Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-08 / 31. szám
XV. fiVF. 81. SZÁM. KUtnUjSKG 7 MÉG EDDIG NEM LÉTEZETT OLCSÓ ÁRAKBAN MEGKEZDŐDÖTT A NAGY O) ELÁRUSÍT AS!! SZABÓ JENŐ DIVAT NAGYÁRUHÁZÁBAN, - CLUJ Kultúrharcot akar felidézni fiSiiba professzor 4 agjar kaílioliktssok Erdélyi el akarjál* szakiíani Romániától“ Az alaptalanul támadó, tájékozatlan és felületes Ghibo Onisifor az Erdélyi Fiatalok baloldali mozgalmát kaiiso* likas jellegűnek mondja — A Keleti Újság1 cikksorozatának harmadik része — (Kolozsvár, február 6.) Lapozgatva Ghibu Onisifor professzor ur könyvében, rosszindulatú vádaskodások mellett a tájékozatlanság, a felületesség, az insainuáció legválogatottabb fajtáival találjuk magunkat szemben. Egy fejezetet arra szentel, hogy a magyarok óvatosságból és ravasz fondorlattal nem igyekeztek a kultusztörvény és konkordátum keretében tisztázni a Státus helyzetét és azt állítja, hogy a „kameleonizmus a Státus urainak alaptermészete“. Szerinte a vallásügyi törvénynek már likvidálnia kellett volna a Státust, ami bizonyára Ghibu urat érintette volna a legkellemetlenebbül, mert akkor nem került volna sor ennek a munkának kiadására, amellyel ő ugy- látszik egyébként fogyatékos irodalmi tevékenységének hiányait igyekezett pótolni. Ami katolikus, az irredenta. Ghibu professzornak fáj minden megmozdulás, amely összefüggésben áll a Státussal és a vallásosság kimélyitésóre irányul. Kifogásolja a szigorúan vallási tevékenységet kifejtő leányklubok, a kereskedelmi ifjak szervezeteinek, a szivgárdának, stb. megalaki tását s egyszerűen megállapítja, hogy a Katolikus Népszövetség éppen olyan irredenta, mint amilyen maga a Státus. És itt meg kell állanunk egy pillanatra. Sajnos, Ghibu Onisifor nem áll egymagában abban a felfogásban, hogy minden olyan öntudatos magyar munka, amely a magyarság vallásos és kulturális életének érdekében történik, irredentizmus és elfelejti azokat az időket, amikor a román nép éppúgy kisebbségi sorsban élt, mint most a magyarság, amikor épp olyan hajthatatlanul igyekezett nyelvének és szellemi kincseinek megvédésére, mint ma a magyar kisebbség. Titkos magyar egyetem. Nem lehet tudni, honnan meriti Ghibu azt az információját, de mindenesetre jellemző jóhiszeműségére és tájékozottságára, hogy az Erdélyi Fiatalok nevet viselő ifjúsági szervezetet szintén a Státussal hozza kapcsolatba, azt a nagy ágyút is elsütvén a többek között, hogy ezek a szervezetek és akcióik Erdélyt el akarják választani Romániától és a jövendő Erdélyét a benne élő négy nemzet egyenlő jogaival képzelik el. Azt is megtudjuk Ghibu ur megbízható adatai alapján, hogy Erdélyben, illetve Kolozsváron titkos magyar egyetem létesült, ennek nevezve el az Erdélyi Fiatalok és a Székely Társaság falu- és közgazdasági szemináriumait. Szóval Ghibu Onisifor szerint az önművelés: irredentizmus és titkos aknamunka a román állam ellen. Azt azonban már nem tudja, hogy az Erdélyi Fiatalok nemcsak hogy nem állanak semmiféle kapcsolatban a Státus sál, hanem éppen az ifjúság baloldali elemei csoportosultak benne. Ghibu ur aztán ezután az elhajlás után visszakanyarodik a valóban katolikus célkitűzéseket felölelő Katolikus Akadémiához, amelyet Trianon elleni magyar harcosok titkos szervezetének nevez, amelynek tagjai szerinte nem mint román állampolgárok, hanem mini „vendégek“ tanulmányozzák Erdélyt. Románok, mint magyar püspökök. A Státus uj szabályzatáról természetesen változatlanul rossz és inszinuációkkal megágyazott véleménye van Ghibunak s már eleve igyekszik precedensekkel alátámasztani azt a nem titkolt román törekvést, hogy az erdélyi magyar katolikusok jövőbeni püspökeinek nem okvetlenül kell magyaroknak lenniök. Felemlíti Oláh Miklós esztergomi érseket és Sztojka gyulafehérvári püspököt, akik lehet, hogy tényleg ■’■nmán eredetűek voltak, de vitathatatlan, hogy magyaroknak vallották magukat. Vájjon mit szólt volna hozzá a magyar impérium alatt Ghibu ur, hogyha a román klérus tagjainak a magyar kormány nevükben román eredetre valló magyar egyházíérfiakat nevezett volna ki? A vagyonkonfiskúlás alátámasztása. Mindez, amit a professzor ur könyvéből eddig ismertettünk, csak aláfestése volt a voltaképpeni célnak: a katolikus vagyon indokolás nélküli elkobzásának. Mert erre megy minden. Azért ir-edenta minden magyar katolikus és azért államellenes minden magyar kulturális vagy más szerviét, ha nem is áll összefüggésben a Státussá^ mert a román közvélemény előtt így kell megindokolni a tervezett vagyon- konflskálást. Az érzelmi aláfestés után jön a mondvacsinált „jogi“ alap. Megtudjuk, hogy a magyar katolikus vagyon királyi adományból származik és a királyok által bármikor visszavehető. A magyar tanulmányi alap sok reformátussá lett katolikus magyar gazdátlanul maradt birtoka. Tehát Ghibu levonja azt a konzekvenciát, hogy már a magyar uralom alatt sem származott volna jogsérelem belőle, hogyha a király elkobozta volna a Státus-vagyout s más egyházi alapoknak, vagy egyeseknek ajándékozza. Folytatólag aztán kifejti, hogy a román állam, mint a magyar állam örököse, jogaiból íolyóan vette át a nagyváradi jogaka démiát, több város gimnáziumát s ilyenformán világos a végkövetkeztetés, hogy egyszerűen ráit kötné a kezét a katolikus alapokra is. Mindenkit megtámad, aki ezt a bolsevizáló álláspontot nem tette magáévá. Ghibunak Goldis éppoly kevéssé jó román, mint Aurel Vlad, akinek egy parlamenti felszólalását azzal kommentálja, hogy „elmélete a magyar katolikus egyház elméleto". A kultuszminisztérium tévedése. \ddig is, amig folytatjuk a könyv további ismertetését, rá kell mutatnunk ismételten a kultuszminisztérium végzetes tévedésére, amelyet Ghibu ur müvének kiadásával elkövetett Kritika nélkül azonosította magát egy olya ■ állásponttal, amely félmillió román állampolgárnak vallási és iskolai nevelését akarja lehetetlenné tenni s amely ha sikert érne elţ olyan vila.botránnyá növelné meg ezt a magán inl- ciativáhól felkavart kérdést, amelyhez hasonlót .iligha prodnkált a modern történelem. Ezért érthető meg Ghibu urnák az a megállapítása, hogy n Státus feloszlatása véget vetne a román-magyar pörnek. Valóban radikális lépés volna az erdélyi magyarság eltüntetése felé. Ebbe pedig az erdélyi magyarság éppoly kevésbé nyuRodhatik bele, mint az európai közszellem. amely a mai világkáoszt semmi esetben sem fogja súlyosbítani egy meddő és retrograd terészetü kultúrharc felidézésével. Erdélyben kemény tél s hóviharok, Bakarestben enyhe tavaszi idő (Kolozsvár február G.) Két nap óta abnormális hideg szakadt Kolozsvárra, amelyet a szélviharok még fokoztak. A hóviharok Erdélyben és főleg a Székelyföldön még fokozott erővel tombolnak. A vasúti vezérigazgatóság amerikai tipusu hóekéket küldött ki a hóval betemetett vonalak megtisztítására és az elrekedt vonatok kiszabadítására Bukovinából és Besszarábiából is nagy hóviharokat jelentenek és a vasúti forgalom több vonalon szünetel. Ezzel szemben Bukarestben kellemes, majdnem tavaszi az időjárás. a • :: mi is C F R. végre leszállította a vasúti fuvarodat, íosná.t!itattuk tűzifa árainkat S f 1 öl príma bükkhaskb tűzifa szállítva lel 900 TELEFON: 11-06. CAECIT R.-T.-tfÁlí TELEFON: 11-06. Str. Gării 23. (Csuzdával szemben.) Rendelési irodák: Cal. Victoriei 45 és Reg. Ferdinand 12 (Hercules) Httrt
