Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-17 / 63. szám
Előfizetés belföldön: Egyővre 800, féfévr» 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. 1 Egyes szánri ára 3 lel Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi ás kiadóhivatal! telefon: 508, 6*94 XV, évfolyam * 63. szám Előfizetés Magyarországén: Egyávre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 ?« Egyes szám ára 20 fillér A kamara leszavazta azt a javaslatot, amely a városi adósságokat is be akarta foglalni a konverzióba Ghica külügyminiszter újból benyújtotta lemondását — Komolytalan és kicsinyes veszekedések a parlamentben — A hátrálékos nyugdijaknak csak egy részét akarják fizetni a francia kölcsönből A Mirto féle választójogi tervezet ismertetése KREUGER Kreuger óriási vagyonának alapja nem csupán egy ritka képességű embernek rendkiviili, organizáló képessége volt, de optimizmusa. Azt mondják, hogy Kreuger zárkozott ember volt, megesoutosodott agglegény, érzelmi világába senki sem tudott behatolni ■ és csak egy érdekelte makacsul, szivósan, úgyszólván a maga mágikus bűvöletében í irtva: a pénz. Ilyennek látja Ilja Ehrenburg is, az ismert szovjet orosz iró, aki kulcsregényt irt róla és benne prototípusát látja annak a megrendithetetlen ipari kapitánynak, aki a legkegyetlenebb eszközök igénybevételével is üldözi a maga fantomját. A regény beállítása szerint a gyufagyáros egy emigráns orosz ivót csempészet át a szovjet határon, hogy felgyújtsa a szovjet egyetlen gyufagyárát és igy \ égézzén konkurrenciájávál. Ekrenburg nyilvánvalóan tendenciózus figurát rajzol meg, egy olyan ivreugerről, akit csak alapvető modellként használhatott fel és hogy Kreugerre gondolva nem öt rajzolta meg, annak bizonysága, hogy a regény szereplőjének is más nevet adott, más életkörülmények középpontjába helyezte. Nyilvánvalóan az sem helytálló, hogy Kreuger csak a pénzzel törődött volna, hogy nem lettek volna más komoly céljai is, de mint mondottuk, magánéletébe a közvélemény bepillantást sohasem nyert és hogy milyen lélektani motívumok mozgatták, arra csak intimusai tudnának felelni. Am nem kell túlságosan lélekbúvárnak lenni ahhoz, hogy felismerhessük ennek a nagy ipari kapitánynak szünetlenül ható motorikus rugóját, amely nyilvánvalóan abban áll, hogy hitt a saját cselekedeteiben. Hitt, mert optimista ;voit, Hitte, hogy az általa felállított gazdaság' építmények vasbeton alapon nyugszanak, bele illeszkednek a gazdasági élet szövedékébe, bizonyos törvényszerűségek ópitik és formálják és hogyha egyszer létesültek —• és pedig szériaszámra létesültek —, úgy bizonyára meg is van a maguk rendeltetésük. Ezen a nagy optimizmuson, amely nélkül megállna a gazdasági világ vérkeringése, ütött rent egy revolvergolyó. Kreuger csalódni látszott élete munkájában, nem számolt bizonyos eshetőségekkel, talán túlméretezte önmagát, de hitet lenül halt meg és ha utolsó percében hitt is valamiben, az semmiesetre sem a tranzakciói koncernképzósei kölcsöneibe vetett hit volt. hanem visszatérés valami gyermeki ősi hithez, amely felette áll a gazdasági életnek. Kreuger elvesztette optimizmusát és a revolvergolyó nemcsak egy ember testi és lelki világával végzett, hanem megsebezte az egész európai emberiség optimizmusát is. Ha már egy Kreuger sem bizik önmagában, akkor hogyan bizhat az egyszerű polgár abban, hogy amit a Kreugerek csinálnak, az jól van! • De Kreuger öngyilkossága még semmiesetre sem teszi indokolttá egy ellentétes gazdasági rendszer inaugurálását, hiszen a tények alapos vizsgálatánál rájövünk arra, hogy nem magában a miiben volt a baj, hanem a körülményekben, a tornádónak az erejében, amelynek széleserősségére az építő józan ésszel nem számíthatott. A körülmények váltak tragikussá és sötétté. És így Kreuger öngyilkossága a leghatásosabb figyelmeztetés azoknak a nemzeteknek a szántára, amelyek nem látják be, hogy az ő merevségük politikai hajthatatlanságuk érlelte meg az atmoszférát, amelyben Kreuger-raünek meg kellett ingania és esetleg szét kell majd porlania. -fwi A 150 millió francia frankos kölcsönből a monopol pénztár eddig 50 millió frankot kapott meg. A következő ötvenmillió frankos részletet kedden utalták át a monopol pénztárhoz, mig a hamadik részlet kifizetése április elsején történik meg. A pénzügyminiszter mindkét részletet eredetileg a tisztviselői fizetések és az elmaradt nyugdijak kifizetésére szánta, most azonban úgy intézkedett, hogy a március 15-iki részlet jusson csak a tisztviselői és nyugdíjhátralékok kiegyenlitésére, mig az áprilisi részletet az amortizációs pénztárhoz utalják át. A kormány elhatározta, hogy az összes hátralékokat csupán április 31-éig fizetik ki közvetlenül, azután peaig valamennyi az amortizációs pénztár kezébe kerül. A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban megcáfolta azt a hirt, hogy a hátralékos gabonaprémiumokat is az amortizációs pénztár utján fogják kifizetni. Á kamara ülése. A kamara keddi ülése a Duca-féle liberálisok és a Gheorghe Bratianu-féle liberálisok vitájával kezdődött. A jegyzőkönyv felolvasásánál Gheorghe Bratianu tiltakozottaz ellen, hogy Dúca a múlt ülésen, amikor ő beszélt, azt kiáltotta közbe, hogy ne beszéljen olyan párt nevében, amelyet nem képvisel. —■ Nem akarok válaszolni ennek az embernek .. A liberálisok fiilsiketitö kiabálással szakítják félbe Gheorghe Bratianut. Tonta (gheorghista): Olyan embernek, aki az inzultáiás után elfut. Gheorghe Bratianu: Olyan urnák, aki előbb inzultál és azután elszalad. Ghiata liberális: Megtiltjuk önnek, hogy igy beszeljen Duca úrról! Lasou Radu (gheorghista): Vigyázzon, mert még elolvad. Gheorghe Bratianu: Senkinek sem áll 'jogában kétségbevonni azt a nevet, amelyet választóimtól kaptam, különösen azoknak nem, akik olyan bűntényeket követtek el a választásokon, mint önök. Radu Lascu a ducisták felé: Maguk koldusok. Közben a két tábor állandóan gunyszavakat kiabál egymás felé. Az elnök alig tudja a vihart iecsendesiteni. Radulescu nemzeti-parasztpárti védelmébe veszi azt a parlamenti kezdeményezésből beterjesztett törvényjavaslatot, amely a lefoglalt ingatlanok amnesztiájáról szól és amelyet a hétfői ülésen Soimu kormánypárti megtámadott. A nemzeti parasztpávt ezt a javaslatot teljesen jóhiszeműen adta he. Cuza arról beszél, hogy a Curentul, Cuvântul és Universul cirnü lapok már többizben tévesen adták le az ő parlamenti beszédeit. A városi adósságok konvertálása. Napirenden a konvertálási javaslat szakaszonkénti tárgyalása. Tranen lasi az első szónok. Az, első szakaszhoz szól hozzá és kifogásol* ja, hogy a pénzügyminiszter csak a mezőgazdákat tekinti produktiv elemeknek. Ez ellenkezik az alkotmány 8-ik és 14-ik szakaszával, amelyek leszögezik minden állampolgár és minden termelő osztály egyenjogúságát. Kéri, hogy az adósságok rendezését terjesszék ki a városiak adósságaira is. Cura: Hogy a csődbekerült zsidókat megmentsék? Tranen Iasi: A városokban nemcsak csődbe ju< ott zsidók élnek. Labdázás a nyugdijakkal (Bukarest, március 15.) Több bukaresti lap újból azt a hirt közli, hogy Ghica külügyminiszter beadta lemondását. Az Adeverul illetékes körökből a következő felvilágositást kapta: Meg felel a valóságnak az, hogy Ghica külügyminiszter mindenképpen le akar mondani tárcájáról. Lemondását már a mult év őszén s egy hónappal ezelőtt is beny ij tóttá. Közbejött a lapoknak az a kommenlcív jév, hegy közte ás Titu-1 lesen közölt éles nézeteltérések merültek fel. Ila Iorga miniszterelnök ekkor elfogadta volna a lemondást, ezzel igazolta volna a lapok állításait. Maga Tituleseu is kérte, a kormányt, hogy a külügyminiszter lemondását ne fogadja el, egyben bejelentette, hogy ha elfogadnák, úgy ő szintén lemond. Ghica erre való tekintettl bejelentette, hogy lemondását április hónapra tartja fenn, azt azonban akkor is csak úgy fogják elfogadni, ha áprilisban az egész kormány átszervezésére sor fog kerülni. Ghica külügyminiszter egyébként kedden Prezicssi bukaresti olasz követtel tárgyalt a dunai államok közötti gazdasági együttműködésről, azutan pedig audiencián jelent meg az uralkodónál. Délután a svéd követtel folytatott megbeszélést a külügyminiszter s ez a tárgyalás a Kreuger öngyilkossággal van összefüggésben.
