Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-18 / 64. szám
* 5 -1 öh á 2 -BUDAPEST V. Cla/*JKoIojgai>dr, _ . 1932. március 18. * í^6HJelC Előfizetés belföldön; Egyévra 800, félévra 400, negyaaévra 200, agy bóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap SzarkasztSságl és kiadóhivatal! lelafon: 503, 6-34 XV. évfolyam * 64. szám Előfizetés Pl a gy ar ország err Egyévra 50 Pangó, félévre 25 Pangó, nagyadévra 12.50 ?. Egyes szám ára 20 fillér luxusa rAa eyr'é** világ bámulattal adózik Angliának, •mely a mélypontról javította fel a font sterlinget és Angliát ismét gerineévé tette a világgazdaságnak, töretlenül visszaadva számára azt a szerepet, amely a múltban olyan naggyá tette. Angliában a pénz és a hitel megolcsóbbodott és ennek révén remélhető, sőt egészen bizonyosra vehető, hogy a gazdasági élet ismét fel fog lendülni a szigetországban. A külföldre menekült tőke máris visszaáramlott, a rosszul sikerült fontellenes spekulációk összeomlottak, az indiai aranyszállitmányok egyre érkeznek és Anglia pénzügytechnikai poziciója épen olyan szilárd, mint volt a font-katasztrófa előtt. Vájjon mi tett« lehetővé Angliában, hogy aránylag oly rövid idő alatt, ez a nagy ország kievickélt a bajból? Könnyű neki, — mondják — Angliának kiapadhatatlan tartalékai vannak, egy Világbirodalom mindig tud magán segiteni, még akkor is, ha forradalmi lépéssel hűtlen lesz az aranystandardhoz. Először is: egy nagy országnak, amelynek annyi politikai baja van, amelynek szerkezetében oly sok a komplikációt okozó törés és repedés, amelynek rugói úgyszólván áttekinthetetlenek, teoretikusan sokkal nehezebb visszaadni gazdasági egyensúlyát, mint egy szimplább, egyvonalubb, fejletlenebb államalakulatnak. mint amilyen Románia is. Angliának újra felviruló gazdasági helyzetét nem azok a bizonyos erőtartalékok adták vissza, hanem az okosan átfontolt és az eredeti intencióknak megfelelő intézkedések. Félintézkedésekkel még kevesebbre lehet menni, mintha a dolgokat hagyjak a maguk mentére. Félintézkedések dupla bajt eredményezhetnek, mint a rosszul alkalmazott orvosságok, amelyek még betegebbé teszik az embert. Félintézkedósek... Isten óvjon meg egy országot a félintézkedésektől. Anglia alighanem dögrovásra került volna, ha a fél intézkedések szériáival próbálták volna a fontot talpraállítani, épen annál az oknál fogva, mert Anglia gazdasági szervezete bonyolult, ezer különböző érdekből tevődött össze. Románia ezzel szemben a félintézkedések klasszikus földje. íme, most megint kiadtak egy rendeletet, amellyel többet ártanak az országnak, mint használnak. Az új kompenzációs pénztárról «zóló rendeletről beszélünk, amelyet ma vitattak meg széliében és hosszában gyakorlati emberek, Erdély vezető gyáriparosai. Kimutatták, hiogy úgy a törvény, mint a végrehajtási utasítás részint hiányos, részint pedig annyira homályos, hogy a legkülönbözőbb interpretálásokra adhat alkalmat. Az eredményt Az export és importvagonok százai vesztegelnek a határon, mivel sem az importőrök nem tudják, hogy mihez tartsák magukat, sem pedig az exportőrök. Ha a kereskedelmi összeköttetés két ország között lankad, vagy megakad, annak mindig megvan a maga visszaható ereje, de hogy épen most, ebben a válságos időben teszi bonyodalmassá a külkereskedelmet, hát ez egyenesen ka- tasztrófális. Az import teljesen megakadt és ami még nagyobb baj: a romániai exportőrök is kétségbeesetten várják, hogy történjék valami. A Magyarországból bejövő import alig hatszázmillió lej, ellenben a román «sport több mint kétmilliárd lej, és ha ezt az exportot megakadályozzák, vagy feltartóztatják, úgy ez Erdélynek teljes elszegényedését jelentené. A törvény nem jó, ezt állítják a szakértők. És ha ők úgy vélik, hogy nem jó, akkor azonnal függesszék fel annak végrehajtását és szakértők meghallgatása mellett csináljanak jobbat. Még pedig sürgősen, mert körmünkre ég a gyertya. Ha egy Anglia nem engedhette át magát a rossz törvények és félintézkedések luxusának, úgy Románia ezt még kevésbbé teheti, Goga a legposszibilisabb várományosa a kormányelnökségnek Magyar felszólalások az éhhalálra ítélt magyar vasutasokról és a papság kongruájáról Tovább folyik a konverzió vitája (Bukarest, március 16.) Bukaresti lapok hivatalnok-kormány eshetőségeiről Írnak de minden jel arra vall, hogy e pillanatban Gogá- nak vannak legközelebbi reményei a kormány átvételére. Azok számára, akik Goga-kormányt tippelnek, sokat mond a királynak Gogához intézett meleghangú távirata s az a sietség, amellyel Goga a Mirto-féle választójogi tervezet ellen állást foglalt. Az uralkodó távirata Gogához. Iorga és Argetoianu közös kihallgatáson voltak ma délelőtt az uralkodónál. A Lupta szerint a parlamenti ülésszak befejezéséről és az addig teljesitendő mu-w- ' 1 volt szó és az uralkodó ama kívánságának adott kifejezést, hogy az ülésszak minél sürgősebben berekesztessék. De kihallgatáson jelent meg a király előtt Goga Octavian is. Az audiencia alkalmával hir szerint a választói reform ellen kívánt álA konverziós vita a parlamentben Pop Valér igazságiigyminiszter a Temes- Bóga vízmüvekre vonatkozó Jugoszláviával létrejött konvenciót és több más kisebb nemzetközi szerződést terjeszt be ratifikálásra, majd a kamara ratifikálja a Görögországgal kötött kereskedelmi és hajózási egyezményt s megszavazza a tutovai választások költségeihez szükséges hárommillió lej rendkivüli hitelt. Napirenden a konverziós törvény szakaszonkénti tárgyalása szerepel. Az ötödik szakasznál Eaduiescn nemzeti parasztpárti felszólalására Valjean előadó hozzájárul ahhoz, hogy a hitelezőn kiviil az adós is tartozik bejelenteni adósságát, a feleket a bíróság egyébként hivatalból fogja beidézni. Wilier a szövetkezeti konverzióról. Stefanescn Amza hadügyminiszter több katonai törvényjavaslatot terjeszt be, majd Wilier József niagyarpárti képviselő szól hozzá az ötödik» szakaszhoz. Kéri, hogy a hitelszövetkezetek adósaira csak akkor alkalmaztassák a konvertálási törvény, ha annak kedvezményeit az illetők kifejezetten igénybe akarják venni ós ezt az igényüket írásban be is jelentik. Val- jean előadó nem fogadja el a javaslatot, amelyet a többség leszavaz. Wilier újabb javaslatot terjesztett be, a be nem jelentett adósságok visszafizetési módjáról. Goiceanu kéri, vegyék be a törvénybe világosan, hogy a kism almosok is beleesnek a konverzióba, amennyiben malmuk egy kisbirtok részét képezi. Radian földművelésügyi államtitkár tiltakozik a javaslat ellen, Argetoianu pénzügyminiszter megígéri, hogy a végrehajtási utasításban fogja szabályozni ezt a kérdést, A 9. szakasznál Oronjoln, a Nemzeti Bank volt kormányzója a liberális párt nevében módosítást terjesztett be arrql, hogy a konverziónál ugyanazon elbánásban részesittessenek az összes mezőgazdák, tekintet nélkül arra, hogy birtokuk tiz hektárnál kisebb, vagy nagyobbá lást foglalni, amelyet nem tart a jelen pillanatban opportunusnak. A Lupta ehhez hozzáfűzi, hogy Goga számit arra, hogy hatalomra jut és attól tart, hogy egy becsületes választójog esetén az általa levezetett választásokon is kisebbségben maradna. Ezért szeretné a pré- miumos rendszert fenntartani. Goga Octavian táviratára, amelyet a párt- alakitása alkalmából intézett az uralkodóhoz, a király a következőket válaszolta: — Mélyen megindítottak a hűség és szeretet érzelmei, amelyeket a néppárt elnökévé választása alkalmából hozzám juttatott. Köszönöm teljes szivből. Caro! îl. Ha gyorsan berekeszti!; az ülésszakot, akkor nem is kerül sor a választói törvényre. Viszont a király meleghangú táviratához is igyekeznek messzemenő kommentárokat fűzni politikai körökben. * A határzóna konverziója es az erdélyi bankok A kamara tegnap késő estig tárgyalta a konverziós javaslatot. A részletes vita során elfogadták Graur nemzeti parasztpártinak azt a javaslatát, hogy a határmenti zónában lakó mezőgazdákra nézve az adósságok konvertálása kategóriák nélkül kötelező és ebben a zónában nem tesznek különbséget a földbirtok nagysága között. Mihalache kérte a pénzügyminisztert az erdélyi román bankok speciális helyzetének méltánylására. Argetoianu beismerte, hogy Miha- lachenak igaza van, de a konverzió keretében nem áll módjában ezen segíteni. ígéretet tesz azonban, hogy a konverzió megszavazása után törvényjavaslatot fog beterjeszteni az erdélyi bankok megsegítéséről, illetve arról, hogy a konverzió okozta kockázattal szemben védve legyenek. Arról nem szólt a pénzügyminiszter, hogy az erdélyi bankokat általánosságban érti-et A kamara azonban leszavazta dr. Wilier József, magyar képviselő javaslatát, melyben annak a kimondását kérte, hogy a konverzió ismerje el a telekkönyvi bejegyzéseket és nem szavazták meg dr. Singer indítványát sem, hogy azok a bankok, amelyek szövetkezeti alapon működnek, olyanoknak tekintessenek, mint a népbankok és igényt tarthassanak az állam kártalanítására.
