Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-10 / 32. szám
Cluf~Kolose»vár, _ _ 1932. február 10. * SSSeJTŰd KEZETIUíSJfG .. —.-.-y • ... ; ţ'. >: ••**- •■;»<4-.t i-f j*-v“" Vjk&.Jbi ■*. dl f > • • Tv* -ír-r Előfizetés belföldön; Egyévro 800, félévre 400, negyedévre 200, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lej Országos Magyarpárti Lap Szerkesztőségi és kiadóhivatal! telefon: 508, 6-94 XV. évfolyam $ 32. szám li. Előfizetés Magyarországon: Egyévre 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 P« Egyes szám ára 20 fillér A megszelídített 1 bábom A leszerelési konferencia résztvevői általános vitába kezdettek és most már tudjuk, hogy miként gondolkoznak a vezető államok közül, Franciaország és Anglia, Ez a két állam szálait föl és bár oly hosszú ideig szövetségesei voltak egymásnak, a békeszerződést is közös elhatározással hozták létre, merőben eltérő nézeteket hangoztattak. A francia javaslat vezető gondolata a biztonság kérdésének megvédése, amellyel szemben az angol javaslat okosan mutat rá, hogy jűa a békét nem a fegyvereknek az ereje biztosítja és harc a biztonság eszméje, olyan értelmezésben, ahogyan az a gyakorlatban mutatkozik, semmiesetre sem jelentheti a jelenlegi fegyverkezésnek a fenntartását. A francia javaslat egyik rokonszenves elképzelése, hogy a Népszövetséget ruházzák fel az összes államok légi haderejének felügyeletével. A Népszövetségnek álljon jogában a nemzetközi szerződések ellen vétőkkel szemben akármelyik nemzet légi haderejét igénybe venni, egyszóval a Népszövetség ne maradjon csupán egy olyan testület, amelynek nincs kikényszerítő ereje, legyen hadserege, vagy ahogyan a Populaire kissé gúnyosan és ezúttal igazságtalanul megjegyzi, legyen^ egy nemzetközi hadsereg, amely nem pótolja ugyan az egyes illantok uj hadseregeit, de a „leszerelés nagyobb dicsőségére“ egy uj hadsereget teremt a világban. Nem, tisztában kell lenni azzal, hogy a Népszövetség csak akkor ér el valamit, ha szankciói is vannak a kezében és bizonyára je- lentőségesebb tekintélyt képviselt volna a kínai—japán konfliktus elintézése körül, ha egy két-három hónapig utazó bizottság helyett egy ötszáz egységből álló repülőzé szlóaljai vonultatott volna fel Sanghai egórt A francia javaslatnak ezzel a pontjával van íegkevésbé baj, a nagyobb baj ott kezdődik, hogy Franciaország nem óhajtja csökkenteni a fegyverkezési arányszámot. Franciaországnak nincs komoly szándékában a hadiköltségvetések tételeit leegyszerűsíteni, még csak azt sem mondja, hogy nem kell a háború, legfeljebb a háború megszelídítését ajánlja. A francia javaslat egyik pontja meg akarja titltani a mérges robbantó gáz és tüzbombák használatát. Ha ezt el lehetne érni, óriási lidércnyomástól : zabadulna meg az emberiség. Ép a napokban jelent meg az interparlamentáris uniónak égisze alatt egy gyűjteményes munka, amelynek cime: „Miként fest a jövő háborúja". Ismét idézi a három dimenzionális háborúnak a képét, amikor levegőben, szárazföldön és vizen játszódik le a szörnyű tragédia és e háborúnak hőse a nemharcos lesz, az egyszerű és ártatlan polgár. Robbanó bombák fognak esni a levegőből ezer kilogrammos sulyokkal, amelyek közül egy- egy telitalálat néhány perc alatt felhőkarcolókat pusztíthat el. Tüzbombák szakadnak a nagyvárosok közönségeire és öt perc alatt hatalmas kerületeket borithatnak lángokba. Nem is szólva a gázbombákról, amelyek ellen sikerrel védekezni, dacára a reklamirozott gázálarcoknak, nem látszik egyáltalában bizonyosnak. Egy ilyen koncentrált bombatámadás néhány óra alatt ötszázezer-egymillió embert elpusz- tithat — mondják e könyv irói, akik között kémiai szaktudósokon lcivül négy-öt generális is helyet foglal. A francia javaslatnak az az elképzelése, hogy a Népszövetség átveszi minden katonai repülőgép fölött, minden gáz- és robbanóbomba használata fölött az ellenőrzést és nem engedi, hogy tulvéres, úgyszólván túlságosan gyors B bankok nyilatkozatot kértek Argetoianutól a betétek sorsáról A pénzügyminiszter határozottan leszögezte, hogy a betéteseknek nem fognak kincstári bonokat fizetni — Cáfolat jelent meg a rádió moratorium- hiréről — A konverzió és a közigazgatási reform javaslatait a kátyúból igyekeznek most kiemelni (Bukarest, február 8.) A kormánynak ngy a konverziós tervezete, mint a közigazgatási törvényjavaslata megakadt. Minden párt elismeri egyfelől, hogy a konverzióból valamit feltétlenül csinálni kell, másfelől azt is kétségtelennek tartja, hogy a közigazgatásnak ezt a mai gaz dátlan állapotát nem lehet fenntartani, a kormány tervezeteinek bizonyos következményeitől azonban már maga Argetoianu is meghökkent. Most maga kereste fel a nagy pártok vezetőit, hogy ebből a helyzetből a kiút megkeresésére segítséget kapjon és ebben az időpontban ilyen tárgyalások, meggondolások vannak folyamatban. Argetoian az uralkodónál is volt kihallgatáson s a konverzió akadályairól tett előterjesztést. _ A zökkenőt az idézte elő, hogy a román pénzintézetek a hitelélet valamilyen fenntartására, katasztrófájának elkerülésére programot kértek. A pénzügyminiszter határozott cáfolatai. A pénzügyminisztérium kommünikét tett közzé, mely szerint a rádió által tegnap este leadott hir, hogy a kormány hat hónapos moratóriumot léptet életbe, teljesen valótlan és alaptalan. Ez a hir a sajtóigazgatóság tudta nélkül került a rádióba és a kormány megtorló eljárást fog alkalmazni. E cáfolat mellett egy másik pénzügyminiszteri kijelentés szolgálja a nyugalom fen- tartását. A bukaresti pénzpiac vezetői több oldalról megkeresést intéztek Argetoianu pénzügyminiszterhez, hogy adjon megnyugtató kijelentéseket a konverziós módosítások tervbe vett következményeire vonatkozólag. Alkalmat adott a miniszternek a nyilatkozattételre a krajovai bankok megkeresése is. A kraiovai bankok táviratilag kérdést intéztek Argetoianu pénzügyminiszterhez aziránt, hogy mi igaz azokból a hírekből, hogy a bankbetéteket kincstári bonokkal fogják kifizetni. Argetoianu erre a következő távirati választ küldte: — Aggodalmuk alaptalan. Soha nem volt szó arról, hogy a bankbetéteket kincstári bonokkal fizetik ki. Kérem, ne vegyék figyelembe az ilyen rosszindulatú híreket. A jelzálogkötvények a visszleszámitolás megkönnyítésére szolgálnak. Az uj banktörvény a hitel és a bankélet helyreállítását célozza, de a bankbetétek biztosítását is. Argetoianu. Kormánykörökben a távirathoz ezt fűzik hozzá: Jellemző a közhangulatra, hogy komoly bankvezérek az ilyen híreket valóságnak tartják és azok hatása alatt szükségesnek vélik, hogy egyenesen Argetoianuhoz forduljanak. A pénzügyminiszter energikus válasza kétségtelenül eloszlatja a talán sugalmazásból, vagy bizonyos érdekekből fakadó álhireket. A kamara pénzügyi bizottsága hétfő délutáni ülését, amelyen a törvéziyjavaslatot tárgyalás alá akarták venni, elhalasztották. A javaslat uj szövegét egyébként már kinyomtatták és szét is osztották a képviselők között. A liberálisok aggodalma. A Viitorul, a liberálisok lapja a konverzióval kapcsolatban szokatlanul éleshangu_ támadást intéz a kormány legújabb szándékai ellen. Ha a javaslatot a legújabb tonnában szavaznák meg, írja, úgy az összes szövetkezetek, népbankok s főként az egész erdélyi román bankélet, az ország hitelélete, élén a Nemzeti Bank- • kai visszafejlődnék. Radian azon nyilatkozatához, hogy a javaslat a bankokon segíteni fog. mert hiszen három évig csődöt nem kérhetnek ellenük, ezt Írja: — Ha a javaslatot a jelenlegi formájában megszavaznák, úgy egy éven belül éppen a pá(Fo!ytamása a 2-ák omalcn.) következményű legyen a világháború, ez az a pont, ahol a francia javaslat, majdnem naivvá válik. Amikor államok hadban állanak egymással, minden eszköz megengedett. A világháborúban sem volt harci eszközként elismerve az U-hajó és a mérges gáz, mégis szaporán éltek vele. Ez olyan dolog, mintha két egymásra uszitott embernek azt mondanák a körülállók: azután ne bántsátok nagyon egymást, de addig ne szüntessétek meg a harcot, amig az egyik, vagy a másik el nem vérzik. Amikor ilyen tételekre megy a játék, akkor egyik fél sem fog szalonképes eszközökkel küzdeni. Hogy az emberek ne gyilkolják meg egymást, sem a lovagiasság szabályai szerint, sem azok nélkül, annak előfeltétele, hogy egyáltalában ne verekedjenek. A béke megteremtésének egyik feltétele, hogy háború semmilyen formában se jöjjön létre. Egy jogeszmét kell beleplántálni az emberiségbe, annak a gondolatnak az eszméjét, hogy konfliktusok megoldására nem alkalmas eszköz a fegyver. A megszelídített háború, akármilyen humanitárius jelszavakba öltözködik, semmiféle formában nem illeszthető be a béke elképzeléseibe. Akik ezt emlegetik egészen más malomban őrölnek, mint ahol örölniök kell és olyan útra tévednek, ahová a békegondolat hívei sem követhetik őket.
