Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-20 / 66. szám
-»i. s e 1 őh á 2 Előfizetés belföldön: Egyévre 800, félévre 400, negyedévre 20^), egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej vs / a £. a y u * i i a y jr a i js a r i t u p Szerkesztőségi és kiadóhivatall telefon: SOS, 6-94 XV. évfolyam jJí 68. szám uiunzetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Peng3, nsgyaisvre 12.53 P« Egyes szám ára 20 Kifér BUDAPEST CJn/'Kolossvdr, 1932. március 20. Vasămcq* Tovább folyik a sajióostrom a német-román egyezmény ellen A konverziós Javaslat szakaszonkénti tárgyalása — Szabó Béni interpellációi Megszavazták a Gogénak felajánlott kolozsvári telek javaslatát Angela kisasszony Angela kisasszony, Ioanid magasrangu CFR szakférfiú gópiróhölgye volt, egyszerű tip-mamsell, aki hol Bukarestben, hol Kisenev- ben teljesített szolgálatot. Lehetett vagy négyezer lej fizetése, amelyet bizonyára leredukáltak háromra és ha szerencséje volt egy-két hónapi hátralékkal kézhez is vette. Most aztán, amikor a vasút fuvarlevélbotránya kitört és a nagytisztogalás megkezdődött, Angela kisasz- szonynál is egy hétszázötvenezer lejes betétkönyvet találtak. Mindenesetre gyanús körülmény egy olyan hölgynél, akinek nyomordijakból kell fenntartania magát. A hölgy azzal a romantikus mesével állott elő, hogy ezt, a manapság igazán tiszteletreméltó összeget apjától kapta halálos ágyon, de a mese egy negyedóra múlva megdőlt és csak az bizonyosodott he, hogy Ioanid nagyon sűrűn meglátogatta és magasröptű fuvarlevél-problémákról társalgóit vele. Bizonyára az Angela kisasszonyok kilencvenkilenc százaléka nyomorog Romániában, nem ékeskedik betétkönyvekkel és általában: a köztisztviselőknek igazán nem fenékig tejfel. Már régtől fogva nem az, mondhatni attól a pillanattól kezdve, amióta mi a közjogi változás következtében bepillantást nyerhettünk az államópület gépezetébe. Már a kezdet kezdetén hangoztattuk, hogy Csehszlovákiában például azért nincs akkora korrupció, mert a tisztviselőket úgy fizetik, hogy a fizetésükből emberségesen meg tudnak élni. Szent meggyőződésünk, hogy igazságtalan beállítani a problémát olyan képpen, hogy az egyik nép hajlamosabb a megvesztegetésre, a másik nép nem. Nem lelki beállítottságról, anyagi mohóságról, akaratgyengeségről van itt szó, hanem arról, hogy menynyire adják meg egy állami funkcionáriusnak az életlehetősége'1, avagy mennyiben tökéletes az ellenőrzés és hogy milyen példákat adnak felülről. Tisztelet az Angelláknak és annak a hatalmas többségnek, amely korgó gyomorral teljesíti a szolgálatát, de azért éppen ez a CFR- panama egy újabb adalék ahhoz, hogy mégis csak jó volna már tető alá hozni a köztisztviselők vagy önellenőrzéséről szóló törvényjavaslatot. Több mint tiz évig kellett várni, hogy egyszerre a legkülönbözőbb javaslatok konkuráljanak egymással. Törvényjavaslatot dolgozott ki a köztisztviselői titkos depók felderítésére Mihaiche, a törvényellenes gazdagodások szövevényeiben keresett utat az elhunyt Ha- mangíu javaslata és megrendszabályozó célzattal, a purifikálás lendületével tör elő Pop Valér jelenlegi igazságügyminiszter tervezete is. Csak azután a sok bába között el ne vesszék a gyermek. Egy kicsit talán későn jön a javaslat.. A hét soványesztendő keserű korszakát éljük és azok a tisztviselők is, akik történetesn illegitim utón gyűjtötték össze a dohányt, már elköltötték, vagy legalább is végére járnak. így az agnoszkálás' félig meddig hiábavaló, mint azoknál a hulláknál, amelyekről már lemállottak fiz izomzatok. IIa csak öt évvel ezelőtt bele mert volna nyúlni valaki a darászfészekbe, akkor talán több eredményt lehetett volna várni, mint amilyen ettől a készülő igazságügyi razziától ma. várható. De jobb későn, mint — soha. Ha mindjárt félakkora lendülettel uyomozzák is ki az államkassza bűnöseit, mint amilyen lendülettel bírságokat rónak ki, mondjuk öngyuj- tótulajdouosokra és feketeszeszesekre, akkor az eredmény nem marad el sem az anyagiakban és ami ialáu még fontosabb, sem az erkölcsiekben. (Bakarest, március 18.) Szinte érthetetlenek azok az ellenszenves sajtóhangok, amelyek a német-román kereskedelmi egyezmény életbeléptetését fogadják. Annak ellenére, hogy az egyezmény a román álláspontot messzemenően honorálta, szinte egyértelműen támadja a sajtó, nyilván azért, hogy a francia kormány félténykedésének útját állja. Az Universul szerint aggodalmas az egyezmény napirendre való hozatala akkor, amikor olyan nemzetközi gazdasági gondolat az általános megvitatás tárgva. — amely nem konve- niál Németországnak - amilyen a dunai államok gazdasági konföderációja. A lap bizonyságot lát ebben arranézve, hogy a németek tovább folytatják nem őszinte politikájukat. Ez a német eljárás egyébként igazolja a román hivatalos körök tartózkodó magatartását is. Vasilescn Carpen ipar- és kereskedelemügyi miniszter kijelentette ezzel és a Tardieu-javaslattal kapcsolatban, hogy figyelembe kell venni minden Sngalmazást, amely Franciaország részéről jön és a német egyezmény életbeléptetésével kapcsolatban is ez az elv lesz az irányadó. A német-román gazdasági egyezmény mostani életbeléptetése ügyében a román kormány a sajáíuiaga által meghatározott állásponton áll, bizonyos azonban, hogy Németország részéről az adott pillanatban tett javaslat különböző kommentál okra adhat alkalmat. Ennek ellenére azt hiszi, hogy végeredményben a javaslat elfogadható. A kamara ülése A kamarában Argetoianu pénzügyminiszter hárommilliós rendkívüli hitel megnyitásáról szóló törvényjavaslatot terjesztett be és a hitelből az olvadás következtében előálló árvizek károsultjait fogják felsegélyezni. Egy másik beterjesztett törvényjavaslat Kolozsvár városát hatalmazza fel arra, hogy Goga Octaviaimak ajándékozhasson egy 512 négyzetméter terjedelmű földterületet. Radu Lasen, a házszabályokhoz szól hozzá és kifogásolja, hogy Dúca, a kamara pénzügyi bizottságának üléséről kiutasította Vaitoianu tábornokot, aki a bizottságnak nem volt tagja. Elmondja, hogy maga Iorga miniszterelnök is sajnálkozását fejezte ki a történtek felett. A kamara ezután folytatta a konverzió szakaszonkénti vitáját. A 12. szakasznál Buzuio- cescu (agrárliga) tiltakozik D. R. Ioanitescu elfogadott módosító javaslata ellen, amely szerint az J931 junius elseje után felvett adósságok nem esnek a konverzió hatálya alá. Argetoianu kifejti, hogy a későbbi adósságokra nem is lehet alkalmazni a konverziót, mert hiszen akkor már mindenki tudta, hogy ezzel a törvényjavaslattal a kormány jönni fog. Egyébként a júniusi dátum uem végleges és a szenátusban még módoíiloni lehet. Kijelenti, hogy nagyon furcsának találja azt a rengeteg intervenciót, amely különleges magánérdekek szolgálatában történt a terminus körül. Valjean előadó kijelenti, hogy a biancó váltók miatt a szakasz fogalmazásában bizonyos kiegészítésre van szükség. A 18. szakaszt Zamfirescu zavaros fogalmazásának találja. A további szakaszokat egész a 21-ig bezárólag változatlanul megszavazzák. A 22. szakasznál Coastaníinescu Pordeni kéri, hogy a törvényszék döntése ellen a döntéstől számított harminc napon belül lehessen fellebbezni. Javaslatát elfogadják. D. R, Ioanitescu, javasolja, hogy a kényszeregyezségnél szereplő kamatláb ne legyen nagyobb a Nemzeti Bank kamatlábánál, Ezt a javaslatot is elfogadják. Stanciu kéri a 24. szakasz törlését. Ez a szakasz szankciókat tartalmaz azon adósok ellen, akik igyekeznek kibújni egyes hitelezőikkel szemben adósságaik alól. Argetoianu nem járul hozzá a javaslathoz. Fischer József dr. ajánl kisebb javaslatokat, amelyeket elfogad a kamara. Zamfirescu Pordeni a 29. szakasznál kéri, hogy a kényszeregyezségeknél az uj adósságok törvényes jelzáloggal legyenek garantálva. Elfogadják éppen úgy, mint D. R. Ioanitescu javaslatát, hogy a fizetendő részleteket a kincstárhoz fizessék be, vagy a pénzügyigazgatósághoz. A 30. szakasznál Fischer József tett módosító javaslatot aziránt, hogy az adós az eljárás egész folyama alatt változtathassa meg a lik- vidálási tervet olyan értelemben, hogy befizetéseivel annak tartamát megrövidíthesse. Valjeauu előadó kijelenti, hogy a javaslatot elfogadja. Robu cuzista: Ha egy zsidó javasolja, akkor nem lehet jó. Cuza: Elvetjük. Hogyne, hogy ez a zsidó csinálja meg a mi törvényünket. Az elnök szavazásra teszi fel a kérdést és Fischer dr. módosító javaslatát a kamara megszavazza. A konvertálási javaslatot a 37. szakaszig tárgyalták le, utána a bélyegtörvény módosításával foglalkoztak. •Az ülésen még Szabó Béni terjeszt-elő több interpellációt, amelyet holnap ismertetünk. M reniso el s sierek gyemről? Vegyen neki édesség helyett husvétra könyvet, képes mesés, kifestő, német magyar könyvet. Már 20 leiért is kap Lépé génél, Cluj. — Kérjen ingyen jegyzéket.
