be életüket. Vannak vállalkozók, akik kizáró­lag négerek számára gyártanak iparcikkeket, vagy épí­tenek házakat és tartanak fenn kereskedéseket. Van­nak kórházaik, amelyeknek orvosai és betegei a nége­rek soraiból kerülnek ki. Vannak tudományos intéze­teik ugyancsak négerek számára. Newyork néger ne­gyede, Haarlem, különálló város, néger közigazgatás­sal, tűzoltósággal, rendőrséggel, amelyek fölött a fehé­rek ellenőrzést gyakorolnak, de kötelességük főleg az, hogy szigorúan megvonják a négerek és a fehérek kö­zötti határvonalat. Északtól délig mindenütt foglalkoznak a néger problémával és érdekes megfigyelni, hogy minél inkább északra megyünk, annál türelmesebbek az amerikaiak a négerekkel. A déli városokban a fehér emberrel szem­ben úgyszólván semmi joga sincs a szegény négernek. Megmaradt az elmúlt száz esztendő alatt is lenézett rabszolgának. Fehér ember házába még északon is rit­kán teheti be a lábát. A, szállodákban sem tűrik meg őket. Délen azután teljesen ki vannak közösítve, így például St. Louisban a Missouri állam határvonaláig amely keresztülmegy a városon, csak külön négerek számára fenntartott villamoskocsikban utazhatnak. A másik kerületben, amely Indiana állam területén fek­szik, már autóbuszra is föl szabad ezállníok. de C3ak azokra, amelyek táblákkal vannak megjelölve. De ha egy fehér utasnak ez nem tetszik, megállíthatja a ko­csit és jogában van leszállítani arról a néger utasokat. I ne tekintsék őket velük egyenrangú amerikai polgár­nak. Az amerikai orvosok szerint a négerek és a fehé­rek fajkeveredése rendkívül szerencsétlen dolog. A fe­kete-fehér házasságból származó gyermekek nyolcvan százaléka tuberkulotikus. szellemileg fejletlen, lusta, alacsonyrendü emberfajta és a kriminálstatisztikák szerint ebből a keresztezésből kerülnek ki Amerika legaljasabb bünö2öi. Aggódva figyelik a négerek sza­porodását, amely messze maga mögött hagyja a fehé­rek szaporodásának arányszámát. Igaz, hogy a járvá­nyok és a betegségek a néger gyermekek igen nagy százalékát elpusztítják, de ha a közegészségügy a né­ger városrészben megjavul, akkor veszedelmesen el fognak szaporodni. Ezért a fehér hatóságok nem sokat tesznek a néger városok közegészségügyének érdeké­ben. Magukra hagyják őket és ha járvány pusztít, leg­följebb elzárják a néger városrészt a környező negye­dektől. Vérbeli amerikaiak szerint négerekkel nem 3zabad úgy bánni, mint egyeajoguakkal, mert abban a pilla­natban lenézik és megvetik a fehérembert. Szintén egy tapasztalatlan- bevándorlóval, egy hollandi lelkésszel történt meg a következő eset: Házánál szolgált már hosszú idő óta egy néger sza­kácsnő, aki megbízhatóságával, szorgalmával és pon­tosságával messze kitűnt a szakácsnők sorából. A lel­kész egy vasárnap délután a néger szakácsnőt ki akar­ta tüntetni. Leültette a család uzsonnázö-aszta'.ához, Megkínálta kávéval és barátságosan elbeszélgetett vele. Másnap a szakácsnő nem jelentkezett a konyhában. Csak nagykésöre volt hajlandó elkészíteni ez ebédet s attól a pillanattól kezdve oly erőszakosan viselkedett, hogy végül is kénytelenek voltak kitenni a szűrét. A jószívű lelkész okult a történteken és ezentúl még csak rá sem tekintett néger cselédeire, akik a legpontosab­ban szolgálták ki őt és családját. Az amerikaiaknak az a véleményük, hogy nem en­gedik magukhoz közel -a négereket. Megtiltották nekik a bevándorlást az Egyesült-Államokba és kirekesztik őket a társadalomból. A négerek látszólag nyugodtak és mosolyogva tűrik mindezt, mintha a világ legtermé­szetesebb dolga volna. Még csak fel sem háborodnak az aránylag gyakran előforduló lincselésen, amikor a íe- hérember ellen vétő négert a tömeg nyílt uccán agyon­veri. De egyes amerikai államférfiak szerint Amerika nagy áldozatot hozna, ha egyszersmindenkorra meg tudna szabadulni feketéitől, mert nem lehet tudni, hogy mikor fordul a rabszolga ura «>Men és mikor csavarja ki kezéből a korbácsot. HIRDETJÜK KIADÓ LAKÁSÁT! A külföldi lapok mintájára megnyitottuk .»LAKÁS NYILVÁNTARTÓ« ROVATUNKAT. Há kiadó lakása van, jelentse azt nálunk, 15 lel ellenében a nagyközönség tudomására hozzuk. iMás tivi [iVÁKTSRTÓ 1 Egy szoba bútorral szennaira Str. Nie. Jorga (Jókai u.)5. Str. Xenopol (Szappan ucca) 4. Május 1-re Strada Nicolae Jorg* (Jókai ucca) 5. Strada Gelu 30. Páratlan napokon, 3—5 ó. között. Calea Dorobanţilor 33. Str. A. Jancu (Petőfi u.) 40 április 1-re Matei Basarab (Zrinyi u.) 7. Ért. 11—4 óráig. Bárom szobásak asonnalra Str. A. Jancu (Petőfi u.) 18 Április 1-re Strada Dragalină (Fe'leg» vári ut) i9. Egy szoba bútor nélkül április 1-re Str. Universităţii (Egye­tem u.) 3, padlás szoba. Május 1-re Stjr, Universităţii (Egye­tem ucca) 3. Május 1-re Strada Bolintianu (Köl­esei u.) 11/a. S'.rada Gen. Grigorescu (Rákóczi ut) 55. Piaţa Mihai Viteazul (Széchenyi térj 17. Két szoba bútor nőikül asonnalra Strada Eminescu (Fad- rusz János u.) 1. Héqy szobások Május 1-re Matei Basarab (Zrinyi u) 7. Értekezni 11-4 óráig Strada Gen. Grigorescu (Rákóczi ut) 55. Május 1-re Rákóczi ut 61. Értekezni Széchenyi tér 6. Szoba Másak szennaira Str. Maşiniştilor (Gépész ucca) 8/a. iroőn-helyisesok Asonnalra Regina Maria (Deák F ucca) 19. Str. Nie Jorga (Jókai u. 5. Május 1-re Strada Geiu 30. Páratlan napokon 3—5 között. Szüterin-lislülséseK azonnalra Borospince. Piaţa Cuza Vodă 2. Kettő szobásak szennaira P Cuza Voda (Bocskai tér) 2. Strada Nicoara 2. Attila ut végén. Str. A. Jancu (Petőfi u.) 18 Üzlethelyiségek május 1-re Str. A. láncú (Petőli u.) 10­Ebben a rovatban közűitekről felvi­lágosítást nyújt a hirdetési osztály. Közlemények ára 15 lei. Fekete gettók a felhőkarcolók árnyékában A néger, mint „háziállat“

Next

/
Oldalképek
Tartalom