Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-16 / 62. szám

6 KutTlUjsKG Hogyan lett Píehló Erzsébetből Péchy Erzsi s végül Garibaldi bárónő A két Plehló Erzsébet karrierje a biharmegyei Székely- Kidtől a Foktőidig — Egy magyar primadonna roman­tikus élete (Nagyvárad, március 14) A napilapokat bejárta a hir, hogy Péchy Erzsi magyar szín­művésznő elhagyja Magyarországcrt és uj fér­jével, báró Garibaldival, Afrika legdélibb ré­szére az aranyban bővelkedő Fokföldre költözik és ott telepszik le. A hir, — mivel cáfolat nem érkezett rá — igaznak látszik és e szerint Péchy Erzsi talán már a közel jövőben elhagyja Magyarországot és örökre búcsút mond a magyar színpadnak, ahol sikert-sikerre aratott és nem lép fel többé azokon az idegen színpadokon sem, amelyeken a magyar szinmüvészetnek annyi elismerést és annyi dicsőséget szerzett. Péchy Erzsinek a színpadtól való megválása és egy báró oldalán az aranydus Fokföldre való kivándorlása rendkívül érdekes karrier meg­koronázását jelenti. Nem ritka eset ugyan, hogy világhíres színésznők elhagyják a festett világot a birt, dicsőséget és a reális élet csen­des bo! 'o- «gával cserélik fel, de Péchy Erzsi [esete még ezekttől a gyakori esetekből is lüki- vánkozik, mert valóban természeti adottságok­ban rejlő tehetségével, akaraterejével jutott el arra a magaslatra, amelyen egy, sikerekben gaz Idag _ színművésznői pálya széles horizontja lövezi. Péchy Erzsi szenzációs karrierje a biharme­gyei Székelyhídiról Indult ki. Itt született a szép kis érmelléki községben. Édesapja: Plehló Antal, a székelyhídi gőzmalom tulajdonosa volt, A kilencvenes években kerültek Székelyhidra valahonnan a Szilágyságból, ahol Plehló Antal, főmolnár volt és mint molnár vette át, sógorá­val együtt, a székelyhídi gőzmalmot. Plehló An­tal felesége korán elhunyt, de négy gyermeke maradt, akik közül egy fin volt, aki serdült , ifjú korában tragikus körülmények között hűlt meg és három leány. Mindhárom leány nagyon szép, de legszebb ,olt a három Plehló-leány kö­zül a középső: Erzsébet, Erzsiké. Persze a há­rom szép leány a kis falu szenzációja volt. A község intelligens fiatalsága örömmel kereste a társaságukat és tavasztól őszig, napfényes dél­{F&rte, mércius hő), André Maurois, a legnagyobb kultúrája, legfinomabb francia Írók egyike, aki tele- azltta magát az európai műveltség legnemesebb hagyo­mányaival, amellett nyitott szemmel figyeli a többi világrészt Is és különösen Amerika lránt viseltetik nagy érdeklődéssel és rokonszenwel. A mult évet Ame­rikában töltötte, ahol előadásokat tartott az egyik egyetemen. Hazatérése után több cikkben és néhány előadásban számolt be amerikai benyomásairól. Az egyik előadásában, amelyet nemrég tartott meg nagy és előkelő közönség előtt, a „másik" Amerikáról beszélt, ar­ról, amelyet meglehetősen elhanyagolnak a riporterek, mert nem hasonlít az újvilágról szokványos elképzeléshez amely szerint ott minden hipermodern, amerikai tem­pójú és gigászi méretű. Ezekhez az elterjedt babonák­hoz tartozik z amerikai nőről való közhiedelem, amely­ért ugyan részben maguk az amerikai Írók, elsősorban a Nobel-dijas Sinclair Lewis felelős. Ha ezeket az Író­kat olvassa ez ember,.akkor kiderül, hogy Amerikában tizmilliószámra szaladgálnak a csinos, kikent, üresfejü és mérhetetlenül önző, erőszakos kis szörnyetegek, akik pokollá teszik a férfiak életét. André Maurois egy teljes esztendőt töltött Frince- townban, az egyik legbájosabb amerikai kisvárosban. Ottr főként egyetemi tanári körökkel érintkezett ** ör-zintén megvallja, hogy ebben a társaságba« ny®««át sem találta ennek a nőtipusngk. Amerikában álljtéla* gáen van a házasság. Maurois példás eaaládi eletet elő fiatal és öreg házaspárokat talált ott, olyan feletá­utánokon, meg alkonyatokon, a malom előtt, az uccára kitett pádon ülve kedves csevegések, meg álmodozások között élte életét a három Plehló-leány. Legkitartóbb volt az akkori székelyhídi aranyifjak között, egy dr. J. J. nevű fiatal vasúti forgalmi tiszt, aki Kolozsvárról került az érmelléki kis vasúti állomás forgalmi irodá­jába. A vagyonos családból származó fiatal vasutas, hónapokon át tartó udvarlás után meg­kérte a szép Plehló Erzsiké kezét, aki igent mondott és nemsokára rá, a ragyogó szép szőke leány, mint asszony vonult be a székelyhídi vasúti állomási épület egyik tiszti lakásába, ahol mézes heteit töltötte. Később a körülmények úgy hozták maguk­kal, hogy a vasúti tisztet Budapestre helyezték. Fel kellett hát a magyar fővárosba költöznie a fiataloknak, akik már akkor nem ketten, hanem Lármán voltak: kis lánykájuk született. Pest nem Székelyhid. A nagy főváros lég­körében a feltűnő szép külsővel és szép hang­gal rendelkező fiatalasszony egyre jobban ké­pezte magát a kultúrában, főképpen hangja szépségét tökéletesítette, énekesnő, színésznő lett, férjétől elvált, hogy szíve vágyának és ál­mainak élhessen, azoknak az ábrándoknak és álmoknak, amelyekben már székelyhídi bakfis korában, oly gyakran ringatta lelkét. Plehló Erzsébet — Péchy Erzsi lett. A többit már tudjuk. Karrierje, hire, neve, ávről-évre emelkedett és most mint egy báró neje akarja elhagyni hazáját, elhagyni sikerei­nek színhelyét és — messzi, nagyon messzi a földkerekség túlsó oldalán, az Aranyországban, az igaz boldogságra talált Péchy Erzsi, báró Qaribáldinó, vájjon fog-e visszaemlékezni a po­ros kis érmelléki falura, meg a kis gőzmalomra, amely előtt egy pádon ülve, valamikor a szép és fiatal Plehló Erzsiké oly sok kedves órát töl­tött el a már bizony dereshajuvá lett akkori arany fiatalokkal?... ö. b. geket, akik napközben csak a háztartással törődtek és este nem mozdultak ki a férjük nélkül. Azt Is észre­vette, hogy Amerikában az emberek rendkívül szertar­tásosak, ami a fiatal népek sajátsága. Maurois egészen otthonosan érezte magát az amerikai kisvárosban, amely szülőföldjére, Normandiára emlékeztette. New-Torkban természetesen ez a tipus valamivel elrposódottabb, de feltűnt neki, hogy kivált az Idősebb hölgyek eleganciája ott is konzervatív. A legjobb tár­saságbeli öreg dámák meglepően emlékeztetnek a francia vidéki tárasaság hölgyeire. Az igazán úri ame­rikai hölgy bizonyos korban kis kalapot visel a feje tetején, mint Viktória angol királynő, csipkegallért hord és egészen ódivatú automobilban jár, amely azt mutatja, hogy tulajdonosa nem tartozik az uj gazdagok közé. Vannak természetesen hölgyek, akiknek anyagi helyzete nem engedi meg, hogy személyzetet tartsanak, sőt dolgozni kénytelenek és akik ilyenformán nem fog­lalhatják el magukat a háztartás apró és nőies örömei­vel. Erre nézve Amerikában, ahol szeretik a statiszti kákát, számos statisztikát készítettek. Rengeteg házaspártól megkérdezték, hogy a fele­ség dolgozik-e? A második kérdés így hangzott: bol­dog-* * háza****? A legtöbb esetben az a válasz érke­zett 1»*, kegy * há«a«*é*ek. «melyekbe« mindkét fél éeiyaeik, «eas boldegpik. Ezzel etembe« azok « házeesé - g*k, eaeeiyekéeei a fele*** ■*•* működik kenyerkereeö pályán, hetveaet ar.ázal6tbaa elkerültek. Ez arra vall, h***r a férfi ée nö hagyomáayo« vieeonya, melyben a XV. ÉVF. 62. SZÁM. ........ »in Trini --i i— -ii i, i,n „i , nőnek aa otthonnal é3 gyermekneveléssel járó teendők jutnak, Amerikában is érvénytelenül fennáll. Természetesen, mint minden legendának, az ame­rikai nőről elterjedt legendának van némi alapja. Két­ségtelen, hogy Amerikában rengeteg a válás. De ennek- sem a léha, vagy éppen erkölcstelen életfelfogás az oka, mint ahogy Európában hajlandók felfogni, hanem ép­pen ellenkezőleg, az amerikai karakter Európában és kivált Franciaországban ismeretlen puritánizmusa. Az amerikai' ember szükségét érzi annak, hogy minden érzelmének; ps .szenved élvének törvényes formát adjon. Az amerikai nő irtSSik a titkos, társadalmon kívüli kapcsolataiktól; ezért elválik a férjétől, ha más valakit szeret, míg az európai nő az ö helyében esetleg más, kényelmesebb megoldáshoz fordulna. Természetesen a válá3 iránt ott sem olyan elnézőek az emberek, mint ahogy Európában képzelik. Egy intelligens amerikai nő egyszer azt mondta Mauroisrak: — Nálunk az első válás természetes dolog, de a második megbocsáthatatlan. Akár megbocsáthatatlan, akár nem, annyi bizonyos, hogy a második válást néha harmadik, negyedik és ötö­dik is követi. A válási törvények nem egyformák Ame­rika különböző államaiban. New-York államban rend­kívül nehéz elválni, Nevadában valóságos gyerekjáték. Nevada fővárosában a biró a legelfoglaltabb ember, mert naponta harminc-negyven válóperben kell Ítéletet mondania. Egyszer a válófélben levő asszony kijelen­tette: — Boldogtalan vagyok a házasságomban, — Miért? — kérdezi a biró. — Mert nagy élvezettel olvasok egy Marcel Proust nevű francia irőt és a férjem ki nem állhatja. — Kimondom a válást — mondja a biró. Ami a legfiatalabb nemzedéket illeti, a háboruelőt- ti hipokrizls ellenhatásakép 1920 és 1925 között a fia­talság meglehetősen rebelisnek mutatkozott a konven­ciókkal és hagyományokkal szemben. De ez a korszak véget ért. Az amerikai fiatalság megkomolyodott, tanul, dolgozik és fegyelmezett életet él. Újabban gyakori Amerikában az európai módra való romantikus szere­lem. Amerikának meg vannak a maga hagyományai és európai eredetűek, az európai anya elszármazott gyer­mekei. SPORT Osztoztak a pontokon a Hungária ás az Újpest (Budapest, március 14.) A szezon első derbimeccse a Hungária—Újpest mérkőzés 18.000 főnyi közönség előtt folyt le az újpesti stadionban. A derbimeccsnek nem volt kifeje­zett favoritja, általában eldöntetlen eredmény­nek volt a legtöbb hive s a papírforma be is igazolódott, a meccs 1:1 arányban eldöntetle­nül végződött, a nagy ellenfelek osztoztak a pontokon, ami a legjobban a Ferencvárosnak tetszett, amely igy még egy ponttal elhúzott riválisaitól. A mérkőzés lefolyása általában Hungária fölényt mutatott, csatársora azonban nem tu­dott gólt elérni. Egyetlen góljukat az első fél­idő 36. percében Szalay, az Újpest fedezete lőtte, aki egy kapuelőtti kavarodásban felsza­badítani óhajtván, rosszul találta a labdát s az saját kapujába repült. A második félidő 20. percében Avar—P. Szabó-akció után, Jakubé lövi az egyenlítő gólt. Jakubét a mérkőzés vé­gén a biró utánrugás miatt kiállította. Ferencváros—Kispest 2:0 (2:0). Budai 11.—Somogy 1:0 (1:0). Bocskai—Nemzeti 3:2 (0:1). Miskolc: Attila—Sabaria 4:0 (1:0). A II. liga derbije Szeged FC—Soroksái mérkőzés 1:1 (0:0) arányban eldöntetlenül vég ződött. Magyarország legyőzte Észtországot v stockholmi négy nemzetközi birkozóversenyen Stockholmban Németország, Magyarország Észtország és Svédország részvételével nemzet­közi birkozó-csapatversenyt rendeztek, amely nek elsíj, .napján a magyarok 4:3-ra győztek aa esztek, a, németek pedig ugyanilyen arányban a svéd^jcllen. Az ajigol kupa döntőjébe az Arsenal és 9 Newcastle United kerültek. Az elődöntőben Arsenal—Machester City 1:0 (0:0), Newcastle United—Uhelsea 2:1 (2:1). A döntőt április 23-án játszák le a Wembley stadionban. Bécsi cr*énié*vek: Admira—Slovan 1:1 (1:1), Ausztria.—Hakoab 3:2 (2:2). Vienna-— Nicholson 5:2 (8:1), Rapid-BAC 4:0 (2:0), WAC—Jwacker 2:0. Az amerikai nő ugyanolyan csalá­dias, mint az európai André Maurois lerombolja az amerikai nőről elterjedt legendát

Next

/
Oldalképek
Tartalom