Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-29 / 49. szám

e

KlLETtUjS&G

XV. EVF. 49. SZÁM.

Xántus János előadása az időjóslásról

Az E. M. E. 1931/32. évi téli előadássorozatéban február hó 23-án az unit. fögimn. dísztermében Xántus János, márlánumi Igazgató tartott szabadelőadást az idő jóslásról. A rendkívül tartalmas, de a népszerűsítést még túl la haladó előadást a közönség mindvégig feszült figyelemmel hallgatta.

Az ősasszony tikkasztó, nyári melegben várja haza férjét, az Ősembert, ki zsákmány nélkül tér haza vadászatáról. Es a büszke, a vadakkal is szembeszálló ősember megtorpan az ősasszony szemrehányó szavalnak hatása alatt. Bevonulnak a barlangba. A nap a látóhatár alá sülyed. Egy idő után messziről morajlás halük, majd hatalmas villám cikázik és megindul az éltet adó, jótékony eső. Erre az ősasszony durcás arca mosolygósra változik. Kétségtelen, hogy az ősember lelkivilágát legjobban a levegőben végbemenő jelenségek ragadhatták meg s az is valószínű, hogy az időjóslás első elemi szabályai az ősembertől indulnak ki.

Az időjóslással komolyan foglalkoznak az assyriai papok, kik a csillagok állásából és a hold járásából következtetnek az időjárásra. A régi görögök a szeleket figyelték meg elsősorban. A 15-ik század végén a spanyolok, angolok és portugálok végezték az idöjóslást. Ugyanekkor szerkesztették az első hómérőt, mely lényegében ma is ugyanaz, mint volt a 15-ik században. A mai modern ember az egyes államokban meteorológiai intézetet állit fel, melynek naponkénti jelentéseit — manap már a rádió utján — egyforma érdeklődéssel hallgatja úgy az intellekluet, mint a gazda.

A levegő, mely nem más, mint gázkeverék, volta- képen a föld fátyola. A levegő föalkotó eleme a N (nitrogén), mely a növények táplálására szolgál és az O (oxigén), mely az élet fetíntartására szükséges. Városok levegőjében sok a por (lem* levegőben a porszemek száma 800.000), mig a hegyi vidékek levegőjében feltűnően kevesebb (lcm*-ben 1200—2000). Az idöjóslás- ban a levegő hőmérséke, nyomása, a szelek iránya és a levegő páratartalma játszák a döntő szerepet. Levegő alatt most csak a föld feletti 10 kilométer magasságig felterjedő réteget (vagyis a legalsóbb réteget) kell számba vennünk.

Az időjárási jelenségek tehát eddig a magasságig terjedő rétegben játszódnak le. Ez a levegöréteg alulról felfelé 100 méterenként %°-kal csökken hőmérsékében. A levegő nyomása nem mindenütt egyforma. Az ugyanazon légnyomásu helyeket összekötő görbét a tudomány tzóbar-nak nevezi. A levegö-osziop nyomását a tenger felszínére kell leredukálni, amennyiben a levegő nyomása a tenger nívójánál a legnagyobb, mig felfelé kevesebb. Csak a tenger felszínére redukált levegőnyomást szabad térképre felrajzolni az izóbar görbe elnyerése céljából. A levegő áramlása a nagyobb légnyomásu hely felől a kisebb légnyomásu hely felé törekszik. A levegő súlyát a higany-barométerrel határozzuk meg.

Az izobar-görbe típusainak felsorolása után áttért Xántus a levegő páratartalmára, s annak hygrom éterrel való meghatározására, továbbá a harmatpontra és a különböző felhők képződésére, az eső megjelenésére, a csapadék megmérésére.

Ezután áttért Xántus az Időjárás alakulására és az ezzel kapcsolatos idöjóslásra.

A mi időjárásunknak szabályozói a cyklonok é- anticyklonoknak váltakozva történő megjelenése. (A cyklon mindig borult, esős időt, télen havazást, az an- ticyklon nyáron derült, száraz időt (kánikula), télen derült, hideg időt jelent.)

A cyklonokra vonatkozólag megemlítette Xántus r legújabb tudományos vizsgálatok eredményeit, i szerint a cyklonóknak van egy délröi benyúló meleg ecctora, ami lényegesen módosítja a cyklonnal kapcsolatosan beálló esőzések lefolyását. Ugyanis először megered az eső, eső után nem hül le a levegő, az ég kic!--' lül, majd megjelennek a liaiomfelhők s mögöttük a esőfelhők, melyek Igen erős zivatar és fergeteg kisérr tében valósággal öntik magukból a csapadékot (esőtX

A cyklonok vándorlóképesek, mig az anticyklonok (melyek Ázsiából és az Azuri szigetekről kerülnek hozz zánk) kevésbbé. A cyklonok és anticyklonok járásáról a megfigyelő állomások jelentést küldenek a meteorológiai intézetekbe, ahol az egyenlő hőmérsékü helyekei a térképre való előzetes és boszorkányos Ügyességű felírás után összekötik s számba véve az előző napi adatokat, a várható időt — a gyakorlati tapasztalatokkal egybevetve — megjósolják. Ez az u. n. synotikus időjelzés nagy gyakorlatot igényéi.

Az amatör iciöióSTás'uoz szükséges egy közönséges hőmérő, egy aneroid-barometer, egy nedves hőmért (ehhez táblázat van mellékelve, amelyről leolvasható a

jBBMHBnaBMiiwţffigaaBB

rsrAiftv-.z.». .iz&k'ássní

Ű S a s uf

kézéptengors visszás

13.600

levegő páratartalma) és szükséges a szél irányát Is meghatározni (városban pl. gyárkémény füstje jelzi a széi Irányát, falun pl., vagy szabadban könnyén meggyőződhetünk benedvesltett ujjunkkal; ahonnan a hideget érezzük, onnan jön a szél.) A hőmérőt északi oldalra kell elhelyezni, ha nem lehet, úgy a levegőben 1—2 percig forgatni kell, ezáltal felveszi a levegő hőmér sékletét. A barométert előzetesen össze kel! hasonlítani pl. egy physlkal Intézet barométerével, hogy pontos eredményt lehessen nyerni,

Az Időjóslásban bizonyos jeleket lehet érvényesíteni. így esős Idő várható, ha a barométer kis értéket mutat, ha a nedves és száraz hőmérő közti különbség csökken, ha a hygrométer nagy páratartalmat mutat; de fontos a felhők képződése és járása is az esős idő bekövetkezéseinek megjósolására. A délkeleti, déli és délnyugati szél cyklonaris időjárásra mutat. Esőre hajló időben a harangszó messzire hallható, úgyszintén a vonat dübörgése is. Vagy — amint előbb említettük — ha eső után nem hül le a levegő s megjelennek a go- molyfelhök, zivatar várható stb. Szép időre van kilátás ha a barométer lassan, egyenletesen felemelkedik, ha p hygrométer a száraz felé fordul, ha a nap minden fénytünemény nélkül kél és nyugszik, reggel a szél megindul s mindig a nap felől fuj és este 7 órakor beáll a szélcsend; ha délelőtt kifejlődik a gomolyag-felhö (cumulus), ami délben éri el legnagyobb tömegét és délutánra eloszlik. Ha a nappalok melegek és az éjszakák hidegek, nyáron helyi zivatarok képződnek.

Ha késő tavasszal és kora ősszel állandóan szép, tiszta, derült az idő, nagyon gyakoriak az éjjeli fagyok, amelynek előre való jelzése manap már nem ütközik nagy nehézségbe. Ha napnyugtakor egy vékonyfalú pohárba vizet öntünk és bele jeget, vagy sót teszünk és egy hőmérővel felkavarjuk, akkor a pohár falára harmat csapódik. A kicsapódás pillanatában leolvassuk

LLOYD utazási iroda

Norddeutscher Lloyd Bremen

F. MISSLER S. A. R.

Arad, Stil. Regale Ferdinand 63—SS«

a hőmérőt s ha az 0°-nál nagyobb meleget jelöl; nem lesz éjjeli fagy, ha kevesebbet mutat: biztosan beáll a fagy.

Az éjjeli fagyok elleni védekezés gazdasági szempontból rendkívül fontos. Mivel a levegő a föld felett csak 30—40 cm-re hül le a fagypont alá, mig 1—2 méter magasságban +4—5° Is lebet, azért Amerikában pl. úgy védekeznek, hogy széles lapátokkal bíró kerekekkel keverik össze a hideg levegőt a meleggel, vagy pedig úgy, hogy igen erősen öntözik a kertet (földet) s ezáltal a levegő páratartalmát emelik s Így a hamat, mely meleget fejleszt, már 0° felett kicsapódik. Ha a kert domboldalon fekszik, akkor a hideg levegőt árkokba (mint a vizet) levezetik, vagy pedig az aljba rőzsét gyújtanak, hogy a megmelegitett levegő fölfelé szállvs., szétterüljön és megmelegitse a megvédendő területet. Szokásos védekezési mód még az is, hogy nedves szalmát gyújtanak meg, mely igen erős füstöt fejlesztve, elborítja a területet s megakadályozza az Igen erős éljeli kisugárzást.

A nagy felkészültséggel tartott szabadelőadást a közönség megtapsolta. Kár, hogy az EME fáradozásait a közönség nem méltányolja eléggé, a díszteremben ugyanis üres padsorok is láthatók voltak.

Dr. Gergely Endre.

 vizsgálóbíró beperelte a csendőrőrmestert, aki ellene vallott

(Csíkszereda, február 27.) Á Szakáli-ügy

rágalmazás! pereinek sorozatában nem kevéssé lesz érdekes az a rágalmazási per, amelyet Creanga Ovidiu vizsgálóbiró legújabban indított Cărbunaru csendőrőrmester ellen.

Tudvalevőleg Cărbunaru őrmester azt állította, bogy látta, amikor a vizsgálóbiró Szakáll t övön alul bokszolta. Most a terhelő tanútól úgy gondolja a vizsgálóbiró a szabadulást, hogy vádlottat csinál belőle rágalmazás miatt.

A tárgyaláson hacsak a felek előbb meg nem békülnek. mindenesetre még érdekes ismeretlen részletek fognak a karcfalvi csendőrség titkaiból kikerülni.

Vallott Tischy Árpád, a ráckevei közjegyző gyilkosa

Tischy ma éjszaka öngyilkosságot követett el, de sérülései jelentéktelenek

(Budapest, február 27.) Ä ráckevei közjegyző gyilkosságnak ügye már majdnem teljesen világosan áll a hatóságok előtt. Á letartóztatott Tischy Árpád először azt hangoztatta, hogy egy Pács nevű, ugyancsak közjegyzősógi írnokkal követte el a szinte példátlan kegyet- lenségü tettet, de kevéssel utóbb odamódosi- totta vallomását, hogy Pácsnak semmi része az ügyben, ellenben őt a gyilkosság elkövetésében egy Bozsoki Ferenc nevű írnok támogatta, Tischyt és Bozsokit a szombati nap folyamán kivitték a helyszínére, hogy lejátszassák velük a gyilkosságot. Itt azután

Tischy teljesen megtört és bevallotta, hogy nem volt bűntársa és a közjegyzőt egyedül ölte meg.

Tischy egyébként szombatra virradó éjszaka öngyilkosságot kísérelt meg. Egy ollóval többször mellbeszurta magái, azonban sérülései jelentéktelenek. A gyilkossággal kapcsolatban nem kerül statárium elé, ellenben a sta- táriális bíróság előtt kell felelnie a gyújtogatásért.

Szent Vlneés Irgalmas Nővérek (Szeretet Leányai)

Szén t József Magánkórháza

Oradea-Nagyvárad, Sír. Gén. Hóiban (SxAles u.) SO. Telet.: 6—66.

Szülészeti-, és nőgyógyászati-, sebészeti-, bel- és ideggyógyászati osztály. Röntgen. Rádium. Fogászat.

Villany- és vizgyógyintézeti osztály (Kezelés bejáró betegek számára is). Mindenfajta villanykezelések, villany- és gyógyfürdők, gőzfürdők, iszap-pakolások. Fogyó-, hizó*, diétás és üdülőkurák.

Kórházi ápolási dijak;

I. A) osztály (külön szoba) . .................................. napi 250 la!

I. Bl osztály (2 ágyas szoba)

................................ napi 150 lel fejenként

II. osztály (3 ágyas szoba)

...................................... napi 129 lel fejenként

III. osztály (1—3 ágyas kórterem).....................................napi 80 la! fejenként

Az I. és II. osztályon szabad orvos választás.