Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-05 / 28. szám

KHETlUßXG XV. ÉVF. 28. SZÁM. A nemzetközi negyedre is hallottak bombák. A hatalmak demarsához csatlakozott Né­metország is. A német követek úgy Japán, mint Kína kormányánál bejelentették, hogy a német birodalmi kormány mindenben támo­gatni kivánja az angol-szász hatalmak diplo­máciai lépését. Sanghai északkeleti részében a V/usung- folyó melletti erődítmények környékén heves közelharc folyt. Hat japán torpedóromboló és a szárazföldi nehéz tüzérség pergőtüze után a japán tengerészgyalogság rohamra indult. A japánoknak újabb frontáttörése is sikerrel járt s a Wusung-erőd kezükre került. A sasghaii nemzetközi negyedet a mai harcok közben is több gránát- és srapr.ell-lövés érte. A francia koncessziós terület határán a kínai menekülök ezrei kérnek bcbocsáítatást. Meghalt Héderváry Lehel volt képviselő, a kolozsvári Újság első szerkesztője (Kolozsvár, február 3.) Szűkszavú budapesti távirat jelenti, hogy Újpesten 5G éves korában meghalt Héderváry Lehel dr. volt független­ségi párti képviselő. Ez a név megállásra kész­tet berniünkéi is, meit Héderváry Lehelben Kolozsvár közelmúltjának egy érdekes jelleg­zetes és a közéletben emlékezetesen fontos sze­repet játszott alakja dőlt ki az élők sorából. Héderváry Lenei, mint jogszigorló került le Kolozsvárra, a kilencvenes években. Akkori­ban divat volt, bogy a budapesti egyetem hall­gatói is Kolozsvárra jöttek le szigorlatozni, nem azért, mintha az itteni egyetem fegyelme lazább és a professzorok rigorozitása kevésbé félelmes lett volna, hanem Kolozsvár pátriárchális szel­leme, kedves otthoniassága. sok magyarországi diákot vonzott ide. így került Héderváry Lehel is Kolozsvárra, ahol aztán hosszú időre megte­lepedett. Elegáns, snájdig ember volt, aki ha­marosan otthonos lett a társaséletben és az egyetemi iíjuság mozgalmaiban is jelentősebb szerepet vitt. Pedig mindenki tudta róla, hogy magyarosított neve van, előkelő újpesti zsidó családból származik, akkoriban azonban a köz- szellera sokkal liberálisabb volt, semhogy az ilyesmi tehertételnek számított volna. Hédervá- ryban hamarosan kezdett kibontakozni a poli­tikus temperamentum is, részt kért magának a függetlenségi pártmozgalmakból s egyike volt azoknak, akik egy nagy kolozsvári ellenzéki napilap megindítását szorgalmazták. Hamaro­san vállalkozót is kaptak Gömbös Ferenc nyom­datulajdonos személyében, aki egyszerű betű­szedőből küzdötte fel magát önálló nyomdaipa­rossá és áld akkor már lapkiadó is volt, az Er­délyi Lapok cimü Kovács Dezső szerkesztésé­ben megjelenő hetilap kiadója. Az Erdélyi La­pokat alakították át aztán napilappá, amely nagy francia lapformátumban Újság eim alatt hamarosan a közönség elé került. Az Újság szerkesztője Héderváry Lehel dr. lett, munkatársai között pedig kitűnő zsurna­liszták foglaltak helyet. A segédszerkesztő Szász Ödön volt, akinek szellemes tolla hamarosan nagy népszerűséget szerzett, továbbá Vezsényi Béla, Bányai Elemér dr. (Zuboly) és mások. Az Újság rohamosan nagy elterjedtségre jutott és népszerűségével egy utón haladt a Héderváry Lehel dr. újságírói, sikere is. Héderváry Lehel nevét különösen erős ellenzéki hangú vezéreik- kei tették ismertté. Évekig volt az Újság szer­kesztője s ezalatt az idő alatt aztán olyan po­litikai összeköttetéseket is szerzett, hogy Bu­dapestre való visszatérése után a függetlenségi párt vezérkarába jutott be. Gödöllőn választot­ták első Ízben képviselővé és több cikluson ke­resztül volt tagja a magvar képviselőbáznak. Közvetlenül a háború kitörése előtt Károlyi Mihály társaságában Amerikába utazott, visz- szatérőben azonban Franciaországba internál­ták és csak hosszú idő múltán engedték haza. Az utóbbi években már nem vett részt a poli­tikai mozgalmakban, súlyos lábbaja otthonához láncolta. Nehány nappal ezelőtt influenzát ka­pott s kedden kiszenvedett. Halála széles kö­rökben kelt részvétet Budapesten, de Kolozsvá­ron is, ahol régi barátai szívesen emlékeznek vissza rá. A genfi leszerelési konferencián végeredményében egy állam sem* akarja a leszerelési Szombaton tartják meg ax első plenáris illést H genfi sajté pesszímlszti&usan foglalkozik az eseményekkel (Genf, február 3.) A leszerlési konferencia ünnepélyes mégnyitása, mint tegnap közöltük, kedd délután történt Henderson nagy beszéde után, amelyben nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a konferenciát nem kötik az előkészítő értekezletek leszerelési tervezetei, de a konfe­rencia nem oszolhat szét anélkül, hogy nagy feladatát meg ne oldja. A konferencia a ven­déglátó Svájc szövetségi elnökét, Nottat tiszte­letbeli elnökévé választotta. Legközelebbi ple­náris ülés szombaton lesz. A konferencia hangulata egyáltalában nem látszik kedvezőnek. A delegációk körében érezni lehet MacDonald, Brüning és Laval, a leszerelés nagy ágyúinak hiányát. A japán de­legáció nagy zavarban van, egyrészt hatvan tagjának bevonulásra való visszautazása, más­részt nyilvánvalóan különös helyzete miatt. Az újságírók a delegátusok beszélgetésé­ből azt a következtetést vonták le, hogy végeredményben egyik állam akarja a leszerelést: sem az Oroszországgal határos államok Oroszor­szág miatt nem akarnak leszerelni, a franciák a németek miatt, Anglia Ázsiáért. A lapokhoz érkezett genfi távirat szerint a kisantant államok leszerelési delegációi bizal­mas értekezletet tartottak Genfben, amelyen teljesen egyöntetű magatartás tanúsításában állapodtak meg. Lengyelország és Görögország leszerelési delegációi együtt fognak működni a kisantanttai. A háttérben Franciaország áll. Ezzel szemben Mahalacopulos görög külügy­miniszter a sajtó képviselői előtt a leghatáro­zottabban mágcáfolta azokat a hireket, mintha Görögország Romániával és Jugoszláviával kö­zös frontot akarna létesíteni a leszerelési konfe­rencián Bulgária ellen. Ilyen irányban semmi­féle megbeszélés nem történt. Míg? a leszerelési konferencia idáig eljutott IPausvászoo. pauspapir legolcsóbb Lepagenál Cluj. — Kérjen jegyzéket. 4^, A világ leghatalmasabb kongresszusának nevezték el Genfben február 2-án összeült le­szerelési konferenciát és az optimisták azt ál­lítják, hogy e naptól kezdve uj korszak nyílik meg a történelemben. Igaz ugyan, hogy ez a konferencia gúnyos kontrasztként éppen akkor ül össze, amikor a Népszövetség kétségbeeset­ten erőlködik egy kitört háborús konfliktus megfékezésére — és minden siker nélkül. A konferencia azonban összeült. Ezerhétszáz de­legátus tárgyal, ötszáz újságíró izgultan lesi, hogy hátha valaki okosat mond és valami mégis csak történik e nagyjelentőségű kérdés körül, amelynek megoldása nélkül nincs és nem is lehet béke. Stalin cinikusan jegyezte meg, hogy ma azt a történeti pillanatot éljük, amikor az ágyuk maguktól is elsülnek — és ebben van némi igazság: ha milliárdokat és milliárdokat költenek felszerelésre, úgy nincs messze az az eshetőség sem, hogy foglalkoztatni is fogják a hadigépeket. Tizenhárom éve esedékes már ez a konferencia, hiszen a Népszövetség alapvető okmányában is benne an, hogy a tagállamoknak össze kell ülniük és meg kell áilapitaniok a le­szerelésnek méltányos és igazságos mér­tékét. Tizenhárom év alatt azonban csak a legyőzött államok fegyverkeztek le, a győztesek sokkal nagyobb invesztálásokat tettek, mint a világ­háború előtt. Ezeknek a horribilis' felfegyver­kezéseknek, amelyek az egyes államok költség­vetéseinek 40—70 százalékát is kiteszik, elpa- lástolására jközbe-közbe bizottságokat küld­tek ki és az első ilyen konzultatív bizottság 1920 május 17-én ült üss - . tí tanácskozáson először tárgyalták a népszö­vetségi okmány idevonatkozó 8 ik szakaszát és azt javasolták, hogy a felfegyverkezés terén legalább két évre az államok szüneteljenek és elégedjenek meg a jelenlegi statusquo-val. Újabb vegyesbizottság 1924-ben ült össze, is­mét megszervezett egy konzultatív szervet anélkül azonban, hogy lényeges lépéssel tovább vitte volna a dolgot. Morálisan nagyjelentő­ségű esemény volt a leszerelés elmélete fejlő­désének történetében az 1925. év december else­jei locarnoi egyezmény, amely megadva a biz­tonság kellékeit, kihúzta — fájdalom csak elmé­letileg — a leszereléstől való vonakodásnak a méregfogát. A locarnoi egyezmény következménye­képpen újabb leszerelési bizottságot hívtak össze, amelyben uj tagokként je­lentkeztek az Egyesült Államok. Tö­rökország és a szovjetunió. Hat ülés után, amelyek közül a legutolsó 1930. novemberében zajlott le, kidolgoztak egy le­szerelést csökkentő tervezetet, azoknak a kér­dőiveknek alapján, amelyeket egyes államok­hoz küldtek. Az egyes államok leszerelési ter­vezetei eltértek egymástól, igy am» Németország olyan leszerelési progra­mot követelt (és követei ma is), amely egyenlő arányban írja elő minden ál­lamra a haderő csökkentésének mérté­két, Oroszország pedig egészen radiká­lis programot terjesztett be: abszolút leszerelést. 1930. decemberében elkészült leszerelési tervezetet az 1931. januári népszövetségi ta­nácsülés elfogadva, 1932. február 2-át jelölte meg az általános leszerelési konferencia nap­jául, megválasztva elnökül az akkori angol külügyminisztert, Arthur Hendersont, aki ezúttal is elnök maradt, noha már megszűnt Anglia külügyminisztere lenni. Az az elabo­ratum, amely most ötven ország delegátusának asztalán fekszik, valósziniileg nem lesz alkal­mas, hogy egységes tetszésre találjon. Vájjon sikerülni fog-e eredményeket elér­ni? Eddig két tengeri leszerelési konferenciá­nak voltunk a tanúi és a konferencia arról győzte meg az emberiséget, hogy a nagy Hutai mák tulajdonképpen nem haderöesökkentéfat vittek keresztül, ha­nem számokra, koeficiensekre épített érvelésekkel felosztották a Csendes­óceán fölötti hatalmat és stabilizálták imperializmusukat, hogy mi­lyen eredménnyel, azt a szárazföldi leszerelés tanúságaképpen épen a japán—kinai villongás mutatja. Valószínű, hogy a francia tézissel szemben Olaszország, Anglia, Amerika, a sem­leges államok szükségét érzik egy erkölcsi ideálnak szánt malaszton kiviil a gyakorlati igazság nagy követelményeinek is eleget ten­ni és hogy az általános gazdasági leromlás a kisebb harcis á llamokat is, mint például Ju­goszlávia, Lengyelország, Románia, belekény- szeritik költségvetésüknek a nagy haditételek­től való mentesítésére. De túlságos sok jót e konferenciától nem lehet várni, mert ha meg is van benne a szándék bölcs határozatokat hozni! item lesz ereje hozzá, hogy akaratát minden vonalon keresztül vihesse. yjaaaöÄ M He lesyen könnyelmű! Bistort egy életre «ősiről ül Mielőtt vételre határozná el magát, okvetlenül keresse fel SZÉKELY fcs “ ' BÚTORGYÁR RT. GAZDAG EUTORTERMEIT, TARGU-MUREŞ, BRASSÓ, BUKARESTBEN. / ELSŐRANGÚ KIVITEL ! LESZÁLLÍTOTT ÁRAK I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom