Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-24 / 69. szám

XV. «VF. 69. SZÁM. KuetiUjsxg 7 Kicserélik a nagyobb városok interimár- bizottsági elnökeit és prefektusait EGYESÜLETI ÉLET •••• Orvosi ssakUlés. A „Paul Ehrlich“ Orvostudományi Egyesület f. hó 17-én tartotta XXIX-ik rendes tudo­mányos ülését dr. Elekes Miklós üléselnök vezetése mellett. A tárgysorozatot dr. Herskovit* I. röntgenolö- gua közlése nyitotta meg, aki a jelenlegi influenzajár­vány két fontos szövődményéről: A Highmore üreg és a füllel Összefüggő csecs-nyúlvány nyullcűásáról muta­tott be jólsikerült Röntgen-felvételeket. Majd dr. Grün- wald demonstrálta egy gyermekkori tüdőgyulladáshoz csatlakozó tüdőtályog gyógyult esetét. Ezután dr. Far­kas Imre belgyógyász tartotta meg jubilárls előadá­sát: „ötven év a tuberkulózis-bacillus felfedezése óta" címen. A nagyvonalú ismertetés vázolta Koch Robert útját a vidéki orvosi rendelőtől a tudományos kutatás legmagasabb csúcsáig. Korszakalkotó, alapvető felfede­zéséig. Nagy felkészültséggel ismertette a tudomány 50 éves harcát a tbo. bacillus, az emberiség ezen végzetes ellenségével, a diagnosztikai eljárásokat, gyógyítási tö­rekvéseket és eredményeket a betegség megelőzésének feltételeit. Saját praxisából egész sorát mutatja be Röntgennel diagnosztizált és sorozatos Röntgen-felvé­telekkel ellenőrzött eseteinek. A kezelés folyamán is­mételten végzett Röntgen-felvételek bemutatott képei meggyőzően szemléltették, hogy szakavatott gyógy i tással gyönyörű eredményeket lehet a tüdötuberkulózis elleni küzdelemben elérni. A mindvégig nagy érdeklő­déssel kisért előadást nívós vita követte, melyben részt- vettek dr. Hart, dr. Traub, dr. Grünwald, dr. Hersko- vits. Az ülést dr. Engelbcrg Oszkár (Dés) referátuma zárta be, amely egy figyelemreméltó idegrendszeri be­tegség esetét ismertette, ahol a súlyos beszéd- és iráa- zavar mellett a rajz-készség teljes érintetlensége volt feltűnő. Az esetet dicséretreméltó igyekezettel és tudo­mányos megfigyelés alaposságával dolgozta fel a szer­ző. Munkájából a vidéki kartárs nagy tudományszere- tete nyilvánul meg. Az előadáshoz dr. Goldenberg, dr. Elekes szóltak hozzá. A Kolozsvári Székely Társaság egyetemi hallgató- nők csoportja által rendezett előadássorozat harmadik előadását Bethlen Mária grófnő tartja: „A házllpar fa­lusi és városi megszervezése“ címmel, t. hó 28-án dél­után, pont 7 órai kezdettel, a Székely Társaság helyisé ­gében (Farkas ucca 7., földszint). Kérjük az érdeklő­dők minél nagyobb számban való megjelenését. Magyarok Constantinus császár városában (Constantine, 1932 február hó.) Constantine Afrika északi részén fekszik, nevét Constantinus császártól, ujjáépitőjéről kapta, ki a Maxentius által lerombolt vá­rost Kr. e. 311-ben ismét felépítette. A város 710-ben arab, 1520-tól török uralom alá került. 1837 óta a franciákhoz tartozik s a francia ha­tás teljes mértékben érezhető úgy kereskedelmén, mint kultúráján, bár az előbbi uralom is meglehetős és erö3 nyomokat hagyott külsején, szokásain. Lakosságának 40 százaléka idegen, európai s ter­mészetesen, mint mindenütt, itt is vannak meglehetős számmal magyarok. Szinte csodálatos, hogy ebből a maroknyi népből a világ minden részébe jut, mindenütt található, sőt néha egész kolóniákat alkotnak a világ legeldugottabb részein is. Maga a város, valamint a környék nagyon szép, pálma- és datolya-fáival és mecsetjeivel, hatalmas mi­naretjeivel, keleti benyomást tesz. A másik pillanatban szinte meglepődünk a kiépített európai negyed modern kórházain és hatósági épületein. Itt is tél van, azzal a különbséggel, hogy amíg K lozsváron februárban vastag téli kabátban járnak az emberek (természetesen, akinek van); ttt éjiéi nul fek alá süllyed ugyan a hőmérő, de a déli órákban 28 fokra melegedik. A férfiak kabát nélkül, a nők divatos nyári ruhákban járnak. Egy ittlakó bájos, kis magyar lány fürdőruha-gondokról panaszkodott nekem. Február kö­zepe, itt a strandszezon, az üzletek tele vannak aktuá­lis tarka flirdöholmival. Egy nagyon kedves magyar társaságban mesélték nekem, hogy milyen szomorúan töltötték a karácsony estéjét. Arra gondoltak, hogy otthon, Kolozsváron biz tosan sokkal jobb dolgunk volt és van, mint nekik a messze idegenben. A Szilvesztert vidám magyar csárdással köszöntöt­ték, a zenét a legjobb magyar cigányok szolgáltatták Budapestről — rádión. Es. hogy a jókedvű magyarok hazaiasan érezzék magukat a messzi Afrikában, megle­petésül havazással szolgált a természet és annyira am­bicionálta a dolgot, h«gy a városban 30 cm., a környé­ken 50 cm. magasságot mértek egy egész napon keresz­tül, ami itt nagy ritkaság. Természetesen a természeti ritkaságot nem hagyták kihasználatlanul, a szilveszteri hajnalban, kissé mámoros fejjel, jókedvű hócsatát ví­vott egy kis magyar, részben kolozsvári társaság. Con- stantine-ban a hóval fedett pálmafák alatt... Dr. L. O. (Kolozsvár, március 22.) Országszerte meg­döbbenést keltett a kormánynak az az intézke­dése, melynek értelmében prolongálják az in- terimárbizottság uralmát. A jelek szerint ebből az intézkedésből nemcsak az ország lakosságá­nak származik hátránya, hanem maguknak az ideiglenes bizottságoknak is. A kormánykörökhöz köze) álló politikusok tudni vélik, hogy rövid időn belül kicserélik az iuterimárbizottsági elnö­köket. Argetoinnu miniszter erre a lépésre azért határozta el magát, mivel számos helyen libe­rális és avereseánus politikusok vezetik az (Weimar, március 22.) Az egész világon megkezdődtek a Goethe-ünnepségek. A centen- nárium alkalmával rendezett ünnepségek kö­zött a leg jelen töségesebb a weimari hét, amely most vette kezdetét. A Goethe-ház előtt levő te­ret olajfákkal díszítették fel, kandaláborek közé szobrot helyeztek és amerre a szem tekint, mindenütt Goethét lehet látni, elkészítve kép­mását a legkülönbözőbb anyagokból, márvány­ból, bronzból, rézből, cinből és porcellánból. Hasonlóképpen a kirakatok is tele vannak Goethe mellszobrokkal, a könyv- és papirkeíes- kedések Goetbe-képekkel és képeslevelezőlapok­kal. A weimari lapok is hatalmas Goethe szá­mot adtak ki és érdekes tünet, hogy bár a nem­zeti szocialista sajtó a legutóbbi időben Goethe- ellenes magatartást vett fel, Goethe megünnep­lése elől nem tudott kitérni, még itt Weimar- bun sem, ahol a nacionalista irányzat van több­ségben. A Goethe-hétre hatalmas közönség érkezett nemcsak Németország egyes részeiből, de a kül­földről is. A szállodák zsúfolásig tele vannak, a vendégek nagy részét magánlakásokban he­lyezték el. Ma délben fél egy órakor Goethe halálának órájában Németország és Ausztria összes evangélikus templomaiban megkondul- tak a harangok. Weimarban délelőtt fél 10 órakor vette kezdetét az ünnepség, amelyen Ju­lius Petersen dr. egyetemi tanár mondott em­lékbeszédet. Az ünnepségen rész vett a kor­mány is és a holnapi napon Brüning kancellár fog beszélői. ügyeket és a két párt emberei saját pártjuk malmára hajtják a politika vizeit. Más verzió szerint a kormány felhívást intéz az interimár- bizottsági elnökhöz és tagokhoz, kérve, hogy lépjenek be a Iorga-pártba. A negatív választ adókat egyszerűen me­nesztik. Hgy kormánypárti prefektus szerint a pre­fektusi státust is megrostálják. Azokat, akik nem éppen liajszálpontossággal vitték keresz­tül a bukaresti rendeleteket, lemondatják. A fenti lrir az érdekelt körökben érthető ri­adalmat keltett. Hindenburg berlini jelentés szerint, Goethe- érmct alapított, amelyet tudományos és művé­szeti érdemekért fognak adományozni. A wei- rnari ünnepségek során kerül majd ez az érdem is először adományozásra. Átszervezik a kolozsvári etnográfiai múzeumot és a Hója erdőt parkszerűen alakítják át (Kolozsvár, március 22 ) Iorga Miklós kul­tuszminiszter tizenkét paragrafusból álló tör­vényjavaslatot fogalmazott meg a kolozsvári etnográfiái muzeum átszervezéséről. * A II. Károly király elnevezését viselő etno­gráfiai muzeum és a Hója erdő parkszerű át­alakítása hosszabb ideje foglalkoztatja a tudo­mányos köröket. Csakhogy pénzügyi nehézsé­gek miatt az elgondolásokat nem lehetett meg­valósítani. Iorga professzor mostan az egész intézményt a kultusz, illetve közoktatásügyi mi­nisztériumhoz utalta, azt remélve, hogy ilyen utón megoldják a pénzügyi nehézségeket. A javaslat egyik pontja szerint a Hója ér­tőbe régi román templomokat helyeznek el, melyek mint műemlékek igen érdekesek. Ausztria és Németország összes evangé­likus templomainak harangszavával vette kezdetét Németországban a Goethe centennáríum megünneplése

Next

/
Oldalképek
Tartalom