Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-05 / 28. szám

XV. CVF. 28. SZÁM. KnmUjsăG 7 <*d mm Oskolák napja ÍJj mozgalom a súlyos hely­zetben levő magyar iskolák megmentésére (Alsórákos, február 3.) A régi, történelmi Erdélyhez méltó gondolatot valósitott meg a ref. egyház, a szebenvidéki nőszövetség fogá- rasi közgyűlésének iníciativájából, amelynek határozata értelmében „minden nőszövetségi tagozat egy napot szentel arra a munkára, hogy saját egyházközsége iskoláján kívül más küzdő iskolákat is támogasson.“ Az egyházi főhatóság a legnagyobb megértéssel vette jnunkába a gondolatot s Rákosi Ferenc fega- rasi igazgató ötlete alapján így született meg a madarak s fák napja, alkoholellenes-nap stb. mintájára az iskolák napja. Mondanánk sem kell, hogy a már a megvalósulás stádiumába jutott, megbecsülhetetlen terv nemcsak anyag1 tekintetben könnyíti meg a súlyos helyzetben lévő, politikailag pusztulásra Ítélt, államse­gélyt nélkülöző magyar iskolák helyzetét, ha­nem ami még ennél is fontosabb, a kulturális öntudat felébresztésének nagyszerű eszközéi ami az erdélyi magyarság fennmaradásának és életképességének, boldogulásának legfonto­sabb feltétele. Ennek a valóságnak teljes felismerése cs értékelése irányítja áz egész mozgalmat, amelynek vezetői nem feledkeztek meg arról sem, hogy a szép megmozdulás ne egyszerű propaganda legyen, ami esetlegességeken mú­lik, hanem a magyar öntudat teljességén ala­puló belső meggyőződés szülte, múltúnkhoz méltó cselekedet is, amely méltán sorakozik az erdélyi kultúra történetének eseményeihez. Ezt a célt szolgálja a mozgalommal kapcsola­tosan kiadott „Iskoláink napja“ c. füzet, me­lyet a nagyszebeni ref. egyházmegye Nőszövet­sége hozott forgalomba és amelyben dr. Tóth Lajosné elnöknőnek az akciót ismertető beveze­tőjén kívül, a nap jelentőségét méltató meg­nyilatkozások sorában különösen értékes tanul­mányt irt dr. Nagy Géza, theológiai tanár. „Az erdélyi ref. népiskola története“ cirnen, n tárgy tökéletes ismeretével készült, világos, lelkes és értékes tanulmány keresztmetszetét, helyesebben rövid összefoglalását adja az erdé­lyi iskolák történetének és felölel minden fon­tos momentumot, úgy hogy a legegyszerűbb ember is, egyetlen elolvasás után is tisztában van azzal a hősi, de más kultúrákkal, összeha­sonlítva is jelentős munkával, amelyet az er­délyi magyarság a megpróbáltatások százados sorozatát jelentő történelme folyamán végzett fajisága. anyanyelve, kultúrája és jövője érde­kében. A legmegfelelőbb keret tehát ennek a tanulmánynak ismerete bárki részére, hogy a mai nehéz viszonyok miatt szükségessé vált újabb történelmi erőfeszítésünk jelentőségét minden magyarnak öntudatossága támassza alá, mert csak ez az öntudaton és magyar meg­győződésen alapuló cselekedet méltó nagy múl­túnkhoz. Az uj mozgalom első méltó gyümölcse a fogarasi nőszövetség által január 31-én rende­zett templomi estély volt, amely úgy belső, mint külső sikerében méltó volt az iskolák napja — gondolatának bölcsőjéhez. Az öntudatos és lel­kes fogarasi magyarság teljesen megtöltötte az ősi kálvinista templomot és kitárult lélekkel vett részt a minden pontjában nivós és művé­szi műsoron, amelyet Schneider Alfrédné ha­talmas orgonanyitánya vezetett be. Az estély jelentőségét Járay Márton, a fogarasiak fiatal, agilis és komoly munkát végző ref. papja is­mertette, mindenkit megragadó tartalmas és formában is választékos beszédben. Külön meg­lepetés volt ez a magas nívón álló zenekultúra, amely a műsor többi pontjaiban megnyilatko­zott: Broos Manci úrnő pompás operarészletei, Schneider Alfrédné orgona és Álbrich Olló mérnök cselló-duettje az énekművészet, illetve a zenekultúra olyan megnyilatkozásai voltak, amelyek bárhol méltó elismerést váltanak ki. A magánszámokat a Fogarasi Magyar Dalár­da precíz, fegyelmezett és minden izébén mű­vészi énekei egészítették ki, ami természetes is, mert a fogarasiak dalárdája egyike az erdé­lyi magyar dalkultuia reprezentánsainak, amely nagy múltjához híven eddig is iger. sok diadalt aratott országos viszonylatban is. Tag jainak lelkessége Aihluch karnagynak nagy kvalitásai pedig továbbra is biztosítják azokat a feltételeket, hogy a magyar dal ezután is méltó legyen Fogaras történelmi múltjához Nagy és mély hatást váltottak ki Kádár Lajos és Török Mihály unit. lelkészek vers-interpre- tációi, kik mindketten a fiatalabb generáció­hoz tartoznak, amit -azért kell kiemelnünk, mokt teljesítményük azt mutatja, hogy az édes anyanyelv művészété, szelleme nem száll sírba a régiekkel, hanem friss szárnyakat kap az ők és hozzájuk hasonlóak lelkében. Ilyen miliőben különös örömömre szolgált, hogy a rendezőség a műsor összeállításánál rám is gondolt és te­hetőséget nyújtott, hogy a nagy cél kolpórtagé- jához képességeimhez mérten hozzájárulhas­sak. A komoly és értékes templomi estélyt Rákosi Ferencnek, a fogarasiak kiváló igaz- gató-tanitójának értékes beszéde zárta be. Kétségtelen, hogy az est termékenyítő hatá­sa eredményeiben is jelentkezni fog és ez a gyönyörű mozgalom, amely innen indult el, egész Erdély magyarsága öntudatában vissz­hangra és megértésre talál. Hiszen nem lehet ember köztünk, ki el ne sáppadjon és ha kell, életét is oda ne adja, mikor a gyermekeinkről van sző.... Nyirő József. jPéBÍeken összeül a Magyar Párt kolozsvári imtázőMzottsága (Kolozsvár, február 3.) A Magyar Párt ko­lozsvári tagozatában heteken át különböző bi­zottságok dolgoztak várospolitikai kérdése­ken. A pártszervezet felélénkitésének a felada­tai pedig fontos teendőket tesznek szüksége­sekké. A pártelnökség a nagyintézobizottság ülését február 5-én, pénteken este 7 órára hivta össze, hogy a fontos aktuális kérdésekben ha­tározzon s hogy a bizottságok a végzett mun­kájukról jelentéseket tegyenek. Áz intézőbi­zottság ülése a párt Monostori ut 18. szám alatti helyiségében lesz. Vérbosszú a falun Apa és két fia együtt gyilkolták meg a család régi haragosát — Monstre bűnügy a törvényszéken (Kolozsvár, február 3.) 1931 június 1-én vé­res eseményekre ébredt a Felek mellett lévő Csiirile lakossága. Hajnalban, amikor a gaz­dák a falu kuíjához hajtották a marhákat, a sánc szélén összeroncsolt fejjel, holtan találták Márk Juon, huszonnégy éves legényt. A esendőrség Iepure Tódor, negyvennégy­éves földmi vest és két fiát, a húszéves Kosz- tánt és a tizennyolcéves Laurenciut, mint tet­teseket csakhamar letartóztatta. A bűnügy most került a kolozsvári tör­vényszék, Dragusan-tanácsa elé, ahol két nap óta közel negyven tanút hallgattak ki. Az ügyész rlr. Láni Helmut, mig a \édői szerepet dr. Giurgiu János látja el. A tárgya­láson komplikált bűnügy részletei bontakoz­tak ki. A Iepure Tódór és Mark Juon családjai kö­zött már régebben ellenséges viszony fejlődött ki és Márk Juon csak alkalomra várt, hogy hosszút áll­jon a Iepúre-családon. Jepure Josif, huszonhároméves érdektelen tanú meglehetős félszegen áll meg az igazság­szolgáltatás reprezentánsai előtt és tagolva be­széli el a borzalmas éjszaka eseményeit. — Lakodalom volt a faluban, melyre Ie­pure Tódor és a két fia is hivatalosak voltak Este összetalálkoztam velük a korcsmában, ahol a családfő pálinkát vásárolt a menyasz- szonyi tánchoz. Costannal és Laurenoiuval ka­ronfogva, énekelve előre mentünk a menyeg- ,ős ház felé, az öreg pedig utánunk bandukolt. A falu kútja közelében a sötétségből egy férfiú alakja bontakozott ki; mire az öreg Iepure odaszólt: — Mi az, utunkat akarod állni? Válaszképpen az ismeretlen személy na­gyot suhintott a legények felé, Costan pedig botjával védekezett. A parirozás olyan szeren­csétlenül történt, hogy a legényt halántékon találta és eszmé­letlenül terült el a földön. Most már Márk Juon hajdani szerelmén van a sor. A falusi szépség könnyes szemekkel, kipirult arccal beszéli el: — Juonnal a lakodalmas háznál találkoz­tam. Feltűnt nekem, hogy idegesen viselkedik, sőt annak ellenére, hogy hosszabb ideje udva­rolt, még csak meg sem táncoltatott. Egyszer csak meglepetve tapasztaltam, hogy szó nél­kül kimegy és a kerítésből egy hatalmas hu­sángot ránt elő. Később én visszatértem a táncba. Néhány tanú arról tesz bizonyságot, hogy a halott — életében izgága természetű ifjú vélt, aki állandóan revolvert viselt magánál és azzal terrorizálta ellenfeleit. Sőt egy alka­lommal a korcsmában fejszével támadt a Ie- püre-familiára. Popa Vasilie, aki állítólag ellensége volt leptireéknák, elmondja, hogy a gyilkosságot megelőző napokban Iepure Tódor Kolozsváron járt, mely alkalommal kést vásárolt. Haza- menve viszont több ember előtt olyan értelmű kijelentéseket tett, hogy a késsel végez ellen­feleivel. A csendőrségi vizsgálat birtokában az ügyész gyilkosság ciméö emelt vádat Costan és Laurenciu ellen, mig apjukat felbujtónak minősíti. A késsel kapcsolatos vallomás arra enged következtetni, bogy Mark Juont nem is any- nyira a karóval, mint inkább a Kolozsváron vásárolt késsel ölték meg. Erre való tekintet­tel a törvényszék csütörtökön reggel Hosszú dr. törvényszéki orvost hallgatja ki, hogy a boncolásnál tapasztalt tünetekről számol­jon be. Szent Vineés Irgalmas Nővérek (Szeretet Leányai) ^entJóz§ef!Iiig|ánkérháza ©radea-tf ary várad, Str. Gén. Motba.i (Széles u.) 50. Telel. :G—68. Szülészeti-, és nőgyógyászati-, sebészeti., bel- és ideggyógyászati osztály. Röntgen. Rádi­um. Fogászat. Villany- és vizgyógyintézeti osztály. (Kezelés bejáró betegek számára is). Mindenfajta villanykezelések, villany- és gyógyfürdők, gőzfürdők, iszap-pakolások. Fogyó-, hízó-* dié­tás és üdülőkurák Kórkáz! ápolási dijak: 1. A) osztály (külön szoba)............................ napi 259 lel I. B) osAá;y (2 ágyas szoba) .....................................nsol 550 iái fejenként II. o-ztálv ágyú* szoba)..................................... napi 531 lei fejenként III. ósztáiy (i—8 ágyas kórterem) ...............................napi S3 iái fejenként Az 1. és 11. osztályon szabad orvos választás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom