Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-20 / 66. szám
6 Kuenlijsm XV. EVF. 86. SZÄSL Stan Vidrighin kimondta a szentenciát a vásárhelyi vízműről Á vizmizériát csak egy modern szűrő-telep kiépítésével lehet megszüntetni Csak akkor gondolhat a város forrásvíz bevezetésére, amikor százezer lakosa lesz (Marosvásárhely, március 18. Saját tudósítónktól.) Marosvásárhelynek ma egyik legégetőbb problémája a vizkérdés megoldása. Köztudomású ugyanis, hogy lakosságának már évek óta nincsen sem elegendő mennyiségű, sem megfelelő minőségű, tiszta, élvezhető ivóvize. A legutóbbi években a lakósság számának hirtelen megnövekedése miatt annyira fokozódott ez a vizmizéria, hogy ma már halasztást nem tűrő, sürgős megoldást váró feladata lett a városnak a vízmüvek kibővítése, mert enél- ldil rövidesen csődbe jut az amúgy is hiányos és városrészek szerint a nap bizonyos szakaszaiban korlátozott vízszolgáltatás. A városi interimár tanácsának meghívására pár nappal ezelőtt Marosvásárhelyen járt Stan Vidrigbin, a C. F. R. volt vezérigazgatója, hogy tanulmányozza és helyes irányba vezesse a kibővítés kérdését, mely az utóbbi időben a sokféle és egymástól eltérő vélemény miatt már-már holtpontra jutott. Stan Vidrigbin, aki országosan elismert szaktekintély e téren, még 1923-ban is járt Marosvásárhelyen, ugyancsak a vízmüvek kibővítése ügyében. Az általa ajánlott módosításokat végre is hajtották annakidején s ezek megfelelő eredménnyel jártak. A most szükségessé vált vizmü kibővítésének megoldásánál két lehetőség között választhat Marosvásárhely városa: vagy forrásvíz bevezetésével, vagy szűrő-telep építésével oldja meg a kérdést. Illetékes török tényleg már foglalkoztak is azzal a gondolattal, hogy a Déria fölött elterülő havasokból kellene levezetni a Bisztra-patak vizét, mely a havasok legelrejtettebb ölében, ember által alig megközelíthető rejtett helyen, szűz tiszta forrásból ered. Bármennyire ideális és kívánatos lenne ez a megoldás, mégis kivihetetlen a város jelenlegi viszonyai mellett, mivel ez a forrás több mint 60 km távolságra esik Marosvásárhelytől és bevezetése százmillió lejen felüli befektetést kívánna. Ezzel szemben egy teljesen modern szűrő-telep építési költségei 2' —k millió lejnél többre nem mennének. Ilyenform mai pénzügyi viszonyok figyelembevétele mellett csupán egy szűrő-telep kiépítéséről lehet szó. Stan Vidrighin mostani látogatása alkalmával foglalkozott az előbb említett tervekkel és azt a határozott véleményét nyilatkoztatta, hogy a marosvásárhelyi vizprobiéma helyes ■ II—ül V ■ ----- -- —----r........i, ■ in in—mm i ii« megoldására az egyedüli lehetőséget a szűrő- telep kiépítésében látja. Véleménye szerint, a technika mai fejlettsége mellett az épitendő szűrő-telep is elsőrangú vizet fog adni a városnak abban az esetben, ha úgy épitilc meg, hogy a Maros folyó vizének sajátságait is szem előtt tartják. Egy-két éven belül azonban — a Vidrighin felfogás szerint — nem lehet a vizmü kibővítésére gondolni sem, mivel a szűrő telepnek megfelelő módon való kiépítése, alapos előmunkálatok elvégzését kívánja. A szűrő-telep tervének kidolgozását a marosvásárhelyi városi mérnökökkel együttesen akaria elkészíteni Vidrighin és ez a terve annál inkább megnyugtató, mert mérnökeinknek ezekbe a munkálatokba való ilyen bevonása tetemes megtakarítást jelent a városnak. Addig, azonban, mig ennek az uj szűrő-telepnek tervei elkészülnek, nagy szükség van megfelelő átmeneti intézkedésekre, hogy a sok fogyatékossággal működő vizmü legalább részbeni szanálást nyerjen. A vásárhelyi vizkérdés végleges és tökéletes megoldása Vidrighin szerint is a Bisztra forrásvizének a levezetése lenne, de ezt csak akkor tudja megvalósítani Marosvásárhely városa, amikor százezer lakosa lesz. Belátható időn belül tehát a marosvásárhelyiek nem ihatnak a Bisztra forrás Iditő vizéből, hanem meg kell elégedniök a Maros vizével, mert a jelenleg harminckilenc ezer lelket számláló városnak nagyon sokára lesz százezer lakosa. Addig bizony sok víz fog lefolyni a kanyargó Maros medrében és sok tervet, reménységet, jószándékot, de sok csalódást, kétségbeesést,! gyűlölködést, jajkiáltást és szenvedést is fognak magukkal vinni a szürke habok a szőke Tisza vizével együttesen a tenger megmérhetetlen mélységeibe. Tódor József. Hol született Vámbőrg firmln száz évvel ezelőtt? Két város verseng a szülőváros dicsőségéért MAGYAR SZÍNHÁZ előadásaira mindenféle jegy elő- véibiben kapható a Magyar Színház belvárosi pénztárában, a l Dante kölcsönkönyvtárbán, Sir. !i Jorga (Jókai u.) 5. *trm WMBSM Ezen szelvény a Keleti Újság napján tartandó előadás jegyeinek kedvezményére jogosít. (Pozsony, március 18.) Nemrég merült fel az idea, hogy Vámbéry Árminnak, a nagy magyar orientalista és utazó szülőföldjének, Du- naszerdahelynek magyarsága szobrot kíván emelni. Kiderült azonban, hogy nem is biztos, hogy Dunaszerdahelyen született. A közfelfogás eddig az volt, hogy amint azt a Pallasban és egyéb lexikonokban olvasható és ő maga is Emlékirataiban születése helyéül jelölte meg Szerdahelyet. Még karácsonykor történt, hogy a Pozsonyban székelő szoborbizottság egyik tagjának alkalma volt Vámbéry’ Rüsztömmel, Vámbéry Ármin fiával erről beszélgetni s állítólag volnának is írásbeli dokumentumai annak, hogy Vámbéry Ármin Pozsony-Szentgyör- gyön látta meg a napvilágot. Mintán erről a lapokban is említés történt, a Dunaszerdalielyi Társaskör a következőkről értesítette a pozsonyi szoborbizottságot: „Vámbéry Ármin Dunpszerdahelyen 1832. évi március hó 19-én született — ez minden kétséget kizárólag beigazolható. Anyja nem úgy került ide özvegyen, hiszen apja, Wamber- ger nevű foltozóvarga is itt élt. Él Szerdahely öregjei közti! egy Wosner Mór nevű 96 éves aggastyán, aki Vámbéry játszótársa volt és még élénken emlékszik a Wamberger családra. Az öreg bácsi határozottan azt állítja, hogy Vám béry itt született, sőt évek múltával, amikor már nagy ember lett és megfordult Szerdahelyen, az öreg Wosnerrel együtt mentek el megnézni gyermekkoruk emlékeit, a játszótérét a régi udvarban s azt a házat, amely az udvar bán állt s amelyben Vámbéry született. Ezidőben Vámbéry több példányt ajándékozott a müveiből a „Thinaszerdahelyi Kaszinódnak. Ez az egyesülés rég megszűnt, de a kaszinó volt tagjai emlékeznek, hogy ezekbe a példányokba Vámbéry sajátkezüleg irta volt bele: „Szülőhelyem knlturegyesületének Vámbéry Ármin.“ Az egyesület a háború idején szűnt meg s az egész könyvtárt s vele e példányokat széthordták. Most a szoborbizottság ottani tagjai nyomoznak, hogy hol akadhatnának rá e könyvekre. Persze a születési anyakönyvek volnának hivatva adatokkal szolgálni s minden kétséget eloszlatni, ámde az 1832-ben még nem voltak ilyenek Szerdahelyen, de ha lettek volna is iratok, ezek 1887-ben a nagy tűzvész alkalmával elpusztultak, hisz ugyanekkor elégtek az ottani Szentegyiet iratai is. Vámbéry tick élnek itt még rokonai, a Weiner- csaiád. Ezek noha fiatalabb korosztálynak, do szintén azt állítják, hogy Vámbéry itt született. De talán minden bizonygatásnál többet mond önéletrajza, a „Küzdelmeim“ című müve. amelyben önmaga írja, hogy Szerdahelyen született. Ő csak tudta, hogy hol született?” Eddig a szerdahelyiek levele, akik a kutatásokat »továbbfolytatják s nem akarják ma guktól elvitatni nagy szülöttüket, mintahogy annakidején Homéros „szülővárosa“ is maganak követelte nagy fiát. Ámde ilyen város hét volt. De Pozsony-Szentgyörgy is magáénak vallja. Szentgyörgyön is megalakult a Vámbéry- emlékmiibizottság s miután a pozsonyiak titkára náluk járt, kapott is kezébe egy érdekes okmányt. Szentgyörgynek vannak anyaköny- vei. Szép, példás tisztasággal őrizték meg a nagyrétü, pgpirleveleket, a nagy fólíánst, ámde elfogadható adatok ezekben nincsenek. Talán valami szakértőt, geneológust kellene meghallgatni ezekfői az adatokról, amit a bejegyzések mutatnak. Azonban Vámbéry az ottani piaristagimnázium legjelesebb tanulója volt. Hogy írták be a fiút annakidején, hogy hol született? Az 1845/46. iskolai évből megvan a Vám- béryre vonatkozó bejegyzés. Az iskolai anya- künyv egyik oldala az ő anyakönyvi lapja. A latin szöveg magyar reprodukciója Pozsony- Szentgyörgyöt jelöli meg születési helyéül. Ez a körülmény ismét csak komplikálja a dolgot, bár Vámbéry Ármin, amikor Bunaszerdahe- lyet jelölte meg születési helyéül, körülbelül el is döntötte a száz év múlva támadt vitát. EGYESÜLETI ÉLET A Magyar Luteráííus Nőegylet március 20-án, virágvasárnapján délután 5 órakor a templomban tartandó vallásos estélyének műsora: 1. Egyházi ének és liturgia. 2. Dr. Tavaszy Sándor reí. teol. igazgató előadása: A munkanélküliség keresztyén-ethikai szempontból. 3. Cesar Franck: Pastorale. Orgonán előadja: Kárpáti Emil. 4. Reményik Sándortól és Sík Sándortól verseket ad elő Antal Gusztáv, a ref. teol. fakultás ifjúsági elnöke. 5. Liturgia. Záróének. A perselygyüj- tés a Magyar Luteránus Nőegylet javára szolgál. Az Árvaleánynevelő Otthon vezetősége ezúton közli, hogy f. hó 20. vasárnapra hirdetett teadélutánja hatósági intézkedés folytán, elmarad (nagyböjt első hete). A következő teadélutánt április 3-án tartják meg, ugyancsak a volt KAC-helyiségeiben, Farkas ucca 7. A kolozsvári magánál,kalmazotti föderáció tisztviselő' szakosztályának Teadélutánja a Clty-kávéházban. \ kolozsvári magánalkalmazotti federácló tisztviselő tagjai vasárnap, március 20-án délután 5 órakor a City- kávéház összes helyiségeiben, tánccal egybekötött tea- délutánt rendeznek, melyre a tisztviselőtársadalom tagjait ezúton is meghívják. A zenét Halász Lajcsi zenekara szolgáltatja. Vendégeket szivesen lát a Rendezőség. A román orvosszövetség 1932 március hő 19-én délután %6 órakor a belgyógyászati klinika előadótermében szakülést tart a következő programmal: 1. A (lífteria szérum kezeléséről. 2. XJr. Vancea: Egy retina ■Matti cisticercus eset. 3. Prof. Haţicganu: Hausmann- daganat egy esete. 4. Dr, Kernbach: A homosexualii bűnöző egy esetéről.
