Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-07 / 30. szám
XV. ÉVF. 80 SZÁM. KfimUjsXG n—tg—»8^—1 ■■■! in—II I .•■ra»IKE, ben betiltották lapjukat, az Anti Judeo Mazo- *üeot Hangoztatja, hogy ennek a lapnak a meg 'jelenését nem is fogja sohasem megengedni a btiügyminiszteJum. Felemlíti, hogy a bukaresti szabadkőmives páholy ellen támadást intéz tek s hogy egy Romániába kirándulást tevő kül földi klub elnökét Bukarestben bántalmazták. Ottesou ezután védelmébe vette a szabadkőmi- ves páholyokat és a szabadkőmivességet. Felmutatja a szabadkőmivesek alapszabályait, amelyeket a belügyminisztériumnak bemutattak és amelyek az' állambiz- tmisági hivatalnál is le vannak helyezve. A szabadkőmivesség sem nem titkos ilyen módon, sem állam, vallás vagy nemzetellenes. Az évszázadok folyamán nagyon sok kiváló ember, (Kolozsvár, február 5.) Tegnapi számunkban kezdtük meg annak az oldalszámára nézve nagyszabásúnak mondható könyvnek az ismertetését, amelyben Ghibu Onisifor kolozsvári egyetemi professzor igyekszik tendenciózusan egymás mellé illesztett adatokkal megindokolni azt, miért kell haladéktalanul feloszlatni az erdélyi római 1-atbolikus Státust. A négyszázhatvanhat oldalas könyvet, amely hozzávetőleges becslés szerint is többszázezer lejnyi nyomda költséget emésztett meg mint már jeleztük is, a kultuszminisztérium adta ki, ezzel is dokumentálva azt, hogy már eleve azonosítja magát Ghibu álláspontjával, holott mi mindaddig, amíg az ügy aktái végleg lezárva nincsenek, pártatlan dqntőbirót szeretnénk látni a kormányban és annak minisztereiben, akik alapos vizsgálat nélkül nem azonosithatják magukat a be nrm bizonyosodott vádakkal. Mindenesetre érdekes körülmény, hogy Ghibu professzor könyvét hét pecsétes titokként őrizték, könyvárusi forgalomba nem bocsájtották, illetve csak azok vásárolhattak belőle, akik kellő helyén apróban megbízhatóságú bizonyítványt tudtak bemutatni, ami mindenesetre jellemző Ghibu nr mktikájára. Az alábbiakban különben a mü beosztását nyomon követve folytatjuk annak ismertetését. Úgynevezett történelmi rész vezeti be a Státus elleni pamfletét, amelyben Ghibu az intézmény ősi jellegét kétségbevonva, a Státus régmúltját veszi bonckés alá és egy könyvidézettel próbálja alátámasztani azt az állítását, hogy a Status annak idején nem volt autonóm testület. Úgy merész ugrással arra a konklúzióra jut, hogy legfőbb létalapja az erdélyi románság megsemmisítése volt. fejedelmek, a politikai élet és a szellemi élet vezetői volt a tagja. Felemlíti Napóleont, II. Vilmos excsászárt, György angol királyt, a walesi herceget stb. A cuzisták nagy lármát csapnak. Trifu és Cătuneanu képviselők felállanak és Ottescu felé kiáltják: Szégyen, gyalázat, hogy egy ilyen államellenes szervezetet a miniszteri padokról védelmeznek. Az ellenzék egyik része is támogatja őket, különösen Oteteleseanu averescánus. — ügylátszik Ottescu azt akarja, kiáltják, hogy mindnyájan szabadkőmivesek legyünk. A nagy zajban az elnök kénytelen az ülést felfüggeszteni. Ghibu az abszolutizmussal érvel. _ A Státusnak az abszolutizmus alatti harcait természetesen azzal az ellenszenvvel kiséri Ghibu professzor, ami egyébként egész könyvét jellemzi. Pápáb akar lenni a pápánál és a magyar kormány ellenkezéséről beszél, azt azonban nem tudja letagadni, hogy 1874-ben miniszteri döntés hagyja jóvá a megalakulást. Ghibu szerint azonban a magyar kormány csak „megtűri“ a Státust. Azt azonban Ghibu ur sem tudja megcáfolni, hogy a Státus megszakítás nélkül működött és ha semmi más, de a szokásjog is élő valósággá tette az intézmény akadálytalan működését. „Helytelen liberalizmus.“ Áttér ezután Ghibu a Státusnak a román uralom alatti szerepére. Azzal kezdi, hogy a kormányzó tanácsnak eléggé el nem Ítélhető hibája volt, hogy „helytelen liberálizmus“-sal kezelte a vallásügyi kérdéseket és természetesen a Státust is. Szerinte a Státus állam jogokat ragadott magához, szövetkezett a többi felekezetekkel, sőt a zsidókkal is Románia ellen és hazugságnak minősiti Majláth püspöknek Fer- dinánd király kezébe letett hüségesküjót. A jogi személyiség elismerése. Következnek ezután az öndlcsérét ömlengő frázisai Ghibu ur Státus-ellenes hazafias tevékenységéről. Elmondja, hogyan denwnciálta röpirataiban a Státust, de kénytelen beismerni, hov-r még Anghelescu sem tudott a feloszlatást illetőleg végeredményben egyetérteni vele. Súlyos tévedésnek minősíti, hogy a kultuszminisztérium átiratban tudatja Majláth püspökkel, mint a Státus elnökével, hogy mint jogi személyiség tárgyalhat román bíróságok előtt. luz az okirat a jogi ügyosztálynak határozott véleménye alapján készült, amely szerint a Státus „eredetének törvényei szerint jogi személyiséggel rendelkezik.“ Csak mellékesen _ említjük meg, hogy Ghibu ur közókirathamisitást fog Majláth püspökre, természetesen a rabn- lisztika igénybevételével. A konkordátumról sincs jó véleménye Ghi- bunak, azt állitván, hogy a pápát a magyarok befolyásolták és Banu miniszter olyan engedményeket tett a Vatikánnak, amelyeket az nem is kívánt. A Katolikus Népszövetséget egy kifejezetten harcos irredenta szervnek állítja be. Közben Ghibu ur állandóan folytatja a Státus elleni harcait, több-kevesebb sikerrel. Mint hallatlan nemzeti sérelmet említi meg, hogy a Státus-gyűlés erélyesen állást foglal autonómiája mellett és kesereg rajta, hogy a kultuszminisztérium bizonyos ingadozások után kénytelen visszautasítani Ghibu machinációit. „Csalás“ — „hamisítás!“ Â Státusnak minden védekező megmozdulása arrogancia Ghibu szemében. Megbocsáthatatlan bűn, hogy „Az erdélyi katolicizmus múltja, jelene“ címmel történelmi munkát adott ki és román és magyar nyelven kiadta azokat az okmányokat is, amelyekkel fennállásának törvényes alapját bizonyítja. Ghibunál a „csalás“ és a „hamisítás“ olyan szavak, amelyelet minél gyakrabban lehet és szabad használni a Státussal szemben s kifogásolja azt is, hogy a Státus és a Magyar Párt együttes harccal igyekeznek az iskolai sérelmek enyhítését elérni. Következő cikkeinkben az inszinuáció és vádaskodások olyan halmazára fogunk rámutatni. amelyekre legenyhébb kifejezés az, hogy egy kormánypénzen kiadott munkánál — legalább európai fogalmak szerint — megenged- hetetlenek. De megengedhetetlen az is, hogy egy kormány akár egy könyv kiadása árán is azonosítja magát az olyan elvakult szellemmel, amely valósággal háborút hirdet állampolgáraival szemben és amelynek, mint említettük, az a legfőbb érve, hogy a Státus-vagyon elvétele megsemmisítvén az erdélyi magyarság jelentős részét, véget fog vetni az ezeréves rőmán-magyar por- nek. A hídépítések korszakában olyan jellemző dokumentum ez a könyv, amely világosan rámutat arra; közeledés és hídépítés csak akkor hozható szóba magyar részről, hogyha a Ghibuéhoz hasonló minősíthetetlen aknamunkákat mindjárt az első periódusnál mereven elutasítja a kormány, nem pedig táplálja a pénzügyi eszközök rendelkezésre bocsátásával. A kormány állami feladatok költségeit veti ki a városokra Dicsöszentmártonnak még az állami nyugdíjkasszába is be kell fizetni negyedmillió lejt A. Ghibu kampány nj fejősei«Gliihn professzor beismeri, iiogy n román kormány is megállapította a Státus jogi személyiségét , Támadás a Consiliat Dirigent ellen, amely Cíhibn szerint helytelen llberállzmussal nem léptetett életbe vallás» szabadságot sértő Intézkedéseket — Csalással és hamisítással vádolja Ghibu könyve a Státust, amely meg> dönt heteden jogi alapokon Igyekezett visszaverni a méltatlan támadásokat — A Keleti Újság cikksorozatának második része — Ne mulassza el felhívni az 50-es telefonszámot, hol közvetlenül a termelőtől szerezheti be olcsó fa sxkksésleíéí > Príma vágott fa q ----- 60 lei Prima háníott fa q • • ■ ■ 65 lei Öl fa 900-1200leiig tq-tól feljebb ^ szállítunk. Minden vásárló meggyőződhetik személyesen a pontos mérlegelésről és a fa jóságáról a telepen. Strada Londra (Hosszú uccu) 25. Csiment Gésa (Dicsőszentmárton, február 5.) Tegnap tárgyalta Dicsőszentmárton város interimar bizottsága f. évi költségvetését, mely 7,565.571 lejt tesz ki. Ebből az összegből félmillió lejt felsőbb rendelet folytán állami célokra állítottak be s az n következőképen oszlik meg: Hat egyház részére 12.000 lej. Az épülőfélben lévő gr. kel. templomra 12.000 lej, állami elemi iskolának 146.000 lej, állami gimnáziumnak 12.000 lej, állami nyugdíjkasszának 232.000 lej, állami útjavításra 100.000 lej, s végül kataszteri birtokivek rendezésére 50.000 lej. Azonkívül beállítottak 1,210.000 lejt a város személyi kiadásaira és 5000 lejt sportcélokra. Mindezekkel a tételekkel szemben a város 800 munkanélkülijének a költségvetésbe egy bánit sem vettek fel. Itt jegyezzük meg, hogy február 1-éval a Nitrogéngyár Carbid osztálya 60 munkást bocsátott él az üzem leállása következtében s hogy a mult hét folyamán Dicsőszentmárton városban 16 iparos mondott !e iparáról s adta be iparengedélyét; — s ezzel ismét növekedett a munkanélküliek száma. * 100 Ady Endre emlékünnepére. Ady összes versei egy hatalmas kötetbe összegyűjtve, nagy alak, fehér papir, 544 oldal fűzve 420 lej. Dísz- vászonba 540 lej. Ady művészi maszk 47/63 cm. 100 lej. Ady első verseskötete 60 lej. A három utolsó együtt 600 lej., vidékre utánvéttel franco küldi Lepage Kolozsvár.
