Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-01 / 25. szám
KElEWÍijSm XV. EVE. 25. SZÁM, Felvilágosítás A Cyőgysserészhallgatók Egyesülete a közvélemény felvilágosítása végett a következőket hozza a t. közönség tudomására. Érdekelt egyének Pamfil professzor ur személye ellen indiott tendenciózus kampány által a kolozsvári gyógyszerészeti fakultás tekintélyét támadják meg. Mi, akik ezen intézetten végezzük tanulmányainkat, az alábbiakban be fogjuk bizonyítani a közvélemény előtt, hogy a Gyógyszerészeti fakultás messze áll attól a nívótól, amelyre azt egyesek le akarják sülyeszteni, mert ez egy olyan intézmény, ahol lelkiismeretesen dolgoznak s teljes hozzáértéssel ős tökéletes erkölcsi garanciák mellett lesz vezetve. Nem fogjuk megengedni, hogy egy néhány rosszakaró miatt diplomáinkat egy kedvezőtlen légkör vegye körül, amely légkört rossz- indulatulag alkottak meg egyesek, akik érdekeinket lábbal iporják. Pamfil professzor urat, ezen intézmény vezetőjét, a kővetkezőkkel vádolják: 1. Alláshalmozó. 2. Üzletember. 3. Plagizáló. Be fogjuk bizonyítani, hogy mindezen állitások nem felelnek meg a valóságnak. 1. Pamfil professzor ur még a liberális kormány idejében több állást foglalt el, amidőn, ö ellenpárti lévén, nem lehetett meg a kellő befolyása ahhoz, hogy ezen állásokat a maga részére harácsolja össze, tehát fel lett kérve ezen állások elfoglalására és nem bitorolta azokat, mintahogy azt bizonyos személyek bebizonyítani szeretnék. Azonkívül egy bizottsági tagság nem tekinthető állásnak, mert az csak ideíg-óráig tart. Egyebek között Pamfil professzor urnák a kővetkező állásai vannak: a gyógyszertani intézet, a klinikai gyógyszertár és a nyári gyógyszerészgyakornoki tanfolyam igazgatója, amelyek együttvéve nem hoznak havonta néhány száz lejnél többet Felkérjük azokat, akik ezen „jóljövedelmező“' állásokból megélni akarnak, hogy jelentkezzenek!? Néhány évvel ezelőtt Pamfil professzor ur a gyógyszerészeti kémia mellett, ahol ö nyilvános rendes tanár, jószántából más kémiai előadásokat is tartott, amelyet a. gyógyszerész fakultás analitikus programja előír. Tudomásunk van Papiban professzor urnák, az orvos-gyógyszerészeti fakultás prodékánjának nyilatkozatáról, aki azt mondta, hogy Pamfil professzor urat nem tekinthetjük álláshalmozónak, mivel a fakultás fizetési kimutatásaiban csak egyszer van bevéve, a fennmaradó katedrákat önzetlenül és díjmentesen tölt- vén be. Világos tehát, hogy Pamfil professzor ur egy kötelességekből és nem jövedelmekből álló álláshalmozc volt. 2. Románia összes gyógyszerészei panaszkodnak, hogy évente óriási tőkék mennek ki az országból külföldi gyógyszerkülönlegességek beszerzésére. Amidőn pedig a román piacra egy valóban jóminőségü belföldi gyártmányt hoznának forgalomba, amelyik tényleg egy „specialitás“ és nem egy gyógyszerkeverék, amilyen a forgalomban levő legtöbb gyógyszerkülönleges— ség, akkor jönnek a rosszakarók és azt állítják, hogy egyetemi tanári méltóságán alul álló, hogy ilyen dolgokkal foglalkozzék. Ezen állitások megdöntésére elegendő megemlíteni, hogy ezekben az úgynevezett üzletekben más egyetemi tanárok is érdekelve voltak, akiknek a tekintélye ma is érintetlenül áll. 3. Felhozzák, hogy Pamfil professzor ur egy plagizáló. Szögezzük le a tényeket! Az 1928. évig, a gyógyszerészhallgatóknak az idegen nyelveken irt könyveken kívül, más használható tankönyvük nem volt. 1928-ban Pamfil professzor ur kiadta tankönyvét (Curs de Chimie}, amelyben a különböző szerzők munkáiból összegyűjtötte a bennünket érdeklő anyagot, hogy azt könnyen hozzáférhetővé tegye a gyógy- szerésztanhallgatók részére. Ez a tankönyv az első ro- mánnyelvü szakmábavágó írás a fakultásunkon. A professzor ur 64 munkát jelöl meg könyve elején, amelyek a kurzusa összeállításánál fel lettek használva. Ha nem említette volna a felhasznált forrásmunkákat, akkor joggal illethetnénk a plagizáiás vádjával. Más részt nem lehet eredetiségről beszélni, mert ezt nem követelhetjük meg egy tankönyvtől (Curs) és igy ezen műtől sem. Elvárhatunk ilyesmit egy tudományos értekezlettől, vagy tanulmánytól (Traité), amely természeténél fogva a tudós világnak lesz szánva es nem a diákság részére lett alkotva. Egy tanulmány (Traité) uj eszméket kell hozzon és az eredetiség bélyegét viselje magán, míg egy tankönyv (Curs) az elemi adatok összessége, amelyek a diákság professzionális nevelésére szükséges első fogalmakat adják meg. Ezen értelemben idézzük Papiban professzor ur véleményét, aki hangoztatja, hogy sok tankönyvet és különösen kurzust látott már, amelyekben meghatározások, példák, ábrák és egész részletek lettek kölcsön- véve más könyvekből, anélkül, hogy az eredetük meg akkor a plagium vádja megfelelne a valóságnak. Sti- lenne jelölve. Ha tisztán irodalmi munkáról volna szO. akkor a plágium vádja megfelelne a valóságnak. Mivelhogy a Kémia Kurzus nem irodalmi könyv, termé szetes, hogy a felhozott vádak teljesen elitélendő alapon nyugszanak. A fenntebb elmondottakból következik, hogy a Pamfil professzor ur ellen felsorakoztatott támadások alaptalanok, tendenciózusak és a professzor ur személyének megsértése fakultásunk tekintélyét csökkenti. Amint tudjuk, Pamfil professzor ur kijelentette az 1932 január 22-én tartott per Ítéletének kihirdetése után, hogy fellebbez és ezen esetben ő is tanukat fog felvonultatni az összes vádak és rágalmak alaptalanságának bizonyítására, támaszkodván a romániai igazságszolgáltatásban vetett hitére. Pamfil professzor ur kijelentette a katedráról, miszerint nem akarja, hogy a diákság védelmére keljen. Mégis mi az igazságot szolgálván és azon helyzetben lévén, hogy lássuk a professzorunk valódi apostoli hivatását, úgy találtuk, hogy erkölcsi kötelességünk Két- robbantani az ellene koholt rágalmakat. — Tudjuk, hogy hármat közülük felkértek igazságuknak esküvel való bizonyítására; tehát várjuk, hogy ha bebizonyul állításaik alaptalansága, hogyan fog az Igazságszolgáltatás eljárni, mert ez a per nem dönthető el Pamfil professzor ur személyes, vagy politikai ellenségeinek tanúskodása alapján! Megvetésünket fejezzük ki azokkal szemben, akik megkísérlik erkölcsi tekintélyünk megsértését éa Ugyancsak itt jelentjük ki azon meggyőződésünket, hogy még vannak a gyógyszerészek között tehetséges emberek, akik a dolgokat valódi megvilágításukban látják és hivatásunk előrehaladása érdekében fognak tevékenykedni. Kolozsvár, 1932 január bö 30. Lupea Virgil s, k, főtitkár. Radu Nicolae s. k., elnök. Február 6-íg meghosszabbították az vallomások beadásának határidejét Az adóvallomások beadásának batárideje ma 31-én lejár. Az utolsó nap éppen vasárnapra esik s bár a legtöbb helyen a mai vasárnap is beszedik a vallomási iveket, a torlódás szombaton olyan nagy volt, hogy a közönségnek egy jelentős része nem tudta beadni vallomását. Számítani léhetett arra, hogy a beadás határidejét kitolják s ez meg is történt. Bukaresti félhivatalos sajtóközlés szerint a határidőt február 6-ig hosszabbították meg s az adóhivatalok kötelesek ünnepnap is beszedni a vallomásokat e batáridőn belül. Ez a meghosz- szabbitás azonban elég szűkmarkú volt, mert amire a nagyközönség előtt köztudomású lesz, akkora már jóformán az uj terminus is letelik. Hatnapi haladék olyan kevés, hogy ennél kevesebbet már aligha adhattak volna. Â kormány a kolozsvári munkanélküliek segélyezésére 500.000 lejt utalt ki, de nem az állam kasszájából, hanem a város pénztárából (Kolozsvár, január 30.) Visszaérkezett Bukarestből az a munkásküldöttség, amely Bukarestben eljárt, hogy az állam segélyt utaljon ki a kolozsvári munkanélküliek részére. Tatar, erdélyi miniszter kalauzolása mellett Iorga miniszterelnöknél is audiencián voltak, sajnos azonban ezúttal is csak Ígéreteket kaptak, pénzbeli segítséget nem. Bukarestben ridegen kijelentették, hogy a segélyezési alap kimerült és minden város segítsen magán úgy, ahogy tud. Iorga miniszterelnök megígérte a küldöttségnek, hogy a kolozsvári munkanélküliek kérését minisztertanács elé viszi és megpróbálja ott, hogy a munkaügyi minisztérium utján pénzbeli segítséget is utaltasson ki. Ugyanakkor pedig Iorga miniszterelnök megkérte Tatar erdélyi minisztert, hogy figyelemmel legyen a kolozsvári munkanélküliek fenyegető magatartására. A SEGESVÁRI SELYEMGYÁR GYÁRI LERAKA1Á ?v CIQLYft“ ÁRUHÁZ 4&LEA REGELE FERDINAND Na. II. Mindenféle selyem árut gryári áron árusítunk!! GYŐZŐDJÖN €M E G ÁRAINKBÓL! Kolozsvár városa ötvenezer lej gyorssegélyt utaljon ki a munkanélküliek részére. A munkásküldöttség még meg sem érkezett Kolozsvárra, máris itt volt a rendelet, amely az intecrimárbizottságot utasította az ötvenezer lejes gyorssegély kiutalására. Bornemisa Sebastian, az interimárbizottság ideiglenes vezetője, a miniszteri távirat vétele után rendkívüli közgyűlést hívott össze s ott határozatilag mondották ki, hogy a kormány utasítására ötvenezer lej gyorssegélyt kiutalnak. Ezzel egyelőre meg volna oldva egy fél holnapra a munkanélküliség segélyezésének a kérdése. Viszont a városházán még ma sem tudják, hogy honnan teremtsék elő azt a félmillió lejt, amelyet a kormány gavallérosan a város kasszájából kiutalt. Valószínűnek látszik, hogy az interimárbizottság az ötszázezer lejt előteremti, de ezzel csak átmenetileg van megoldva a munkanélküliség kérdése s ha a kormány egy jelentősebb összeget nem bocsát a város rendelkezésére, akkor a közelgő veszedelem határait csak kitolták, de végleg nem hárították el. Elszomorító állatárak a Csíkszeredái vásáron. Csíkszeredáról jelentik: Most kezdődött meg a Csíkszeredái farsangi országos vásárt megellő állatvásár. A nagy számban felhajtott állatokban óriási kínálat mutatkozik, mig az érdeklődés teljesen lanyha, pedig egy pár bízott ökröt már 6—8000, egy kişborjas tehenet 1500—4000, egy pár strapa lovat már 2500—4000 lejért lehetne venni, mig a sertés élősúlyban 10 lej körül áll. Az egész vásárt a teljes pénztelenség és a sivár gazdasági viszonyok jellemzik.
